Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-14 / 162. szám

1/KUMÍAU I AÍKOKSZ AG Szeged, 1916. julius 14. A fölmentettek. Farkas Pál — nem először göröngyös pályafutásán — ismét elgaloppirozta magát és legújabb bűnét a képviselőház csütörtöki ülésén kívánta jóvá tenni. Azt mondta, őt félreértették, konkrét 'indítványt legutóbbi felszólalása alkalmával nem tett. a fölmen­tetteket nem akarta 'bántani, nagyon jól tudja, ihogy egyes állami és magánüzemek fölmentettek nélkül nem működhetnének, ő csak azon a véleményen bátorkodik lenni, hogy a fölnientetteket a háborúban ép ugy meg kell adóztatni, mint az alkalmatlanokat a békében. Hozzávetőleges számítást sem közölhe­tünk arról, hogy mennyi a fölmentettek száma Magyarországon. Farkas ur bölcsen és komolyan csak egy ideát vetett föl: a fölmenteiteket megadóztatni! Arról nem beszél, hogy milyen kulcs szerint történjen az adókiróvás, mi legyen az adóalap ét. ki fizesse az adót? Tudvalévőleg a fölmentet­tek nem mind hadiadót fizető hadseregszál­lítók és ha például itt Szegeden körülné­zünk köztük, a legtöbb fölmentett hadsereg­szállitási gyárakban, vagy egyéb hadi célo­kat szolgáló üzemekben dolgozó hivatalnok, vagy munkás, állami és városi hivatalnok. Ezeket akarja Farkas ur megadóztatni? Nem tud Farkas ur arról, liogv a kormány milyen magas százalékú drágasági pótlék­kal kénytelen támogatni az állami és városi tisztviselőket, ihogy nyomorukon enyhítsen? A magyar képviselőház egyik tagja ne tud­na arról, hogy re a drágasági pótlék is ke­vés és hogy csak azért kell megeiégedni vele, meri az állam egyre nagyobb fizetési kötelezettségei mellett többet adni képtelen? Vagy a fölmentett munkások és magán­hivatalnokok fizessék a Farkas ur által kontemplált adót? Tud-e arról az eszme nemes meg­penditője, hogy fokozódni fognak állami terheink, hogy mindegyik város u.i jövedel­mi forrásokat kénytelen keresni, mert azok nélkül háztartása egyensúlyát elsodorja a terhek és kötelességek egyre emelkedő ár­ja? Igrz. hogy a munkások egyik, talán na­gyobbik része ma jóval többet keres, mint amennyit a békében keresett, dehát az ő számára nem lett drágább a liszt, a kenyér, a ihus, a krumpli, nem emelkedett a ruha, a cipő, a petróleum ára? A magánhivatal­nokoík sorsa talán a legnyomorúságosabb valamennyi társadalmi osztályok közük Tagadhatatlan, hogy egyes vállalatok em­berségesen gondoskodtak hivatalnokaikról, a legnagyobb azonban azoknak az üzemek­nek a száma, amelyek ép tisztviselőikről — feledkeztek meg. Ezeket az embereket akarja Farkas Pál adóvali sújtani, inert föl vannak fmentve? Kétségtelen, hogy az élet és a testi épség a legfőbb és legértékesebb jó minden földi javak között. Nagy előnyt élveznek tehát azotk, akik föl vannak mentve, de není a szép arcukért és nem üzleti alapon, hanem' azért, hogy biztosítva legyen az állami gé­pezet zavartalan működése. És tessék szá­molni is. Mennyi lenne annak az adónak az összege, amelyet a fölmentettek összesen fizetnének? Számottevő lehet az a magyar állam háztartásában? Kár, hogy nem egészen visszakozott Farkas Pál. Az állam jövedelmeinek eme­lésére más forrálsoM után kutasson. Ugy érezzük, Ihogy legutolsó szerepléséhez abból az egészségtelen hangulatból merített erot, amely kaján szemmel nézett mindenkit, aki a front mögött élt, egészséges volt és ke­nyerét mind a két karjával kereshette. Az események és a hivatalos állásfoglalás visz­szaszhritották odújába fezt a (világnézetet, kár, hogy ajtóit most egy képviselő nyitot­ta meg. A front mögötti munka 'becsületes és derekas elvégzése nagy mértékben be­folyásolja a háború eredményeit. Helyes és a nagy eseményekhez illeszkedő szempont egy van tehát: végezze munkáját mindenki, aki itthon van. olyan fáradhatatlanul, ön­feláldozóan és becsülettel, mint azok a vé­reink, akik a fronton harcolnak az ellenség ellen. A fölmentett sokszorosan tegye meg dolgát és ne elégedjék meg hivatali "köteles­ségeinek legpedánsabb elvégzésével sem." Keresse ujabb és ujabb módját annak, hogy képességeit a köz javára értékesítse. Min­denki, ha itthon van is, katona. Aki nem végzi dolgát katonásan, végezni kell veié katonáék módján. Nem olyan időket élünk, amikor lőháskodni lehet. •aBaaaaBBaaBBBaaaaaBBBBBBBagiieasgaaaaaBaaaaBa saas A németek uj haditerve. Bern, julius 13. A Humanité svájci tu­dósítója szerint a németek főeröfeszitése már nem Verdun felé irányul. Itt csak azért folytatják a harcot, nehogy'a francia védő­csapatak és tüzérség