Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-22 / 169. szám

4 DÉLiMÁÖYARÖÉSÉÁÖ Szeged, 1916. julius 2,2. Adalékok a Balkán-Akadémiához. E hó 20-án ugyanilyen cini alatt kifej­tettem azt, hogy mi az írásom célja és hang­súlyoztam', hogy az előmunkálatok, ame­lyek az akadémia érdekében történtek, a to­vábbi teendők során nem mellőzhetők anél­kül, hogy bizonyos sérélmek ne keletkezze­nek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek az ügy ártalmára volnának. Jeleztem azt is, hogy több helyen vállaltam kötelezettséget az akadémiát illetően, amit be kell váltani. Je­leztem azt is, hogy azért folyamodtam az adalékok hírlapi közlésének módiálhoz, mert más módom nincs, miután az alaipitóknak a városihoz intézett kérelme nem hagyott le­hetőséget arra, hogy a szervező bizottság­ban referálhassak az eddigi lépésekről. Ezúttal ismertetni kívánom a szervező bizottság tagjaival azt a memorandumot, a melyet dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter ur tudtával és hozzájárulásával junius hó 8-án intéztem a Keleti Kultur-Központ Elnökségéhez. Természetes dolog, hogy a memorandumot bemutattam azoknak az uraknak is, akik a tervemet felkarolták és a legkészségesebben támogattak, nevezetesen Koós Elemér és Wimmer Fülöp igazgató uraknak. A tanácskozás eredményeképen megkértük Tonelli Sándor titkár urat, hogy ezekkel a szempontokkal készítsen egy a kereskedelmi államtitkárnak bemutatandó emlékiratot. A memorandum szószerint igy szók: — A Keleti Kultur-Központ annak a feladatnak a megoldásán fáradozik, hogy a magyar és török nemzet politikai, társadal­mi, tudományos és gazdasági életét közeledi hozza egymáshoz. Ezt a célt szolgálja az az akcióija, amely különböző eszközökkel ós­módon török ifjaknak magyar iskoláztatá­sát teszi lehetővé. Ebben a munkában az a vezér-gondolat, hogy az uj török generációk, a mi kultúrán­kon nevelkedvén, érzelmileg és gazdaságilag a mi érdekkörünkbe kapcsolódjanak . Ha vizsgálódásainkat kiterjesztjük arra, vájjon elégségesek-e. azok az intézkedések, amelyek ébben az irányban részint már meg­történtek, részint folyamatban vannak, nyil­vánvalóan kitetszik, hogy ezek az érzelmi kapcsolat megteremtésére kiválóan alkal­masak, de — az összes etnográfiai viszonyok mérliegelése után oda kell konkludálni, hogy — a gazdasági kapcsolat megteremtéséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az eddigiek gondolatmenetének a megfon lá­tottjából fakadnak. |A gondolat az, liogy iskoláinkban nem­csak minket, intézményeinket fis kulturánkat ismerő idegen ifjakat neveljünk, hanem olyan magyar ifjakat is, akik mindazoknak a népeknek, amelyekkel főként gazdasági kapcsolatba kell jutnunk, nyelvét, intézmé­nyeit, szokásait, szükségleteit stb. ismerik, akik alaipos szakműveltséggel és uyelvismte­rettel tudnak a Balkánra menni és ott kü­lönösen a kereskedelemnek minkt jogosan, sőt szükségszerűen megillető részét bizto­sit,ják számunkra. A mi iskoláinkban nevelt török ifjak haza menvén, erős bázisai lesznek ugyan a török-magyar közeledés eszméjének, de mint földmivelők és iparosok mégis első sorban avval a kereskedővel fognak üzleti össze­köttetésbe lépni, aki őket saját piacukon föl­keresi. Ezért múlhatatlanul szükségének lát­szik, hogy a Keleti Kultur Központ pro­gramúját/ kiterjessze mindama törekvések előmozdítására, amelyek a fent kifejtett gondolat realizálására irányulnak. Ilyen iránya feladatra vállalkozik Sze­gei! .amikor olyan kereskedelmi főiskolát óhajt felállítani, amelyben első sorban a magyar ifjak nyernek a Líevante kereskede­lem számára speciális elméleti és gyakorlati szakképzettséget. (Mielőtt az iskola eszközeit felsorolnék, röviden indokolni biiyónom, miért kell fő­iskolai1 jellegű intézetre gondolnunk., A gazdasági élet minden ágában, de kü­lönösen a kereskedelem terén erős verseny­társakkal kell majd küzdenünk. Bármely nem­zet fiai is legyenek azok, akár németek, osz­trákok, franciák, olaszok, vagy görögök, ezeknek óriási előnyük lesz a mi fiaink fö­lött abban a kereskedői rátermettségben, gyors és biztos áttekintésben és válátkozó,' szellemben, amely úgyszólván velük szüle­tett, amely nevelésük, környezetük és hajla­maik folytán helyes kalmár-szellemmé fej­lődött bennük és — különösen a németek­ről szólván — a legkitűnőbb kereskedelmi főiskolákon megacélozod ott. Mindezekkel a sajátos bélyegekkel) a magyar ifjúság- — sajnos — nem rendelkezik, azért a. versenyt vagy meg sem