Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-05 / 154. szám

Szeged, 1916. Julius 5. taktnál. Mindössze negyven kilométer szélességben. A támadás legészakibb szakasza Gommecouiittól La Böissetlleig iterjed. Itt sikerült niekünik a nagy tömegben előretörő angolokat visszavetni. Ahol mégis 'eljutottak első árkiajnkba, heves ellendániadással ki vetettük őket, ugy 'hogy az ellenség, bár igen nagy veszteséget szebvedetl, még sem ért iel semmi eredményt. A rohaan második támadó pontja a Sommetól északra esett. Itt ellenséges tüzelés annyira i törik re tette külső árkainkat, hogy már nem nyújtott védelmet a benne lévőknek, ugy hogy csapatainkat visszavontuk az első és második vonal közt levő áll/álsokba. Ilyenformán Fricourt, Mametz és Curlu faluik romjai az ellenség kezére jutottak. A Sommetól délre eső frontszakaszon, amely Lihons faluig terjed, szintén nagy tömegekben itáimadtaik az ellenséges csapatok, miután előbb őrült munlciópazarlással igyiekezltelk összerombolni árikainkat. Ha tekintetbe vesszük, hogy a háború történele még nem ismer olyan pokoli tüzérségi előkészítést, .miimt amilyent itt az angolok és franciák végrehajtottak, akkor az ellenség első napi sikerét csekélynek mondhatjuk. A világháború legvéresebb harcai Genf, julius 4. A Soromé mellett levő falvaknál vizott közelharcok a francia jelentések szerint a legvéresebbek voltak azok között, amelyeket ebben a háborúban vivtak. Különösen kiemelkedik a küzdelemből Dompierre német helyőrségének makacs ellenállása két fn tncia elit-ezreddel szemben, valamint a Curlu falunak órák hosszáig tartó elkeseredett védelme. Egy 'francia katona* kritik us dicsérettel emlékezik meg a németek ellenállásáról a Somme partján. A németek SZÍVÓS ellenállása. Hága, julius 4. Az angol frontról étkező jelentések borzalmasaknak mondjak az első összecsapásokat s hozzáteszik, hogy a rohamozó angol csapatok csak a legsúlyosabb veszteségek árán közeledhettek a német arcvonalhoz. A német védelem rendkívüli szívóssága és balálmegvetése következtében el kell készülni a támadó harcok hosszabb tortamára és a harcok eddigi lefolyásából kár volna az antantnak túlságosan bízó reménységet merítenie. (M. T. 1.) Az angol ágyútüzelés hevessége. Hága, julius 4. A „Daily Mail" haditudósítója táviratozza az angol frontról: — Végigmentem az egész angol fronton Kerneltől a Sommeig és tanuja voltam az angol tüzérség leghevesebb munkájának. A lövedékek záporától az ellenség drótsövényei ugy tiizbeborultak, mintha csiak magnéziumból valók lettek volna. MÍIMI AÖ Y ÁUÖÍTÁZÁŐ Negyedmilliót gyűjtöttek a Szegeden létesítendő Balkán-Akadémia céljaira. A Balkánon változatlan a helyzet. BUDAPEST, julius 4. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren változatlan a helyzet. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, julius 4. A nagy főhadiszállás jelenti: A balkáni harctéren a helyzet változatlan. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kedden délután tartott teljes ülésén húszezer koronát szavazott meg a Szegeden létesítendő Balkán kereskedelmi akadémia céljaira. Ezzel az öszszeggel mintegy negyedmillió gyűlt össze, amelyhez még a város fog valószínűleg ugyanennyivel .hozzájárulni. Az igy összegyűjtött félmillión kivül még állami segélyben is fog részesülni az akadémia. Az adományozók teljes névsorát egyelőre nem áll módunkban közölni, mert a névsort csak a hét végén tartandó alapitói ülés utan bocsátják nyilvánosságra. A kamara iilésén az akadémia szervezetét és célját dr. Tonelli Sándor titkár ismertette a következőkben: — Szeged város kereskedelmi és ipari köreiben néhány héttel ezelőtt felmerült az az eszme, hogy a városban egy főiskolai rangban álló kereskedelmi oktatási intézet létesíttessék azzal a rendeltetéssel, hogy a külföld, elsősorban pedig hazánk földrajzi fekvéséből folyólag a balkáni és keleti kereskedelem számára egy szakképzett, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt hivatása magaslatán álló kereskedői generációt neveljen. Főcélja az intézetnek az, ihogy a magyar kereskedelemnek és közgazdaságnak útjait a iBalkán és a közeli Ke,et felé egyengesse és a ma még gyenge kapcsolatokat nagyra növessze. A kamara elnöksége ifelismervén ennek a tervezett intézménynek ugy a közgazdasági élet, mint Szeged városa szempontjából való kiváló fontosságát, — a teljes ülés utólagos jóváhagyásának reményéiben, — szívesen állott az ügynek szolgálatába, sőt részben vállalta az ügynek intézését is addig az időpontig, amig az intézménynek alapítói bizottsága megalakul. (Az akadémia szervezete.) A Szegeden tervezett kereskedelmi főiskola két, egyenkint egy esztendős évfolyamra tagozódnék. Hallgatói elsősorban a középfokú kereskedelmi oktatási intézetek, másodsorban pedig a hasonrangu középfokú oktatási intézetek érettségizett növendékeinek sorából kerülnének ki. A növendékek másik csoportját hasonló képzettségi balkáni ifjak adnák, akik kereskedelmi tanulmányaikat itt befejezve, a magyar viszonyokkal megismerkedve, természetes ekszponensei lennének saját hazájukban a magyar közgazdasági élet ekszpanziv törekvéseinek. Az uj intézmény létjogosultságát az adja meg, hogy nem kívánja más hasonrangu oktatási intézeteknek működési körét érinteni, hanem nagyrészben uj feladatokai tüz ki maga elé és ezeket részben uj oktatási metódussal kívánja megvalósítani. Az oktatási szempontok, amelyek indokolttá tették, hogy annak a felsőfokú kereskedelmi iskolának a terve felmerült, három pontban foglalhatók össze: 1. Középfokú iskoláink nyelvoktatásának eredménytelensége általánosan isinere tes. A növendékek több évi nyelvtanulás után az idegen nyelveknek minimális ismeretéve! hagyják el az iskola padjait. Már pedig a külkereskedelemben, de különösen kis nemzetek fiainál az idegen nyelveknek teljes ismerete elengedihetlen szükség. Kis nemzetek fiainak ugy a tudományban, mint a kereskedelmi érintkezésben azzal a hátránnyal kell megkiizdeniök, hogy az érintkezés egy, az anyanyelvükön kivül 'elsajátítandó második nyelven történik. A világnyelvek birtokosai azt az előnyt élvezik, hogy a maguk anyanyelvén képesek csaknem mindenkivel érintkezni. A cél tehát nálunk az, hogy az uj generáció részére egy természetes többlet biztosíttassák, amely képessé teszi őket arra, hogy nagyobb eredménnyel dolgozzanak a közel Keleten, mint konkurrenseik. Ez csakis ugy érhető el, hogy az illetők anyanyelvükön keresik fel azokat, akikkel összeköttetést kívánnak létesíteni. Ebből következik, hogy a felállítandó akadémiában a tekintetbe jövő nyelvek, különösen a bulgár és török megtanulásának olyan lehetőségét kell biztosítani, amilyenre sem a középfokú, sem valamely más kereskedelmi oktatás keretében alkalom nem nyilik. A két nyelv közül alternative valamelyiknek a tanulása mindegyik hallgatóra kötelezővé tétetnék, maga az oktatás pedig ugy volna eszközlendő, hogy az nem zárt osztályokban, hanem kisebb csoportokban, a nyelveket igazán ismerő tanárok által, a gyakorlatnak megfelelő beszéltető módszerrel történjék. A nyugati nyelvek közül, világhelyzetünkből kifolyólag, — bár a többi nyelvek fakultatív oktatása se hanyagoltatnék el, — elsősorban a németre volna a legnagyobb súly helyezendő, amelynek ismerete nálunk tagadhatatlanul csökkenőben van. Ennek, a kereskedelemben már igen hátrányosan jelentkező helyzetnek a korrigálására szükséges volna, hogy ebben az intézetben, amely elsősorban a külkereskedelem céljait szolgálja, legalább egy olyan tárgy, amely alkalmat nyújt az élőbeszéd és a szakkifejezések elsajátítására, német nyelven adassék elő. E kívánalomból elsősorban maga a közgazdaság jöhet tekintetbe. 2. Kiindulva az elmélet és gyakorlat helyes egyensúlyozásának szempontjából, a közgazdasági oktatási volna célszerű részben uj alapokra fektetni. Iskolák és oktatási intézetek bármennyire is törekszenek gyakorlati célok megvalósítására, igazi prakszist a növendékeknek nem nyújthatnak. „Tehetetlen praktikusok" nevelése, akiknek hiányzik az elméleti megalapozottságuk és az áttekintő képességük, különben sem lehet az intézet célja. Ebből kiindulva, az uj intézet közgazdasági oktatása funkcionálásában mutatná be az egyes országok közgazdasági életét és reális képek megismertetéséből vonná le a közgazdasági tudománynak elméleti részeit. Súly volna helyezendő arra is, hogy az intézetből kikerülő hallgatók a meglevő közgazdasági intézményeket tényleg ismerjék és tudják, hogy mire való például a szabadalmi hivatal, a kamara, vagy a kereskedelmi muzeum. Látszólag jelentéktelen kérdés ez, de az élet mutatja, hogy épen etekintetben igen nagy hiányosságok jelentkeznek. 3. A harmadik feladat, amelyet ennek az intézetnek teljesíteni kell, annak az áruismeretnek a megadása, különös tekintettel a balkáni viszonyokra, amelyre a középfokú oktatás keretében elegendő idő nincsen. Ezek előrebocsájtása mellett a Balkán kereskedelmi akadémia működésének eszközei vázlatosan a következőkben volnának felsorolhatok: a) elméleti előadások, b) kötelező iskolai gyakorlatok, c) a hallgatók üzleti gyakorlata helybeli cégeknél, d) szünidei üzleti gyakorlat hazai és külföldi cégeknél, e) hazai és külföldi tanulmányutak, f) speciális kollégiumok. Érettségizett ifjakon kivül rendkívüli ha'lgatókul ez intézetbe oly intelligens kereskedőd is felvehetők, akik a külkereskedelemnek őket illető részével óhajtanának megismerkedni. Amennyire fontos egy ilyen