fölszabaduljanak. A német hadvezetőség egy másik szedánr coup-t akar) megcsinálni: bekerít áni és fog­lyul ejtmi az egész francia had&éregeí. A németek azt hiszik, Ihogy ezt a tervet meg is valósithatják, mivel tudják, hogy az an­goloktól alig kell félniöik. Ezek lehetőleg ta­karékoskodni akarnak .katonáikkal, hogy a béketárgyalások alkalmával hiánytalan had­erő fölött rendelkezzenek. Hivatalos jelentés az angol veszteségekről. Hága, julius 13. A londoni hadügyi hi­vatal jelentése szerint az angol hadsereg és 'hadiflotta, veszteségei ez évi április 1-től junius 30-áig 5014 tiszt és 82.380 főnyi le­génység volt. Az utóbbiaknak több, mint negyedrésze meghalt. (Bud. Tud.) A franciák sokkal csekélyebb veszteséget szenvedtek . .. Hága, julius 13. A Daily Mail jelenti a brit frontról: Csapataink most nyolcszáz méternyire vannak a németek második, illetőleg harmadik védővonalától. A fran­ciák sdkkal csekélyebb vásztedéget szen­vedtek, mint az angolok, akiket állandóan nagy veszedelem környékez. A német ka­tonák hősiesen, szinte az öngyilkosságig harcolnak- Minden ellenállásuk dacára is lassankint előbbrejutnak az angol csapatok, amelyek veszteségének kilencven százalékát a gépfegyverek okozták. A szerény igényit angol had­vezetőség Bern, julius 13. A brit birodalom dele­gátusai tiszteletére adott lakomán Bonnar Laxv a következőket mondotta: — Hadvózetésünk mpg van elégedve az elért eredményekkel. Ne feledjük el, hogy a mi „nyomárait kis seregünk" már a há­•boru .kezdeten is hozzájárult Páris meg­mentéséhez. Ma nemcsak katonánk van elég, de tartalékunk valósággal kifogyhatat­lan és fajunk energiája el fog minket ve­zetni .a győzelemig. Francia hivatalos jelentés. 'A dcijéóhádúszúllásról jelentik a Ma­gyar* Távirpti Irodának: A francia vezérkar jelentése: Julius 12, délután 3 óra. A Somme mindkét partján az éj folya­már nyugalom volt. Soisson és Reims kö­zött a franciák kisebb vállalkozások során Cernay vidékén néhány foglyot ejtettek. A Ohapagneban sikerrel járt méglepe, tésszerii támadás a Maison de Champagne | és Calvaire közti német lövészárok ellen, j (Villa Sour Tourbe-től északra.) 1 A Maas balpartján Mort Honiménál egy 'francia árok ellen intézett két német táma­dás tüzelésünk folytán teljesen meghiusult, A folyó balpartja elleni támadással raa visszafoglaltuk a Huinin-erdőben tegnap el­vesztett árakrészeket, nyolcvan foglyot ej­tettünk, köztük egy tisztet. Lotharingiában a Reillon szakaszon el­űztük a németeket néhány árökrészből, a melyben megvetették lábukat. Óriás német ágynk Belfort ellen. Zürich, julius 13. A Schweizerische Te­legraíen-Information jelentése szerint a ti­tdk'Mtds némát óriási lövegek, • amelyek Belfort bombázásában résztvesznek, megint működésben vannak, ötpercnyi időközök­ben eddig nem tapasztalt robbanó hatású óriást grándtdk csaprtak le Belfdft városára és erődjére. A rendkívül nagy távolságból történő bombázás hatása szertelen. (Bud. Tud.) Orosz csapatokat visznek a Sommehoz. Genf, julius 13. Parisból jelentik: Az orosz vezérkar főnöke, aki ez idő szerint Franciaországban tartózkodik, vasárnap Thonias francia municiós miniszterrel egye­temben megszemlélte a Somme mellett levő csatafrontot, különösen pedig a tüzérségi állásokat. Hir szerint a maillyi táborban begyakorolt orofe csapétdkat legközelebb a frftntrii küldik, . hogy részt vegyenek a francia-angol támadásban. Franciaországnak fegyver­szünetre van szüksége. — A kamara a téli hadjárat ellen. — Berlin, julius 13. Az orosz határról je­lentik: A Ruszkoje Szlovo párisi parlamenti tudósításából .kiderül, hogy a kamara leg­utóbbi titkos ülésén az uj téli ltod járat kér­désével is foglalkoztak és hogy a kamara tagjai súlyos aggodalmukat fejezték ki kü­lönösen azért, mert a téli hadjáratra hiány­zik a számbavehető francia embertartalék. A kamarában kijelentették, hogy a nép is nagyon jól ismeri már a francia tartalékok nagyságát. Csak a lyoni sajtó nyilatkoza­tait kell például elolvasni az angol lapok ama kijelentése dolgában, hogy a háború még húrom évig fog tartani, és azonnal ki­világlik, hogy mi a nép véleménye az uj téli hadjáratról., Az az ijesztő emberáldozat, amelyet ebben a háborúban Franciaország hozott, föltétlenül szükségessé teszi, hogy a szövetségesek minden erejüket megfeszít­sék, hogy fegyverszünettel még ebben az évben meg léhdssen menteni a megsernml­sillástől Franciaországnak férfiakban való maradványát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom