Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-26 / 198. szám

4 DEIIMAGIÁROKSZÁÖ Szeged, 1916. augusztus 2(5. Jisza a zári ülések tartásáról\ — Elfogadták a jövedelmi adóról szóló javaslatot. — A képviselőház ülése. —(Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház pénteki ülésén a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatot tárgyalták le. A részletes tárgyalás közben az ellenzék csütörtöki tanácskozásának eredményeképen gróf Esterházy Móric egy zárt ülést kérő ivet nyújtóit át az elnöknek. Az ellenzék ugyanis még csütörtökön elhatározta, hogy zárt ülés tartását fogja kérni, melyen a külpolitikai ügyek és a hadvezetésre vonatkozó észrevételek szóvátételét tervezték. A házszabályok értelmében a kérelem fölött egyszerű szavazással határozott a Ház és a többség elvetette a zárt ülésre vonatkozó indítványt. A pénteki ülésről, amelyen részleteiben is elfogadták a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, az alábbi tudósításban számolunk be: Beöthy Pál elnök tizenegy óra előtt nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését. Jelentette, hogy Pajzs Gyula .napirend előtt! felszólalásra kért és kapott engedélyt. Pajzs Gyula válaszolni akar Ráth Endrének, aki a Haditermény Részvénytársaságról mondott interpellációjában őt aposztrofálta. Évtizedek óta foglalkozik sertésihizlalással és a Haditermény részvénytársaságtól soha egy grarn kukoricát sem kért. Ha gazdasága többet jövedelmez, mint a háboru előtt, azt annak tulajdonítja, hogy négy ember munkáiját végzi. Négy .fia küzd a harctéren és képviselői befolyását soha sem használta fel arra, hogy fiainak az országban való szolgálatot szerzett volna. Felkiáltások a munkapárton: Helyes! Helyes! Felkiáltások az ellenzéken: Kik azok, a kik felhasználták? Nevezze meg őket! Halljuk a neveket! Pajzs Gyula: Ugy tudom, hogy Ráth Endre képviselő ur katona létére még nem volt a harctéren. Csak azt kívánom megállapítani, ha Ráíli Endre interpellációjának minden adata olyan alapos volt, mint a rám vonatkozó, akkor felesleges volt elmondania. Folytatták ezután a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Szmrecsányi György szólalt fel a 11. szakasznál. Melegen pártolja Bródy Ernő tegnap benyújtott módosítását, mely szerint az állam minden családot, ahol több gyermek van, adókedvezményben részesítsen. Polónyi Géza.- A mi adótörvényeinkben csodálatos módon az a tendencia nyilvánul meg, hogy az adóban valami büntetési szankció rejlik. Lehetetlen, hogy például családfőnek be kell vallania a vele közös háztartásban élő nő jövedelmét is. Azáltal, hogy a család ilyen elbánásban részesül, bekövetkezik az, hogy a családfő kezében összefutó vagyonnál hamis progresszió áll elő. Elfogadja Bródy Ernő határozati javaslatát. Polónyi Géza beszéde közben gróf Esterházy Móric felsietett az elnökhöz és átadott egy zárt ülést kérő ivet. Az elnök Polónyi beszéde után felolvasta a zárt ülést kérő indítványt. Felolvasták az aláirt neveket. Két nevet ,nem tudtak elolvasni, mire a jegyző leküldte a nevet Ugroti Gábornak és ő ezeket az aláírásokat is elolvasta. Az elnök megállapította, hogy a zárt ülést kérő ötven képviselő jelen van és igy a házszabályok értelmében a Ház vita nélkül fog dönteni az indítványról. Kéri, hogy azok-, akik a zárt iilés elrendelését kívánják, álljanak fel; Az egész ellenzék felállott, Hoványi Géza, Kostyál Miklós és Mihályi Péter jegyző számlálta meg azokat, akik felállottak, ötvenkét képviselő kívánta a zárt ülést. Az elnök felkérte azokat, akik nem kívánják a zárt ülést, hogy álljanak fel. Az egész munkapárt felállott és a zárt ülést leszavazta. Gál Sándor: Majd interpelláció alakjában fogjuk elmondani azokat a dolgokat, a melyeket a zárt ülésen akartunk elmonadni! Az elnök szavazás közben beszédet tartani nem lehet. Az elnök ezután megállapítja, hogy ötvenkét ten szavaztak az indítvány mellett, és nyolcvamiyolcan ellene, tehát a Ház a zárt ülésre vonatkozó indítványt elvetette. Gál Sándor közbekiáltott: Most már vegyék magukra a felelősséget! Ezután ismét folytatták a félbeszakított vitát. Pető Sándor a kereseti adó kérdését fejtegeti. A jövedelem ma ugyanaz, de a pénz kevesebbet ér. A törvényhozás már ötven évvel ezelőtt felismerte azt a szociális igazságot, amelynél ma sokkal kevesebbet kíván. Bródy Ernő határozati javaslatát elfogadja. Teleszky János pénzügyminiszter: Érthető az a lelkesedés, amellyel a túloldal