Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-25 / 197. szám

vevői áil'va hallgattak végig. Az éljertzése'kre figyelmessé ,lett sétáló közönség a terfasz előtti utvonaLat teljesen ellepte, ugy hogy a további felszólalásoknak nagy nyilvánossága volt, amely tetszésének és ,a német vendégek iránti rokonszenvének több izben tüntető módon kifejezést adott. A polgármester felköszöntőjére dr. Evert (Magdeburg) válaszolt, aki beszédében rámiutatot arra, hogy a magyar vendégszeretetet eddig csak hírből ismerték, de amit kőrútjukban tapasztaltak, az felülmúl minden várakozást. Csodálattal emlékezik meg a mezőhegyesi gazdasági intézményekről, amelyekre — mondotta dr. Evert — a magyar nép büszke, ,de büszke is lehet. A Szegeden tapasztalták alapján annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szegedi közviszonyokra egy főváros is büszke lehetne. A gyárakban alkalmuk .volt meggyőződést szerezni a magyar ipar fejlettségéről. Üdvözli a magyar és német nemzet egységét 'és reméli, hogy azok a kedvező meglepetések, amelyekben eddigi utjukban részük volt, ez után még növekedni fognak. A nagy magyar nemzetre üríti poharát. Ezután Bachmeister német birodalmi képviselő a magyar-német fegyverbarátságot, dr. Neumann a szegedi nőket köszöntötte fel elmésen, dr. Krausshaar .temesvári lapszerkesztő a magyar-német testvériségre emelt poharat. A felköszöntők sorában kiemelkedő része volt Striegl F. József, a Délmagyar ország munkatársa beszédének, aki a szegedi sajtó nevében üdvözölte a német újságírókat. A beszéd, amelyet a zajos tetszésnyilvánítások több izben félbeszakítottak, a jelenlevőkre nagy hatást tett. A banketten résztvevők hangosan megnyilvánult kívánságának engedve, Herczeg Ferenc, a magyar irodalom illusztris képviselője is felszólalt, aki Nagy Samu hírlapíróval, a Budapesti Hirlap munkatársával együtt szintén részt vesz a német ujságirók körútján. Herczeg Ferenc utal arra, hogy a magyar nemzet barátsága olyan, kincs Németország számára, amely nem efemer értékű, hanem igaz barátság. A magyar nemzet mindig a kultura legfőbb művelőjét tisztelte a német népben és ezért vonzódott mindig hozzá. Németországra .üríti poharát. (Lelkes éljenzés.) A bankett, amely mindvégig emelkedett hangulatban folyt le, este tizenegy órakor ért véget. A német vendégek ezután az állomásra hajtattak, ahonnan éjfél után két órakor tovább utaztak .Temesvárra. 'Dr. Somogyi Szilveszter, Szeged város nevében a bankettről az alábbi táviratot intézte König Pálhoz, a Deutsdhland kapitányához: A „Weser Zeitung" szerkesztősége címén, König kapitánynak, Bréma. „Szeged városa, mely a mai napon a német hírlapírókat, mint kedves vendégeket falai között, üdvözli, a bátor kapitánynak és derék legénységének csodálata kifejezését és őszinte szerencsekivánatait küldi." '5'«"",5''»«......im«bbbbbbbbbi1bbbbbbbbbbbsbbbabbbi„,bt g rnlarii ura «fg juttassanak valamil a rokkant hősöknek LIÍÍIFCAGYÁRORS^ÁG A képviselőház ülése, (Budapesti tudósítónktól.) Csütörtökre ismét elült a vihar és a régi, normális képe volt a képviselőháznak. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. Megkezdték a napirenden levő jövedelmi adójavaslat tárgyalását. Gróf Eszterházy Móric szólalt fel elsőnek. Megemlékezik a Deutsicbland megérkezéséről és javasolja, hogy a Ház adjon kifejezést örömének és büszkeségének. (Éljenzés és taps.) Az elnök hozzájárul az indítványhoz és hálásan, köszöni, hogy Esterházy figyelmeztette mulasztására. A Ház üdvözli a német birodalmi gyűlés elnökségét a Deutschland megérkezése alkalmából. Gróf Esterházy Móric ezután a jövedelmi adó kontingentálásáról szól és az erre vonatkozó határozati javaslatokkal foglalkozik. A mostani meghosszabbított képviselőház tulajdonképen nem is hivatott az adójavaslatok elintézésére, mert az újonnan választott képviselőház feladata volna. Az adókat mérsékelten tényleg emelni kell. Részletesen foglalkozik a vagyoni adóval és elfogadja Földes Béla határozati javaslatát, azután áttér a jövedelmi adó kontingentálásának, majd a városok jövedelmi adójának kérdésére. Gróf Esterházy Móric után Csemy Károly'.szólalt fel a javaslathoz és mivel többen' nem jelentkeztek szólásra, az elnök a vitát bezárta. Teleszky János pénzügyminiszter: Egész röviden foglalkozik a vita foiyamán elhangzott felszólalásokkal és a benyújtott módosításokkal. A mi Földes Béla módosítását illeti, arra