Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-01 / 151. szám

Szeged, 1916. julius 2. Í" >'-* " PÍ BLIAIIGYARÖB^GIB 11 HÍREK oooo A szegényház mellett visz el az utam naponként. Szinte meg­szokásból számba veszem az idejáró koszto­tokat: künn és (benn étkezőket. Déli harangszó­kor szép rendekbe állanak az ajtó előtt, tisz­telettel tekintve az őrködő rendőrre, türelmet­lenül szorongatva kezükben a tekintélyes tartalmú edényt él éket. A ráncasképü anyókák, görbült hátú polgárok arcáról egy teljes élet megpróbáltatása, szenvedése tárul elém s mi­kor látom az ajtó nyitásakor kétségbeesett tolódásukat a napi konurnencióért, eszembe jut az a régi igazság, hogy a gyomor a legzsarno­kabb uralkodó. A gyerekek (apjuk a harctéren, anyjuk napszámba), a magiukkial hozott csöbrökkel pü­•fölik egymást; ők még a kálvária elején tar­tanak: őket még hidegen hagyja az élet fázós szele. A napi megélhetésük valahogy biztosítva van, előre pedig nem néznek. Itt egy marék rosszns gyümölcs, ötí -egy karéj kenyér, aniitt egy-egy krajcárba, — és gyönyörteljcsen tel­nek a napok, mint mondani szokták a boldog gyermekévek... Később?... Az ő korukban nincsen később!... Az utcán, az ajtó melletti kiszögelés egy öreg veterán helye. Neki kivételes kedvezmény folytán káiun „térit" az egyik gyenge elméjű szegényházi ápolt. A magával hozott, valami­kor fehérszínű tarsolyból előkerül a szemben levő honvédkaszárnya..jószívű legényei komisz­kenyere s ahogy azt a babcsuszpájzba aprózza, egy mindennel és mindenkivel megbékélt em­ber benyomását kelti. Protektora, a féLbülye Miska, élvezettel nézi a műveletet, közben nem feledkezik meg arról, bogy az öreget bájos rit­musokkal tett táncával szórakoztassa. A mi öregünk pedig (a hálátlan), oda sem figyelve, mohón kanalazza ételét. Hogyne. Hiszen oly messze volt a tegnap. Az utolsó étkezés ideje... Ismét megélénkül a környék képe, A vén anyókák, gyerekek imost már boldogságtól su­gárzó arccal távoznak a telt fazekakkal s az öreg bácsik a. lukiullusi lakoma élvezetével ar­cukon, törülgetik kefét soha sem látott baju­szukat. Pár lépésre egy pad az áléban, letelep­szenek, .sziesztáznak egy darabig, majd pipára gyújtanak (a fene ügye mög, már mögén drl­gább lőtt a dohány...), aztán lekerül a vállról a k.abát, fejpárna lesz belől é s a nagykörút árokmenti gyepje oly boldog álmodás! kinél... Egy szegény asszony, karján csecsemővel, mellette 2—3 éves fiacskája, nagybusan hagyja el a népkonyhát. Arcán a csalódás fájdalmas nyoma: nekik már nefm jutott... Fáradtan, leverten bandukolnak a padig, letelepszenek s mintha ez a legtermészetesebb volna, a sze­gény, sápadt, fonnyadt asszony először a cse­csemőt, aztán pedig kenyérért könyörgő három éves fiacskáját szoptatja meg... Egy csomó lábadozó katona halad el mel­lettük. Deresül a ju vezetőjük szánakozva néz rájuk, összenéz a többivel, megállnak, zsebbe nyalnak s a szegény asszony hálásan teszi el az Irgalom adományát. ...De — ugy láttam, — mintha a katonák szeme nedvesedett volna mag... (0. d.) — Minisztereink Bécsben. Bécsből jelentik a Budapesti Tudósítónak: Gróf Tisza István miniszterelnök ma reggel ideérkezett s a bankigassei /Magyar Háziban szállt meg. — Bécsből jelentik: Dr. Teleszky János pénz­ügyminiszter, báró TÁirkányi János jkerest­kedelemügyi és Ghyllány Iráné földmivclés­iigyi miniszter ideérkeztek. — Személyi hir. Dr. Cicatricis Lajos főispán pénteken este Szegedre érkezett. A főispán szombaton délelőtt a katonái felülvizsgála­ton fog elnökölni, azután Szentesre utazik. — A tiszti főorvos Albániában. Dr. Wolf Ferenc ezredorvos, városi tiszti-főorvost Al­bániába rendelték ki szolgálattételre. A tiszti főorvosi hivatalt távolléte alait dr. Andrássy Ferenc vezeti. — Kitüntetések. A király, dr. Loria Aladár­nak, a 22. helyőrs. kórház tart. s. orvosának, az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálata el ismeréséül, a koronás arany ér­demkeresztet 'adományozta, a vitézségi érem szalagján. — Dr. Grüner István szegedi ügy­védet, az I-ső honvédlovas tüzér osztagbeli zászlóst, az ellenség előtt vitéz magatartá­sáért az ezüst vitézségi éremmel tűntették ki. — A király az ellenséggel szemben tanusiteti vitéz magatartása efismeréseiil Wessel Sá­muel, 46. gyalogezredben tartalékos had­nagynak a. badiékitményets kajtonai érdem­kereszt 3. osztályát adományozta. — Az el­lenség előtt vitéz magatartilsukért a es. és kir. hadtestpairanesríokság Csicsay János 3. honvéd huszárezredben tiszthelyettest és Ha­jós Mihály fegyvermestert a II. osztályú vi­tézségi éremmel, Gulácsi Mátyás tiszthelyet­test az I. osztályú vitézségi éremmel tüntet­te ki. — A kenyér ára nem emelkedett. A városi tanács pénteki ülésén dr. Szalay József fő­kapitány bejelentette, hogy a pékek azzal a kérelemmel fordultak a tanácshoz, hogy a kenyér árakat 48 fillérről 52 fillérre, 76 fii­érről 84 fillérre és 90 fillérről 100 fillérre emelje a hatóság. A tanács, tekintettel arra, hogy a tisztáira k nem emelkedtek, .a pékek kérését elutasította és kimondta, hogy csak barna kenyeret és fehér kenyeret szabad sütni. — Polgári iskolai tanárok országos kon­gresszusa. Az Országos Polgáriskolai Egyesület Csongrád- és Csatnád vármegyei fiókköre Gurgulits Antal polgári iskolai igazgató el­it ók lésével értekezletet tairtott Szegeden, a melyen a polgári iskolák tervbe vett reform­jával foglalkoztak. Az értekezleten az a vé­lemény alakult ki, hogy a reform parlamenti tárgyalása a mostani súlyos időbe®, amikor az újítással szemben az érdekelt körök véle­ménye és bírálata a kellő módoin meg aem nyilvánulhat, káros. Az értekezlet egyhangú­lag elhatározta, hogy ragaszkodik a liétosz­tályu polgári iskola felállításához, mért a polgári iskolának négyoszJályuvá való visz­!szaféjlesztése Art a magyar nemzeti közmű­velődésnek. A határozatról értesítették a, központ vezetőségét azzal a kérelemmel, hogy országos kongresszust hívjon egybe, amelyen a reformnak békés időkre való elhalasztása mellett foglaljanak állást. Az országos kon­gresszuson a szegedi polgári iskolai tanárok közül is többen résztvesznek. — Kinevezés. Szász Pál, 46. gyalogezredhez beosztott nép fölkelő hadnagyot népföl kelő főhadnaggyá nevezték ki. — A felmentések meghosszabbítása. A földmivelésügyi miniszter a iha táridős fel­mentések meghosszabbításáról pénteken a következő táviratot intézte a polgármester­hez: „A honvédelmi miniszter ur 11900. sz. rendeltével a tűzifa, bányafa, talpfa, cellu­lozfa, fc-szón, mű- és haszonfa termelésénél és ezek szállításánál, úgyszintén a gozfürészek nél és tűzifa nagy ki vágóknál, továbbá az er­dészeti építkezéseknél alkalmazott a honvé delmi vagy a hadügyminiszter ur által meg határozott időre felmentett népfölkelésre kö­telezett erdőgazdasági munkásokat, fuvaro­sokat és alkalmazottakat, üzemi tisztviselő­kéi;, munkafelügyelőket, gépészeti személy­zetet, valamint az emiitett faanyagok terme­lőit, akik nek föl mentése idei junius 30. és szeptember 30. közt lejárna, idei október el­sejéig hivatalból fölmentette, illetőleg föl­mentésüket említett időpontig folytatólag, hivatalból meghosszabbította. — Földmivelés­ügyi miniszter." — Bővebb felvilágosítás a Polgármesteri hivatalban kapható. — Uj román párt alakul az oroszbarátok ellen. Bukarestből jeientik: Nagy feltűnést keit egész Romániában az a cikk, amely a Liber­tatea-ban jelent meg és heves szemrehányást tartalmaz az oroszbarátok ellen. A cikk szó szerint a következőket tartalmazza: — Szégyennel vegyes undorral láttuk tegnap, amint alig harminc főből' álló és ut­cai alakokból összeverődött tömeg az orosz követség elé vonult, hogy tanújelét adja „a bukaresti nép" oroszbará.t érzelmeiuek. Mi­kor tisztességes és hazájukat igazán szerető román polgárok látták ezt az aljes komédiái, egyedüli vigaszuk az volt, liogy a tüntetők között csak Take Joneszku és Fúlipeszkn párthívei voltak. De nem merénylet-e a román nemzeti ideál nevében megszégyoniteni és megbecsta leniteni a románok nemzeti törekvéseit aiz által, hogy tüntetni megy a csőcselék az egyik háborús fél követsége elé? Meddig fog jnk még ífürni, hogy az elvakított nép örökkv zavarba hozza Románia diplomáciáját1 íMeg kell mutatnunk, hogy ilyen megbecstelenité­seket nem tűrünk el és bogy nem sok időbe fog telni, hogy megalakul Romániában egif nagy és ihatalmas párt, cynely fieiti fogja tűrni, hogy a rbmán nemzet önérzetét igy le­alacsonyítsa u .román háborús párt, hanem minden hasonló eset előfordulásakor kei fogja és meg is fogja találni azokat az esáf. közöket, amelyekkel megakadályozza 'ha­sonló sajnálatos esetek megismétlődésót. — A belügyminiszter nem engedélyezi a városi pótlekok után a háborús segélyt. A Pécsi Napló irja: A belügyminiszter kel­lemetlen meglepetésben részesítette a város tisztviselőit. ,Ma érkezett leiratával közli ugyanis, bogy a város alkalmazottainak a nyugdíjba boszámitó kor- és személyi pótlék után a liáborüs segélyeket nem engedélyezi. A törvényhatóság január 24-iki közgyűlésén határozta el, hogy a tisztviselőknek ezek után a pótlékok után a városi pénztár terhére. utalja ki a háborús segélyt. A vármegyei és állami tisztviselőknek a kormány adta a pótlékok után a segélyt s igy a közgyűlés az egyenlő elbánás elvét tartva szem előtt, szavazta meg a saját pénztára terhére a se­gély kiutalását. Ezt a közgyűlési határozatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá. A jóvá­hagyás megtagadásának indokolása az, hogy nem helytálló a közgyűlés am,a határozata, miszerint a fizetésen túlmenő illetmények után is jár a városi tisztviselőknek a hábo­rús segély, minthogy az állami tisztviselők is megkapják. A miniszter szerint az állatni alkalmazottak pótlékai egészen más termé­szetűek (képesítési pótlékok, az elmaradt elő­léptetés miatti pótlékoki) s más megítélés alá is esnek, mint egyes városokban általános­ságban megállapított fizetésen felüli illetmé­nyek. A belügyminiszter leiratával a város legközelebbi közgyűlése foglalkozik s nyilván ujabb felterjesztélien kéri a korábbi határo­zat jóváhagyását, _ A százhatvanezer koronás postalopás. Budapestről jelentik: A budapest—-kassai vonaton történt százhatvanezer koronás postalopás ügyében a letartóztatott Puskás István és Bara Sámuel postaszolgák az éj­szakát a főkapitányságon töltötték. Puskát}

Next

/
Oldalképek
Tartalom