Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-24 / 146. szám

MLMAGYARQRS2A& Szegeti, 1916. Junius 24. betörte a hidroplán csónakját és belelőtt a benzinrezervoárba. A pilóta és a megfigyelő tizenöt méteres úszással elérte Konyovits gépét, amelyre mind a ketten felszálltak, ugy hogy valamennyien sértetlenül megér­keztek Cattaroba. — A kultuszminiszter köszönete. D,. Somogyi Szilveszter polgármester a város nevében táviratilag üdvözölte Jankovich Béla kultuszminisztert kitüntetése alkalmá­ból. Az üdvözlésre a miniszter a következő levélben válaszolt: Nagyságos Polgármester ur! Kitüntetésem alkalmával Szeged szab. kir.- város közönsége nevében nyilvánított szives jókivánataiért kérem fogadja és tol­mácsolja Nagyságod őszinte köszönetmet. Igaz tiszteletem kifejezése mellett vagyok kész híve Jankovich. — József főherceg kereszíapasága. A ytóhadiszállásról irják az alábbi kedves történetet: József főherceg, a 7-iik hadtest parancsnoka, meglátogatta a minap a harc­téren a zalai bakákat és a velük való beszél­getés közben ráterelődött a figyelme Kajári Vendelre, akinek már három vitézségi érem ékesíti a mellét. Megkérdezte tőle, .hogy mi­óla van a harctéren? — Egyhuzamban már tizenhárom hó­napja — felelt a baka. — Volna valami kívánságod, amit telje­síthetnék? — Arra kérném a fenséges urat, li a vol­na szives elvállalni gyermekem keresztapa­ságát. A főherceg csodálkozva kérdezte erre a bakától: — Tizenhárom hónapja vagy szakadat­lanul a fronton és mégis van újszülött fiad? — Fenséges apámnak jelentem alássan (a bakák mind igy szólítják a főherceget), menyasszonyom van, akivel háhorn után lenne meg az esküvő és aztán, ha a jó Isten megáldaná házasságunkat... A főherceg jóízűen nevetett, — No, édes fiam, — mondotta azután — ha az Isten életben hagy mindkettőnket, vállalom a komaságot. Azután írd meg ne­kem, liogy mikor lesz az esküvőd. A főherceg meg is rázta Kajári Vencel kezét, — ítélet a nagyváradi vesztegetési bün­pörben. Nagyváradról táviratozzák: Pénteken éjjel féltizenegy órakor hirdette ki a tö£ vényszék ítéletét az ismert vesztegetési bűnügyben. Az itélet a következő: Weinber ger Lajosnét 3 évi börtönre és 3000 korona pénzbüntetésre; dr. Adorján Emilt két és fél évi börtönre és 2500 korona pénzbüntetésre és Balog Lajost egy és fél évi börtönre és 1500 korona pénzbüntetésre ítélték. Minden elitéltre kimondta a biróság az öt évi hiva­talvesztést is. Balog büntetésébe beszámítot­ták a három hónapi vizsgálati fogságot. — Halálozás. Súlyos csapás érte Deák Dezső tanárt, a Délmagyarország munkatársát. Édes anyja, özvegy Blau Samué Iné, junius 23-án hosszas szenvedés után elhunyt, A köztiszteletbe álló uriasszonyt junius 25-én délelőtt tiz órakor helyezik örök nyugalom­ra. — Nagy Endre Máv. főellenőr junius 21­én Szegeden elhunyt. Temetése pénteken délután 4 órakor folyt le a Vitéz-utca 5. sz. alatti gyászházból, általános részvét mellett. — Ötven mázsa uj burgonya közélelme­zésre. A hatósági közélelmezési üzem részére ötven mázsa bánáti ujburgonya érkezett. A burgonyát a Délvidéki Fogyasztási Szövet­kezet (Tisza {Lajos-körut 71.) nagyban liar­Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85 Szombaton és vasárnap Szenzációs bűnügyi dráma! Az arany forrás, Büniigyi dráma 4 felvonásban. • •• Az osztriga gyöngy. Vígjáték 2 felvonásban. • • • Solyvnosi Sándor fellépte az esti 9 órás előadáson. Előadások szombaton 5, 7 és 9 érakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. — Számozott