a jövendő Magyarország népesedésének javítását tárgyalja. Ez a kérdés rendkívül fontos. A maga részéről is legalább oly szeretettel nézi a családot, mint a túloldal. Az az állítás azonban nem áll meg, mintha a tízezer koronán felüli jövedelemnél iidvösebb volna, ha külön adóztatnák meg a férjet és a feleséget. Ismétli, ihogy a mostani adótörvény szociálisabb az 1909-iki törvénynél. A magyar állam legnagyobb problémája, hogy a népesség szaporítása tervszerű intézkedésekkel előinozdittassék. Kétségtelen, hogy az állam pénzügyi helyzete olyan lesz, hogy szükség lesz a jövedelmi adóban rejlő nagyobb adóforrást jobban kiaknázni. Egészen bizonyos, hogy az államnak több jövedelemre van szüksége. Ha ez nem volna igy, a szociális feladatokat sokkal nagyobb mértékben oldhatnánk meg. Az előadó módosításának elfogadását ajánlja szemben Bródy Ernő határozati javaslatával. A Ház elfogadta ezután a 11. szakaszt az előadó módosításával. Következett a 12. szakasz, amelyet vita nélkül elfogadtak. A 13. szakasznál Hegedűs Lóránt előadó módosítást nyújtott be. A 14-ik szakaszt Pető Sándor, nagyatádi Szabó János, Teleszky János pénzügyminiszter rövid felszólalása után elfogadták. Az elnök bejelentette ezután, hogy gróf Károlyi Mihály két indítványt nyújtott be. A házszabályok 196-ik szakasza értelmében az indítványok felett a Ház a szombati iilés végén egyszerű szavazással fog dönteni. Az adójavaslat többi szakaszait elfogadták s azután az elnök öt perc szünetet rendelt el. Szünet után megkezdték a vagyoni adóról szóló javaslat részletes tárgyalását, a melyhez elsőnek gróf Esterházy Mihály szólalt fel. Ábrahám Dezső, majd Polónyi Géza szólalt fel, aki szerint a középosztályra a javaslat súlyosan hat. Ráth Endre személyes kérdésben szól és azt válaszolja Pajzs Gyulának, hogy 6 közelebb volt az ellenséghez, mint a munkapártiak, mert francia fogságba esett. (Elénk derültség a jobboldalon.) Szabó István és gróf Esterházy Móric felszólalása után a vitát félbeszakították. Az elnök ezután javasolja, hogy a vitát szombaton folytassák. A napirend kérdéséhez Rakovszky István szólal fel. Indítványozza, hogy keddig ne tartson ülést a Ház. Felolvassa Tiszának a képviselőházban mondott egyik beszédét, amelyben Ígéretet tett arra, hogy hetenként 3—4-szer lesz csak ülés. Majd szóvá teszi a félhivatalos Bud. Tud, délután kiadott jelentését, amelyben az ellenzék által kért zárt ülés megtagadása miatt védekezik a kormány. Ugy látszik, hogy rájött a hibára. Kéri Tiszát, hogy legyen tekintettel az eddigi rendre és ne tartsanak szombaton is ülést. Beöthy Pál elnök: Az elnökség nem lehetett mást, minthogy szavazásra boesájtotta a zárt ülésre vonatkozó javaslatot. Közbekiáltások: Nem az elnökséghez, hanem a miniszterelnökhöz szólaltunk fel. Az elnök: Ha Andrássy figyelmeztetett volna, hogy fontos kérdésben akar felszólalni, akkor nem lett volna akadálya. Közbekiáltások: Kegyelmet nem kérünk! Gróf Károlyi Mihály: Az ellenzők nem az elnökséggel, hanem a kormánnyal áll szemben. Ugy látszik, hogy a miniszterelnöknek az a gyanúja támadt, hogy mi technikai obstrukciót akarunk. Ellenkező módja lett volna erről meggyőződni, ha öt percre felfüggesztik az ülést és elrendelik a zárt illést. Egyébként hozzájárul Rakovszky indítványához és kéri, hogy a Ház hetenként csak 3—4-szer tartson ülést. Gróf Tisza István kifejti, hogy tényleg a terv szerint hetenként csak 3—4 ülést tartanak, de kivétek komoly pillanatban lehet tenni. Ha az ellenzék vezérei céljukról előzetesen tájékoztatták volna, akikor a zárt iilés elől nem tért volna ki a többség. Ami az ülések idejét illeti, kijelenti, hogy sok sürgős javaslat van, amit el kell intézni. Ígéri azonban, hogy nem lesz rendszer a gyakrabbi ülésekből és kéri az ellenzéket, hogy ebbe nyugodjék bele. Gróf Andrássy Gyula nem nyugszik meg a miniszterelnök Ígéretében. Ami a zárt ülést illeti, ,nem érti, hogy az első izben miért tagadták meg az ellenzék kérését, mintha turbulenciát akarna csinálni. Gróf Tisza István kijelenti, hogy az ellenzék vezérei újból hasonló kérelemmel fordulnának hozzá, a maga részéről a kérelmet meg fogja szavazni. Pozsgay Miklós: De a többséget utasL tani fogja, hogy ellene szavazzon. (Tisza tagadólag int kezével.) Az elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ilyen inszinuációtól tartózkodjék. Sághy Gyula szólalt fel ezután, majd a Ház elfogadta az elnök napirendi javaslatát, ,-4i