vonatkozólag kijelenti, hogy ha az állani pénzügyei teljesen rendezve lesznek, akkor ezzel egyidejűleg rendezik a városok és községek pénzügyeit is. A mi gróf Ester. házy Móric megjegyzését illeti, hogy ő statisztikai szempontból tartja fontosnak, hogy az adójavaslatok minél előbb törvényerőre emelkedjenek, ezzel szemben kijelentették, hogy nem statisztikai szempontból tartja foui tosnak, hanem azért, mert a vagyonadó lesz jövő pénzügyi helyzetnek az alapja és ezért fontosnak tartja, hogy ez a törvényjavaslat minél előbb törvényre emelkedjék. Már több izben volt alkalma jelezni, hogy nagyon messze vagyunk attól, (hogy az államháztartás ügyeit ezekkel a törvényekkel végleg elintézhetnék. A jövedelmi adóstatisztikába tendenciákat belemagyarázni nem lehet. Kéri a Házat, hogy az első szakaszt változatlanul fogadja el." s Hegedűs Lóránt kijelenti, hogy sem o, sem a pénzügyi bizottság nem tévesztett meg senkit, mást nem idézhettek, mint a hivatalos satisztikát. A Ház ezután az első szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezésével fogadta el és Bródy Ernő, Földes Béla, nagyatádi Szabó István és Bizony Ákos módosításait elvetette. A második szakaszhoz Bródy Ernő szólalt fel. Ezután a 7-ik szakaszig letárgyalták a javaslatot, mire az elnök szünetet rendelt el. Szünet után a kilencedik pontig jutottak, amikor Apponyi, Andrássy és Károlyi Mihály a folyosóra vonultak, ahol beható eszjmiecserét folytattajk további magatart^i&zeged, 1916. augusztus 25. sukra vonatkozólag. Á 10-ik szakasznál Bródy Ernő indítványozta, hogy a jövedelmi adóról szóló törvény a több gyermekes családokat kedvezményben részesitse és az agglegényi adót emeljék fel. Apponyi, Huszár Károly és Ábrahám Dezső pártolják a javaslatot. < Hegedűs Lóránt előadó indítványozza i utasítsa a Ház a kormányt, Ihogy a háboru után törvényjavaslatot nyújtson be, mely a több gyermekes családokat kedvezményben részesiti és a nőtlenekre magasabb adót vessenek ki. , Teleszky János pénzügyminiszter helyesli Bródy javaslatát, de nem fogadja el, Hegedűsét azonban, amiely a háboru utánra kéri a változtatást, a, magáévá teszi. Az elnök ekkor .szünetet rendelt el. Szünet közben Apponyi és az egész ellenzék felkereste gróf Tisza István miniszterelnököt és kifejtették, hogy Teleszky eljárása sérelmes, mert a vita bezárása után terjesztette be Hegedűs a javaslatát, amelyet a pénzügyminiszter magáévá tett. Tisza elismerte a sérelmet cs gróf Eszterházy Móric ajánlatára beleegyezett abba, hogy Bródy és Hegedűs az ajánlott módosítást visszavonják és egy másik szakasznál újból beterjesszék. A szünet után az elnök bejelenti, hogy Bródy és Hegedűs javaslatukat visszavonják. A tizedik szakasz elfogadása után, a 11-ik szakasz tárgyalása következett, amelynél Hegedűs javaslatát újból beterjesztette. Az elnök a vitát ezután félbeszakítja és indítványozza, hogy a Ház pénteken folytassa munkáját. , Gróf Andrássy Gyula kérdezi, hogy tekintye az interpellációk nagy számát, nem lehetne-e szombaton is előadni az interpellációkat. Gróf Tisza István és gróf Apponyi Albert felszólalása után Szász Károly kijelenti, ,hogy a Ház legutóbbi határozata szerint interpellálni csak szerdán lehet, telbát előbb egy ujabb indítványra meg kell változtatni ezt ,a határozatot. Gróf Károlyi Mi-' lialyt azt fejtegeti, hogy öt-hat órás 'ülést kel-" lene tartani. Az elnök kijelenti, hogy. ezt is' csak ujabb indítványra lehet elhatározni. A napirendi vita után negyedkilenckor a Ház iilése véget ért. _ A Deutschland útjáról. Berlin, augusztus 24. Lohmann Alfréd igy nyilatkozott Brémában a Deutschland útjáról: (•...; — Meg kell adnom, mért ez az igazság, hogy a német haditengerészet példája és kezdeményezése biztatott bennünket, inert a haditengeralattjáró naszádok csodás utakat tettek ,s megmutatták- nekünk, hogy mi mindent lehet várni a tengeralattjáró hajóktól. Amerika kitűnően viselkedett a mi tengeralattjárónk irányában. Legénységünket ugy, ünnepelte az amerikai nép, hogy annál nagyobb szeretetreméltóságot képzelni sem lehet; de mi azért még sem vonunk le abból politikai következtetéseket. A Deutschlandnak semmi köze a politikához, hacsak nem annyi, :hogy ^kereskedelmi tengeralattjáró naszádunk, ez a német hajó áttörte az angol blokádot s bebizonyította, hogy nem engedd jiik magunkat egykönnyen a világtól elzárni,Üzleti szempontból volt rá szükség, hogy