kezdi, vagy csüggedten fogja feladni és legjobb törek­véseink meddőele fognak maradni. Ezért van szükség arra, hogy a középfokú iskolák vég­zett növendékeit neveljük erre a speciális szakra, akikben az erkölcsi akarat párosul majd a megfelelő szakműveltséggel. Áttérve a Szegeden ervezett Balkáni Ke­reskedelem Akadémiájának eszközeire, eze­ket a következőképen Lehet csoportosítani: a) elméleti előadások; b) kötelező iskolai gyakorlatok; c) a hallgatók üzleti gyakor­lata helybeli cégeknél; d) szünidei üzleti gya­korlat hazai és külföldi cégeknél; e) hazai és külföldi tanulmányutak; f) speciális kol­légiumok. A tanulmányi idő két év. Rendes hall­gatók érettségizett ifjak lehetnek. (Rendkívüli hallgatók felvétele utján- le­hetővé válik, hogy az intelligens kereske­dők is megismeiikedbessenek az őket érdeklő részekkel. A szegedi kereskedő és ipar-os világ fel­ismerte ennek a megoldandó feladatnak nagy horderejűt és negyedmillió korona alapít­ványi tőke gyűjtése folyamatban van ilyen főiskola céljára. Szeged város is felismerte a maga szerepét és állami hozzájárulás fel­tételezésével hajlandó anyagi garanciát vál­lalni az intézet szükségletiért. [Annák a megvilágítására, hogy miért alkalmas Szeged, talán a topográfiái viszo­nyokon felül első1 sorban az a körülmény ját­szik fontos szerepet, hogy a vonzó szférájába, eső különféle nemzetiségii nyelvek ismerői megkönnyítik a — török kivételével — a balkáni nyelvek tanulását és Szeged sajátos felszívó és asszimiláló ereje biztosítja a hall­gatók magyarságát. Mielőtt rámutatnánk a térre, amelyen a Keleti Kultur-Központ ennél az intézetnél a közvetlen munkakörét megtalálja, röviden vázolni kell a munkaprogramul egyes ré­szeit. Az akadémia speciális feladatából követ­kezik, hogy a hallgatóknak a mi ex­portcikkeinket és a Léva n te kereskedelem áruit jól meg kell ismerniük, hogy azok minőségét és esetleges hamisítását könnyen felismerjék. Ebből a célból a városi vegyvizsgáló állomással kapcsolatban terve­zett laboratóriumban tízes csoportokban fognak a hallgatók dhemiai és technológiai gyakorlatokét végezni. A hazai üzleti szokások megismerése és a kereskedelem technikájába való betekintés céljából félévi délutáni üzleti gyakorlat kö­telező helybeli export cégeknél. ,A harmadik, de bordenetjóben legfonto­sab beszköz a cél megvalósítására, az, hogy hallgatóink a nagy szünet alatt helyileg be­vezeítesenek. Török, bolgár, szerb, stb. cé­geknél kell üzleti gyakorlatot folytatniok, hogy közvetlenül megismerkedjenek az otta­ni viszonyokkal. Ila ezt sikerül megoldani, akkor felvehetik ifjaink a versenyt akár a német kereskedőkkel is. Itt kapcsolódik bele a Keleti Kultur­Központ munkakörébe az akadémia, amely a maga szerveivel ezt a munkát nem tudja elvégezni. Ez a Keleti Kultur Központ fel­adata, amelynek minden "módja és nexusa megvan arra, hogy a ml fiainknak balkáni cégeknél való elhelyezését lehetővé tegye és előmozdítsa. Amennyiben a Keleti Kultur Központ az elmondottakból kifolyóan a maga erkölcsi támogatásával megvalósításra viszi a Bal­káni Kereskedelem Akadémiáját és pro­gramúi ját, annak irányításában az a jog il­leti meg, hogy tanulmányi tanácsába egy ta­got delegáljon és ezen az uton szoros érint­kezést tartson fenn. Végezetül .fölöslegesnek tartjuk kifej­teni, csak rámutatni kívánunk arra, hogy — már néhány év múlva — milyen nagy erőt fognak ennek az akadémiának az abi­turiemsei a Keleti Kultur Központ további munkájában rendelkezésre bocsátani ós mi­lyen értékes kölcsönhatás várható a Keleti Kultur Központ és az akadémia között. A kisérő levélben, amelyet gróf Szé­chenyi Bélálhoz, mint a K. K. K. elnökéhez intézteim, kértem, hogy a Keleti Kultur Köz­pont vesse latba a maga nagy erkölcsi ere­jét a kormánynál az akadémia engedélye­zése és anyagi támogatása érdekében. Meghívást kaptam a K. K. Központ mln­kabizottságának a gyűlésére, amelven a me­morandumot tárgyalták, intencióit helyesel­ték és gróf Teleky Pált megbizták, hogy a kérelem értelmében járjon el magas he­lyen. Ez megtörtént. A Keleti Kultur Központ számára tehát egy helyet kell biztosítani az akadémia tanulmányi tanácsában. Donavell János. Pipere efafyóm Mindenütt kapható. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. Ili ilDM Várnay L Khyfty r t $|c MsAa, Szegeden. §H Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be. IH • •11 11 1 • i i ii i p i > im| ii ' i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom