Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1916-07-04 / 153. szám
SZEGED, 1916. JULIUS 4. MííIAÖYAÉÓMM S k csakis a be nem folyt és talán behajtihatlanná vált haszonbérek idéztek elő csökkenést. Hogy ezt a csökkenést épen a városi lakosság fedezze, az teljesen igazságtalan álláspont. Nincsen szükség erre a különadóra azért sem, írért az állami adók küszöbön léva nagymérvű emelkedése folytán a városi pótadóbál előálló jövedelem automatice emelkedni fog és pótolni fogja a jelenlegi lakrészadó megszűnése folytán netán bekövetkező jövedelemcsökkenést. Ha azonban a nagyméltóságú Belügyminiszter Ur a szabályrendelet megalkotását és a lakásadó! behozatalát mindezek dacára mellőzhetlennek találná, ez esetben is a szabályrendeletben megszabott tételek leszállitandók lennének. Az eddigi lakrészenkinti 1, 2.50 és 4 koronás adóihoz képest a most behozott százalékos adó behozatala négy-ötszörös, a kereskedőkre pedig nyolctizszeres emelést jelent. Például ha valakinek 7 helyisége van a belső körúton belül és fizet. 2400 korona évi bért, az eddig fizetett 28 koronát, ezután fizetni fog 120 koronát, 'ami több mint négyszeres emelkedésnek felel meg. Az a kereskedő pedig, akinek a helyiségében 5 ajtó vagy ablak van és 5000 koront évi bért fizet, eddig fizetett 5, 6—30 koronát, ez»tán fizetni- fog 250 koronái ami 8—9-szeres emelésnek felel meg. Ez nem városi politika, így a forgalmat nem emeljük, elriasztjuk még a gondolatától is azt, aki ide telepedni kívánna. Sérelmes a szabályrendelet azon 'intézkedése is, amely szerint a lakásadó évenkint egy összegben fizettetik. A fentiek szerint itt olyan tekintélyes összegekről van szó, amelyeket egyszerre fizetni igen nehezére esnék annak a tisztviselőnek, akinek a lakbérfizetése többnyire nem elegendő az általa tényleg fizetett lakbér fedezésére sem. De a kezelés egyszerűségére való tekintettel is helyesebb lenne a többi adóval együtt negyedévenkinti előírás és befizetés. Mindezeknél fogva kérem a Nagyméltóságú Belügyminiszter Urat, miszerint a fenti szabályrendelet jóváhagyását megtagadni, vagy legalább az abban kiszabott adótételekét" leszállítani és a fizetés időpontját részletekben megállapítani kegyeskedjék. Az angol-francia együttes offenzíva. Bécs, julius 3. A német vezérkar vasárnapi jelentése közli, hogy a napok, sőt hetek óta hirdetett angol-francia együttes offenzíva valósággá vált. Nem ugyan egyedül az angolok erejéből, hanem a franciákkal közös erővel, nem ugyan, a tisztára angol fronton, hanem csak résziben ott és főként annak tőszomszédjában, a francia 'front északi szárnyán. A német jelentés szerint az angolfrancia támadás frontsz'élessége mindössze negyven kilométer, ami azért is érdekes, mert ezzel szemben a harci tevékenység és különösen a tüzérségi előkészítés, valamint a gázárasztások az Yperntől délre fekvő Kemmeltöl egész a Somme folyóig terjedő, tűhát mintegy 100 kiloméíteres frontrészre terjedtek ki. A íőtámadás francia területen: az Albert várostól északra mintegy 16 kilométerre fekvő Gommécourt és a Somme folyó déli oldala között (talán Nesleig) hajtatott végre. Ez a negyven kilométeresnek jelzett szakasz magában foglalja a jelentésben emiitett Ancre patak felső folyásának mindkét oldalát, amely patak Alberttől délkeletre körülbelül Amiensnél ömlik az Amienstői Péronneig kelet-nyugati irányban folydogáló Somme folyóba, mint annak jobb ?„ mellékfolyója. Gommécourt és az Alberttől északkeletre az Amiens—Albert— Bapaume—Cairibrai vasútvonalon fekyő Ja Botsselle között (mintegy 15 kilométer) az angol-francia támadás megbukott, ellenben némi eredménnyel járt Íja Boisselletől egész a Som inéig terjedő német frontszakaszon. Az utóbbi körülbelül 10 kilométer széles. Hogy az angol-tfrancia együttes offenzíva főlökése hol fog végrehajtódni, azt talán már egy-két nap múlva meg lőhet állapítani. A törökök közelednek a Fekete-tengerhez. — Török hivatalos jelentés. — A M. T. I. jelenti Konstantinápolyból: A főhadiszállás közli julius 2-ikán: Irak-front.- Nem volt változás. Perzsia déli részéből nem érkeztek ujabb hirek. Kaukázus-front: A jobbszárnyon nyugalom. A centrumban a helyi kölcsönös ágyazás megszakításokkal tartott. A balszárnyon offenzívunk a Csoreh pataktól északra lépésről-lépésre eredményesen halad a part ellen. Tegnap Üldöző csapataink ujabb állásokat foglaltak el és ezzel kiszélesítették az elfoglalt teriilelet. Busz foglyot ejtettünk. A Dardanellák bejárata felett megjelent két ellenséges repülő, azonban elhárító ágyúink tüzelése elöl Imbros felé volt kénytelen menekülni. Más jelentős esemény nem történt. Roosevelt végleg visszavonul a politikától. Hága, julius 3. A londoni Morning Pástnak jelentik Washingtonból: Roosevelt azzal, hogy visszautasította a progresszív pártok jelöltségét, számos korábbi kivét elveszítette, mert csalódtak benne. A New-York Tribüné, amely a mult betekben legjobban ütőt te a dobot Roosevelt mellett, sajnálattal konstatálja, hogy Roosevelt a politikai tevékenység teréről visszavonult, nemcsak a mostani el nők választó háború idejére, hanem egyszer és mindenkorra. A Tribüné azt irjia, hogy ha Houghest megválasztják elnöknek, sohasem fog tanácsért Roosevelthez fordulni, ha pedig Wilsou lesz az uj elnök, sem a republikánusok, sem a progresszistáik nem fordulnak többé Roosevelthez a volt elnökhöz azok után a tapasztalatok után, amelyeket már 1912-lien ás különösen most szereztek. A végső nagy csata. Bern, julius 3. A Ternps irja: Higyjün^ a győzelemben, de ne bízzunk a gyors győzelemben. Csapataink túlnyomó fölényét csak akkor értékesíthetjük, ha fölszerelésük is olyan erős lesz, mint a németeké. A győzelem nagy problémája a municióelőállitás kérdése. Még sohasem voltak a katonai események a különböző frontokon olyan intem zivek, mint most. De újra ismételnünk kell, hogy mindez csak készülődés. Ha municiógyártásunk annyira megnövekedik, amint ezt emberanyagunk kívánja, következlhetik a végső nagy csata Dunkerktől Bagdadig. A román hadsereg szabadságolása* Lugano, julius 3. A Giornale d'ltalia bukaresti tudósítást közöl, amely szerint a harci hangulat nagyon lelohadt Romániában és ezért a négyesszövetség már nem is számithat arra, hogy Románia melléje álljon. A román kormány elhatározta, az aratásra való tekintettel, hogy a hadsereg egy részét három hónapra szabadságolja. A Stampa a román hadsereg részleges leszerelését annak tulajdonítja, hogy a román kormány kibúvót keres arra az esetre, ha az antant fölszólítaná, hogy lépjen akcióba a négyesszövetség oldalán. HIREK oooo Dr. Bárány és Knsmanek levele Szegedre. A háború óta sokszor emlegett két kiválóságnak levele érkezett a napokban Szegedre. Mind a két kitűnőség, az egyik: dr.. Bárány Róbert, a magyar származású bécsi orvos magán-tanár, a Nobel-dij mult évi nyertese, a másik: Knsmanek gyalogsági tábornok, Brzeníysl hős védelmezője — a hozzá intézett levélre adott választ az alább közölt írásokban. Dr. Bárány -Róbert dr. Erdélyi Jenő ezredorvosnak válaszolt a -napokban, aki dr. Machunszky László ismert szegedi orvos sorsa miatt kereste meg levélben a Nobel-di] világhíres nyertesét. Dr. Machánszky László orvosról ugyanis (aki Przemysl eleste alkalmával került orosz fogságba), -pár hónappal ezelőtt az a hir került forgalomba, hogy kicserélés folytán rövidesen hazaérkezik. A várva-várt esemény azonban még mindig aem következett be és ez késztette dr. .Erdélyi Jenő orvost arra, hogy levéllel keresse fel dr. .Bárány Róbertet (aki tudvalevőleg szin tón Przemysl elfoglalásakor kerüli orosz fogságba és a svéd király interveniálása folytán bocsajtatolt haza), hogy adna bárt barátja és orvostársa sorsáról és a kicserélési müveleiről. Dr. Bárány Róbert Wienből kelt német levele magyar fordításban a kivetkező: — Kedves dr. Erdélyi, köszönöm a jókívánságait. Az orvosok kicserélése érdekében itt, remélem eredményre vezető lépéseket tettem. Erről sietve értesítem és őszintén üdvözlöm. — Dr. Bárány. Érdekes, hogy dr. Bárány magyar címzésű borítékban küldte a levelet. Kusmauek tábornok Ííisn L.i-iNovgorod búi irt dr. Brana Ivánné, Kass Ilonkának, aki a tábornokot a húsvéti ünnepek alkalmából üdvözölte. Dr. Brana Iván ezredorvos még 1914. novemberben került orosz fogságba és Nisnij - Novgorodbau majdnem háromnegyed évig lakott együtt a hős tábornokkal, akinek háziorvosa is volt. Kusmanek tábornok a következő sorokban köszönte meg a húsvéti jókívánságokat: — Nagyságos asszonyom, a legszívesebben mondok önnek köszönetet lakótársaim nevében is, a nemrég érkezett húsvéti üdvözlésért. -Mindannyiunk legjobb kívánságait tolmácsolom nagyságos asszonyomnak és üdvözölve önt, hive marad: Knsmanek gyalogsági tábornok. A hős tábornoktól -az esti órákban kaipott sürgönyt dr. Brana Ivánné, akit Przemysl védője arról értesített, hogy ismételt közbenjárására sikerült elérnie azt, hogy dr. Brana Ivánt hozzá Nisnij-Novgorodba visszahelyez* zók.