helyek. A 9 órai előadás a nyári helyiségben tartatik meg. minc, kicsinyben harminckét fillérért árusít­ja kilónkint. i — A vitéz 101-es őrmester tragédiája. Az elmúlt napokban megemlékezett a Dél­magyarország ökrös Istvánról, a százegyesek hős őrmesteréről, az olasz offenzíva során véghezvitt bámulatos tetteivel kapcsolatban. Junius 17-én reggel — mint a harctérről ir­ják nekünk — az ezrei! ujabb győzelmes' rohamra indult, előbb azonban ünnepélyesen kihirdették, hogy Jenő főherceg táviratilag adományozta ökrös őrmesternek az arany vitézségi érmet. Egy óra múlva már rohant a vitéz őrmester szakasza élén az olaszok ellen és — az első olasz golyótól szivén ta­lálva, szörnyet halt. özvegye és bárom apró gyermeke gyászolja. -(Szentes, Zsoldos-ura­dalom.) ' ; — Életbelép a halutalvány-rendszer. Vasárnaptól kezdve városi halat, már csak utalványra lehet vásárolni. Az utalványokat a rendőrség iadja ki a jelentkezőknek. — Katonák aratnak. A város, — mint már jelentettük — az aratás elvégzésére katonai munkás/csoportokat kért. A katonák pénte­ken Szegedre érkeztek és már hozzá is fogtak a. munkához. — Jegdity Artémia lopásért öt évet kapott. A szegdi ítélőtábla pénteken Jegdity Arté­miának, a deszki rablógyilkossággal gyanú­sított gonosztevőnek iháramrendbeli lopási ügyét tárgyalta. Jegdity a mult év végén Ókereszturon három sertést lopott. A tör­vényszék öt évi fegyházra itélte a lopásért már többször büntetett Jegdityet. A tábla az ítéletet helybenhagyta. — A negyvenhatosok hősiességének ta­nuja. Megindító tartalmú levél érkezett pénteken dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez. A negyvenhatosok parancsnoka, Ceiss alezre­des értesiti a polgármestert, hogy a negy­venhatosok küldöttségileg fognak egy fa­törzset átadni a polgármesternek abból a. célból, hogy a fatörzs, amely a negyvenha­tosok s;-martinói vonala előtt állott és néma. tanuja volt az ezred elszántságának és hő­siességének, a város muzeumában helyez­tessék el. Ceiss alezredes a következőket ir­ja: /Nagyságos Polgármester Ur! A közeli napokban katonáimból álló küldöttség egy egyszerű .fatörzset fog Nagyságodhoz eljut­tatni, melyet azonban kegyeletessé avatnak a hozzá fűződő emlékek. A fatörzs ott állott a doberdói ifensikon levő St.-Martino községi­ben, egy hosszú esztendőn keresztül némán szemlélte, hogy miként verte vissza ezredem a hitszegő ellenséget a világtörténelemben eddig páratlanul álló hevességű öt isonzói csatában. A fa különös kegyeletszerü érték­kel bir mmden negyvenhatos előtt, mert hosszú véres harcokkal teli esztendőn ke­resztül közös volt a sorsa a negyvenhatasok sorsával. Ugyanazt a .pokoli tüzet állotta, mint melyet ezredemnek kellett szeretett ha­zájáért kiállania, megsebesült és elveszett néhány értékes ága, tagja a fának, csakúgy, mint sajnos, derék ezredemnek... De a törzs az állott sziklaszilárdan, rendületlenül, csak ugy, mint ezredem. Sokszor már ugy tetszett, hogy az ellenség pergötüze megingatja, már­már kimozditja helyéből a negyvenhatasok fáját, amikor azonban a tüzvihar elcsillapo­dott és eloszlott az átláthatatlan füst, feltűnt előttünk ismét a fa, mintha jelezné, hogy a negyvenhatosokat a. poklok összes ördögei se tudják megingatni, helyükből kimozdítani. Most elküldjük e fát hőn szeretett ^zeged városunknak, a város muzeumában való megőrzés céljából, bogy majdan minden ka­tonám, Szeged városának minden St.-marti­nói hőse elzarándokoljon a fához ég elmegélje

Next

/
Oldalképek
Tartalom