Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-02 / 178. szám

4 DMiMAGYARORSMÖ líázeg-ecl, 1916. augusztus 2. Vélemény a Ferenc Józseföszföndij pályázathoz. László Gyula kezdő volta, ugy a festészet, mint a szobrászati terén az első pillanatokra is szembe szökő, ámbár a festészet terén, egészen más szempontok vezették, mint a szobrászatnál. Teljesen gyakorlat és iskolázatlanság Ihiányára vall a kifejezést módozatok, a technika ökonómiájának teljes nem ismerése. A pasztell rajzot ugy kezeli, mint az olajfestményt/, egyszer egy-egy részt ugy és olyan aprólékos gonddal kezei, amit csak a némileg tanult ember semmi szin alatt sem enged meg magának, másutt egész flott modorban tart fontos részleteket. Ez a bizonytalanság, ez a kapkodás, más egy és ugyanazon müvében is látszik, de még 'határozottabb alakot ölt, 111 a a festményeit a szobraival vetjük a szempont szerint össze. „A vén betyár" c, képén maga az arc a minuciózitásig pontos fotográfia, viszont maga a test szabados, flott, tradíciókhoz és iskolázott szemékihez állitva valóságos merénylet: művészethez értők előtt sok reményekre feljogosító szymptoma. A hátíerezés, millliő teljesen kezdetleges és értéktelen. Atyja arcképe jelentéktelen dolog, csak egyet bizonyít: tűid eltalálni. És a mai korban már ez is valami. — A szclbor egy giccs. Emlékezetben kialakult normatívák szabványos megalkotása. Ismét tud mintázni, jobban: van a mintázáshoz tehetsége. A kezdők ismeretes ragaszkodása a formákhoz: a természetábrázolás inferióris, kielégitő nyugalma. A szobor szép, mint egy divatlap modell alakjai, egyéb semmi. Figye lemre méltó egyedül a. szobor háti része, ahol a gyakorlati tapasztaltságra utal a formák hullámos felbontása kisebb lapokra, ami mindig — a fénytörések, árnyékok vibrálása folytán életteljessé teszi az anyagot. Igen ismert, régi, iskolás szabály, neim is okvetlenül szükséges (hozzá a saját tapasztalat, egy intelligens embernek elégséges, ha egyszer, esetleg kávéházi asztal mellett, figyelmeztetik rá. Legnagyobb mértékiben kezdőre vall a szobor drapérikus része. Az a ruha redőzet lehet vatta, vagy ebből alkotott felhő, viztorlódás, hullámzás stb. épen ugy, mint alhogy ruiharedőzet, respektive ezek egyike se. A szobrász teljes kezdő volta, tájékozatlansága akkor tűnik kii teljes mértékben, ha a szobrot összehasonlítjuk a modellel, illetve annak fényképeivel, akit ábrázolni akar. Itt nyomulnak előtérbe azok az ellentmondó momentumok, amik a festői kezelésével szembe helyezkednek. Amig ugyanis, mint festő: Bastien Lepage vagy Nalpollenként ragaszkodott aprólékos utánzásához a modelljének, és a legtöbbször sikerült is ez nekii, addig a szobornál ezt az eltalálási képességét teljesen meghamisította a szép szoborról alkotott eddigi begyökeresedett akadémikus felfogása. Ha a szoborról elmondhatjuk is, Ihogy az egy banálisan szép alkotás, viszont mint arcképről meg kell jegyeznünk, hogy, mint ilyen, abszolút rossz. Ezekhez a megállapításokhoz elégséges a szobor proporrionális összehasonítása a fotográfiákkal. A menyasszony feje karakterben egészen más, mint a szobor. A szobor szóp, a modell feje több ennél: érdekes, sőt értékes qualitásokat mutató. A fejtető a modellnél egyenesen szaladó, a szobron Ívelten boltozott, igaz, hogy igy nőiesebb. A szemek a modellnél hátul, mélyen állók, a szobron normálisak. Az orrcimpa tengelye felfelé, a száj irány lefelé irányul az eredetinél, de a szobornál mindkettő tengelye normálisak vízszintesre hozva. Az eredeti, pallia (felső ajak) hosszú, a szobron normális. A hármas viszonylatok az eredetinél következők: homlok! rész normális, orr abnormisan rövid, fitos és felfelé álló, ajk és áll rész abnormisan hosszú, erősen hátra szaladó. Ezzel szemlben a szobrász mindaihárom proporaiót egyformára vette, (akadémiai szabály) és az áll részt előre hozta. A modern szépség helyett egy elcsépelt szépséget alkotott, ami már művészeti iskolázatlanságra vall, amig a többi fogyatékosságok csak technikai természetűek. Ami a művészeti kvalitásait illeti László Gyulának, hát ez tisztára lelki természetű kérdés. Hogy valaki művész lesz-e, vagy sem, azt tisztára a lelkülete határozza meg. Kitűnően festhet, faraghat valaki, anélkül, hogy a művészethez csak köze is volna és viszont Robusztus ösztönélet impulziv lélek, a képzelő erő abnormis fejlettsége ezek az elasztikus fogalmak jelenthetik nagyjában a művészi hajlamosságot. Mindegyikből van László (Gyulában is. Ez inkább egyéniségének személyi megfigyeléséből állapítható meg. A müveiben is határozottan megállapítható: helyenként. „A vén betyár" arckifejezése megdöbbentően erős. Ezt az arcot soha nem fogom felejteni és ez óriási szó! — Lesz-e belőle nagy érték, vagy sem, bizonyosra meg nem állapitható, mindenesetre helyes a fejlődésében támogatni. Hogy a szobrot ő csinálhatta-e, vagy sem, erre a kérdésre határozott igen-ml kell válaszolnom, több esetet tudok saját tapasztalatomból is, amikor első mintázásra különbet is csináltak a szóban forgónál. Tisztára szubjektív okokra támaszkodva, egyéb tárgyi bizonyítékok híján tagadásba venni a szerzőséget sem okunk, sem jogunk nincsen. Kollányi Boldizsár. Kiélesedik a konfliktus Anglia és Amerika között. — Anglia válasza az Unió jegyzékére.Köln, augusztus 1. A Kölnische Zeitung jelenti Washingtonból: Az angol nagykövet a kormánynak ina formális Írásbeli nyilatkozatot nyújtott át, amelyben kijelenti, ho)gy nem kéiiül a fekete listára az olyan cég, a melyről nem bizonyul be, hogy ügynöksége Németországnak, illetve, hogy pénzt küld Németországnak. (M. T. 1.) Köln, augusztus I. A Kölnische Zeitung jelenti Washingtonból: Az Egyesült-Államok a fekete listák dolgában Angliához intézett válasza kifejti, hogy a bojkottot jelentő fekete listákról a nép ési a kormány a legfájdalmasabb meglepetéssel értesült. A kormány ezt a semleges kereskedelemre való beavatkozásának tekinti, amely ellen kötelessége a leghatározottabb formában tiltakozni. Ennek a politikának irányai és kihatásai rendkivül nagyok. Ha a fekete listák alapjául szolgáló elv érvényességet nyer, akkor még az Egyesült-Államokban lévő kereskedők és általában amerikaiak is büntetésnek volnának alávethetök ós bármiféle üldözésben részesülnének olyanok is, akik a fekete listán szerepelnek. Az Egyesült-Államok kormánya figyelmezteti az angol kormányt, hogy az amerikai polgárok teljesen jogkörükön belül maradnak, ha megkísérlik, hogy bármely hadviselő állami lakosságával vagy államával kereskedelmet folytassanak. Ebben csakis a pontosan meghatározott nemzetközi szokásoknak és megjegyzéseknek vannak alávetve, amelyeket az angol kormány, miként az Egyesült-Államok kormánya gondolja, túlságosan könnyen vesz és tulgyakrau hagyott figyelmeztetés nélkül. A fekete listák bevezetése félretolja az emiitett nemzetközi megállapodásokat, elitéi meghallgatás nélkül, büntet előzetes bejelentés nélkül. Kétségtelen, hogy _ az amerikai kormány nem nyugodhat bele ilyen motívumokba, hogy büntető eljárásokban részesítsék saját polgárait. Az angol kormány nem várhatja tőle beleegyezését ahóz, hogy polgárainak neve egy elfogultság szülte listára helyeztessék. Az Egyesült-Államok kormánya az angol kormány figyelmét felhívja a semlegesek jogai és a semlegesek kölcsönös viszonya szempontjából előálló aggasztó következményekre, amelyekkel egy ilyen eljárás szükségképen járna. Harc a toBezzai ícüsikért. Lugano, augusztus 1. A Secolo azt a megjegyzést fűzi Cadorna jelentéséhez, hogy az osztrák-magyar ellenállásnak a Monté Cimore-n csak időnyerés acélja, hogy a tonezzai fensik védelmét jobban előkészíthessék, mert az olasz hadvezetőség energikus operációkba fog kezdeni a fensikon. NEUUOLD Fekefesas-ufca 11. sz Héfváiaszfió. A Naponta frissen csapolt sör. Kitűnő borok. Állandóan ízletes Zónareggelik. Minden időben étkezés. Maponta zene. ITisztelettel NeuilOid OezSŐ.l Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak! Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be. ^