Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)
1916-08-24 / 196. szám
Szeged, augusztus 24. Í>feÚjAGYAR0R8ZÁ(l tudom, kell-e mindenben követni ezeket? Holló: A Baralong-esetet nem követjük! (Vihar a csehek miatt.) Tisza: A mi hadvezetőségünk nagy és értékes szolgálatokat tett. Frontunk azonban, amely egységes, egységes vezetést is kiván. Megnyugtató, hogy ez a vezetés olyan férfin kezében van, aki a legfényesebb haditelteket hajtotta Végre. (Éljen Hindenburg! kiáltják a jobb- és baloldalon.) De azért a mi had vezetőségünket lekicsinyelni nem leliet. Minden hadvezetőség követhet cl esetleg hibát. Ilolló felhozta azt is, hogy egy prágai kaszárnyában magyar katonák vannak, a csehek pedig otthon ülnek. Bizonyos okokból célszrii volt a cseheket felcserélni, de a csehek a magyarokkal egyformán mennek a harctérre. Herceg Windischgraetz Lajos: Nem egészen ugy van az! Tisza: Én azt jobban tudom! Windischgraetz: Hátha ilyet állit, mégsem jól tudja. Tisza; Vitéz kapitány ur, már pedig én jól tudom! A miniszterelnök ezen kijelentésére az ellenzéken nagy vihar tör ki. Kiabálnak, a padokat verik; Héderváry Lehel közbeszól: — Itt csak képviselők vannak és nern kapitányok. Szmrecsányi: A feloszlatott cseh ezreI dekről beszéljenek! Az elnök folytonosan a csengőt rázza, mig végre lecsendesedik az ellenzék és a miniszterelnök folytathatja beszédét. Gróf Tisza István: Én nem akartam kijelentésemmel kétségbe vonni a képviselő ur jogait, sőt ellenkezőleg elismertem, hogy a harctéren vitézül viselkedik. Tárgyilagosan megállapítom azonban, hogy nem csak a magyar nemzet, hanem más állam polgárai is kiveszik részüket a háborúból. A kiontott magyar vérért megnövekedik az ország hatalma és presztízsét fokozott mértékben fogjuk érvényesíteni. A miniszterelnök beszéde után szünet következett, majd Polónyi Géza interpellált. Hevesen támadja a külügyminisztert. A bizalmi férfiak szerepléséből bizalmatlansági tanács lett. Tiszát teszi felelőssé, amiért Burián megtagadta a felvilágosítást. Éjfélkor-a következőket mondja Polónyi: — A szerdára összehívott országgyűlés ideje elmúlt. Vájjon csütörtökre szabályszerűen összehivta-e az elnökség a Házat és a plakátok ki vannak-e függesztve? Beöthy Pál elnök: Igaz ugyan, hogy a szerdai tanácskozási idő elmúlt, ámde a többség nem akarja meggátolni a kisebbsé\ get interpellációinak elmondásában. Az éjfélutáni ülés. Polónyi Géza három kérdést intéz a miniszterelnökhöz: Hajlandó-e az Olaszországgal fenállott szövetséges szerződést egész terjedelemben közölni? Hajlandó-e a Romániával kötött szerződésünket megismertetni? Hajlandó-e Hindenburg kinevezésének örvendetes tényéről, illetve annak okairól felvilágosítást nyuitani? Gróf Károlyi Mihály a kormányzat és a hadvezetőség közötti viszonyt teszi szóvá. Azt fejtegeti, .hogy a kiegyezés csődöt mondott, mert a delegációt nem lehet összehívni. A kormányzat és a hadvezetőség között nincs meg .az egyetértés. A hadügyminiszter két év óta igyekszik a főhadiszállásra képviseletet küldeni', de ez nem sikerült neki. A főhadiszálláson még a külügyminiszter képviseletének táviratait is megcenzurázzák. Frigyes főherceg az olasz offenziva megindításakor olyan 'hadiparancsot adott ki. mely etlenikíezett azzal az álláspontunkkal, hogy az olaszok ellen nem viselünk hódító háborút. Gróf Tisza István: A hadsereg legszebb tradíciója a politikától való tartózkodás. Természetes, hogy bizonyos kérdés katonai természetű is, ilyen volt az olasz offenziva. Ezekben a kérdésekben a hadvezetőség dönt. Mindenkinek kötelessége bízni a végső győzelemben. Károlyi replikája után a Ház tudomásul vette a miniszterelnök, válaszát. Gróf Apponyi Albert a politikai helyzetről és az Ausztriával folyó közgazdasági tárgyalásokról interpellál. Gróf Tisza István csak az interpelláció konkrét tárgyával kiván foglalkozni. Hasonló tárgyú interpellációra már hetekkel ezelőtt válaszolt Apponyina'k. Nem huny szemet azon nehézségek miatt, amelyekkel a 'kiegyezési tárgyalások járnak. A végleges szerződést az újonnan választott képviselőház kösse meg; de ha az ország érdekeit veszélyeztetve látnák, akkor már most megköti a kormány a végleges szerződést. A Ház tudomásul veszi a választ. Rakovszky István interpellál ezután a cenzúráról. Felolvas bizalmas rendeleteket és szóvá teszi, hogy még a királynak a lengyelekhez intézett táviratát is megcenzurázták. Balogh Jenő igazsságiigyminiszter: O felsége ákarta, hogy igy legyen, tehát helyes. Rakovszky (emelkedett hangon): Követelem, hogy az igazságügyminiszter ezen közbeszólása belekerüljön a naplóba. — Bizonyítja ezután, hogy a cenzúra működése törvénytelen. Balogh Jenő: A cenzúrát az a szempont vezeti, hogy a lakosságot az izgalmaktól megkímélje. Minden egyes letiltás az ország érdekéből történik. Rakovszky ismét felszólal és a miniszterelnökkel polemizál. Azt állitja, hogy mai beszéde nem. fedi 27-iki beszédét. Tisza röviden válaszol. Az interpellációra adott választ a Ház tudomásul veszi. Rakovszky István ezután másik interpellációját mondja el és kéri az iskolai szünidő meghosszabbítását a gazdasági munkák miatt. Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter kijelenti, hogy az iskolákban csak szeptember 15-ikén fogdák az előadásokat megkezdeni. Herceg Windischgraetz Lajos a cseh ezredek menetszázadai miatt interpellált. Előadta, hogy a esetiekből alig alakítanak menetszázadokat. Reggel negyedötkor hangzott el az utolsó beszéd. Az ülésteremben mindvégig élénk érdeklődés mellett tárgyaltak. A karzatokon a legelőkelőbb közönség foglalt helyet. Gróf Tisza Istvánné, gróf Apponyi Albertné, gróf Károlyi Mihályné ós Rakovszky Istvánné az ülés végéig olt voltak. Az ellenzék a többi interpelláció elhalasztását kérte negyedötkor, amikor az iilés véget ért. Csütörtökön érkeznek a német újságírók Szegedre. (Saját tudósítónktól.) A német ujságirók augusztus 24-én, csütörtökön délután négy óra tiz perckor érkeznek Mezőhegyesről a Szeged-állomásra, ahol a város nevében dr. Somogyi Szilveszter polgármester fogja a vendégeket üdvözölni. A szegedi sajtó üdvözletét Striegl F. József, a Délmagyarország munkatársa tolmácsolja az állomáson. A vendégek ,innen a Boldogasszonysugárujton, a Tisza Lajos-köruton, a Takaréktár-utcán és a Széchenyi-téren át a kultúrpalotába' mennek, ahol megtekintik a szegedi különlegességekből rögtönzött kiállítást és a néprajzi muzeumot. Ezután a társaság három részre oszlik és a,szegedi kenderfonógyárat, a Magyar Kender- és Lenipar ujszegedi telepét és a Back-malmot tekinti meg. Este nyolc órakor a Széchenyi-téren, a városháza előtt találkoznak újból össze a vendégek és félórai séta ptáu résztvesznek a város által tiszteletükre rendezendő társasvacsorán, amely a Kass-Vigadóban lesz. A német hirlapirók csütörtökön éjjel utaznak el Szegedről. , A német ujságirók budapesti fogadtatásáról a következőket jelenti tudósitónk: A Németországból Magyarország viszonyainak taninlmiánypzásiárai elindult újságírók kedden reggel érkeztek a keleti pályaudvaron Budapestre. A német vendégeket a fővárosi és vidéki ujsá girótéstü 1 etek vezetőségei fogadták, .majd a városi villamos különvonatán a Dunapalota-szállóba érkeztek, ahonnét a Dunapart megtekintése után a városligeti Széchenyi-fürdőbe mentek. A fürdő megtekintése után a társaság előbb a mezőgazdasági (muzeumot tanulmányozta Radisicli miniszteri tanácsos kalauzolásával, majd a Szépművészeti Muzeuinba mentek, ahol az egyes osztályokat Petrovics miniszteri tanácsos és Takács igazgató ismertette a társasággal. A Szépművészeti Muzeumból az állatkert megtekintésére indultak a német ujságirók. Este íéltiz órakor a budapesti napilapok szindikátusa látta vendégül a német uiiságirókfat a városligeti ; Gerbeaudpaviilloríban. Vészi József üdvözölte a vendégeket, miközben érdekes és nagy disszertációban fejtegette Magyarországnak Európában való szerepét és Németországihoz való viszonyát. Drűsche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos gróf Tisza István miniszterelnök nevében intézett hozzájuk üdvözlő szavakat. Az üdvözlést Lverth berlini szerkesztő és Backmeister nénnet birodalmi gyűlési képviselő és szerkesztő köszönték meg. Beszédeikben hangoztatták, hogy a magyar és német fegyverbarátság nem a véletlen, nem pillanatnyi hatás miivé, hanem a történelem logikus fejleménye. Backmeister gróf Tiszáról ufey emlékezett meg, mint akinek érdemeit Németország is ösmeri és méltányolja. Rákosi Jenő gróí Fürstenberg budapesti 'német főkonzul köszöntötte föl. aki válaszában a királyt és a magyar nemzetet éltette. Shonrey berlini tanár Kraushar temesvári szerkésztőre iiritette poharát, aki a ,német ujságirók magyarországi .'expedícióját tervezte. Kraushar köszönő szavai után dr. Wert, a Magdeburger Zeitung munkatársa az újságkiadókról és a szerkesztőkről csevegett elmésen. Felszólalt még a lakomán Brájjer Lajos lapszerkesztő. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.