Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-10 / 136. szám

DÉLIMiAGYARORSZÁG Szeged, 1916. junius 1Ü. — Az Uránia színházban szombaton és vasárnap kénül bemutatásra A boldogság álma finom és megható dráma, a főszerepben Lissy Nebuska: filmmtivészuővel és Jusszuf ötlete, a legötletesebb és legkacagtatóbb bohózat Albert Pániig és Sziigfried Barisclivel. • — Harcszerű céllövészet. A baktói lőtérre vezető utak két napig el lesznek zárva, mert az 5. honvéd ipótzászlóalj menetszázada junius 13-án és 14-én éles-tölténnyel harcszerű céllövészetet tart. A géppuskás osztag 10-én reggel tart Céllövészetet. — Lokotnobil és cséplőgépkezelő tanfolyam. A szegedi felső ipariskolán junius 13-án, kedden, főként rokkant katonák részére lokomoibil és cséplőgépkezelő tanfolyam fog megindulni. A tanfolyam jjnlius l-ig Itart!. Tanórák naponkint délelőtt 8—42 ós délután 2—6 óráig, valamint vasárnap délelőtt 8—11 óriág tartatnak. A tanfolyamon részt vehetnek rokkant katonák, mezőgazdasági és ipari alkalmazottak, ha .18. életévüket betöltötték, magyarul olvasni és irni tudnak és a négy számtani alapmüveietet ismerik. A tanfolyam tandija 1(2 korona, a vizsgadíj 16 korona. Jelentkezhetni lehet a tanfolyam megnyitásának napján, délelőtt 11—1 óráig, továbbá délután, esti 7 óráig a felső ipariskola igazgatóságánál (Mairs-tér 7.1 személyazonosságot igazoló okmánnyal. — Az igazgatóság. Használt és uj írógépek mig a készlet tart kapható Keller irógépvállalatnál, Szeged Széchenyi-tér 8. Telefon 363. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi Nyelviskolában. Telefon 14—11. A Délmagyarorsstág telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. A dunai konferencia. — Közöltük a múltkoriban dr. Lederer /Leónak, a Berliner TageblaWbm megjelent cikkét a dunai konferenciáról. (Ebben a cikkben rámutatott a, Bécs és (Budapest közti házi perpatvarra, amely e kérdésiből támadt és igen határozottan (Budapest mellett foglalt állást, mert a Duna-kérdésben — szerinte — Magyarországot illeti meg a vezető szerep. Végeredményben győzött aztán a magyar álláspont, amelyet a németek is hathatósan támogattak és igy a dunai konferenciát csakugyan [Budapesten fogják megtartani. Olvasó közönségünknek szolgálatot vélünk tenni, amikor Ledérei Leónak e kérdésben irt második cikkét is közöljük a Berliner Tageblattból. — Tagadhatatlan, — mondja a cikk, — hogy a [Duna eddig nem felelt meg annak a várakozásnak, amellyel iránta, mint Európa legnagyobb folyama iránt, aí kereskedelem és forgalom szempontjából viseltettünk. Csak ennek a háborúnak katonai és politikai követelményei és következményei adtak a Duna kérdésének uj jelentőséget és bizonyos ke reske del empolitikai és iforgalomteeltn i kai megfontolásokra vezettek, miután e tekintetben akadályok állottak fenn. 'Mindenekelőtt kétség tárgyát képezte a Duna jövője, mivel a tömegárukat, amelyek a dunai kereskedelmet előmozdíthatták volna., nem a folyam természetes folyásának irányában, hanem az azzal ellenkező uton kell szállitani. Főleg pedig azért is kételkedtek a Duna jövőjében, mivel a Dunán való drága szállítás sohasem versenyezhet a tengeri szállítás olcsó tételeivel. Tgy például Galaicztól—íRegensImrgig 650 tonna, — megfelel tiz vasúti kocsinak, — szállítási dija 18.000 márka, tehát méteimázsánkint 2.78 márka, mig a tengeren való szállítás Galacztól—Hamburgig csak 7800 KOR Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Szombaton és vasárnap A legszenzációsabb műsor! Borzalmak az orosz életből. A kinematographia legnaggobb slágere! Orosz leánykereskedők. Nagy orosz dráma 5 felvonásban. A gyermek és leány védelmi liga által eszközölt felvétel, amely teljes valóságában tárja a néző elé az orosz leány- és gyermek-kereskedelem borzalmait. órakor. m. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. A 9 órai előadás a ngári helyiségben tartatik meg. márkáiba, vagyis métermázsánkint 1.20 márkáim kerül. Ámde ez a nagy szállítási díjkülönbözet csak a háború előtti viszonyok mellett állott fnn, mert a háború alatt a tengeri szállítás dijai mértéktelenül emelkedtek ós a nagy hajóveszteségek folytán a háhorn után is csak a dunai hajózás marad meg versenyképesnek ai tengeri hajózással szemben. Ez a versenyképesség még azáltal is fokozható, liogy a Duna vízhálózatába bekapcsoljuk Középeurópa északi vízhálózatát. Amikor a háború 'folyamán az Északi- és Keleti-tenger kikötőiből elmaradtak a gabonaszállító hajók és Oroszország is elzárkózott, a figyelem ismét a Dana ós ai Kelet felé fordult. Ma tisztában vagyunk vele, hogy a Dunának az a; hivatása, hogy a Kelet természeti terményeit a Nyugatnak'), ennek kulturtermékeit pedig a. Keletre szállítsa és igy Észak Ós INyugaítsNémetországj vízhálózatába kapcsolandó bele. Csak igy teremthető meg Németország ellátásának a biztonsága háborúk esetére is. Ílía pedig a Dunából többet akarunk csinálni, mint oly utat, amely Németországot gabonával látja cl, ha; nem akarjuk sztratégiai jelentőségét mellőzni, akkor a űnnaparti. államok kereskedelempolitikai szerződéseiben nagyobb egységességnek és bensösógniek kell megnyilvánulnia. A dunai hajózás céljait szolgáló berendezkedéseket ós állomásokat minden dunaparti állam hajói és hajózási társaságai számára egyformán kell hozzáférhetővé tenni. Más követelmények a dijtét-elek szabályozására vonatkoznak. Ezek a kérdések az Ausztria és Magyarország közt !folyó kiegyezési 'tárgyalásókban bizonyos szerepet játszanak, mindkét állam azonban hajlandó a kérdéseket a többi dunai állammal is államközikig szabályozni. A dunai hajózás intenzivebbé tétele csakis a folyam és hajózás- ós forgalomtechnikai kiépítése által lehetséges. Elsősorban nem volnának elegendők lényegesen megnövekedett forgalom számára a dunai kikötők, habár e pillanatban ÍBécs és Budapest uj és nagy kikötőópitkezósekkel foglalkozik és a; magyar vasúti igazgatás Budapest fölött és alatt uj átrakódé helyeket rendez be. A bolgár és román Dunán is sokkal több kikötőt és átrakodó helyet kellene berendezni, nevezetesen pedig téli kikötőket kellene építeni, hogy a hajók! a Duna hirtelen befagyása ellen meg legyenek védve. Minden, munkálatnak az alapelve azonban a Duna medrének ós mélységének a további szabályozása kell hogy legyen. i A Duna-szabályozó munkálatok általában azon alapulnak, hogy normálisan alacsony vízállásnál Galacztól íRegensburgig két méter mélyen járó, vagyis 650 tonnás hajók közlekedhessenek. Ez a, cél az emiitett dunai uton nagyjából el is van érve, alhol ez a mélység nem volt meg, a legnagyobb technikai nehézségek árán is belevájták a sziklákba szükséges két méternyi mélységet és a Vaskapu-csatornát Nyolcvan méter (szélesre tágították, még sem érték el a célt, mivel a robbantások megtörténte után a meg nem munkált, szakaszokban uj sziklaitorlaszok mutatkoztak, amelyeknek akadályozó mivolta csak az emltett mélyítő munkálaltok befejezte után vált nyilvánvalóvá. A még keresztülviendő kiegészítő munkálatok költségeit 16 millió koronára teszik. A Duna itteni folyási sebítesóge a csatronában mindenesetre mindig nagy nehézségeket fog jelenteni a fölfelé hajózás szempontjából és a Vaskapu-csatorna mindenha bizonyos korlátokat fog szabni a forgalom fokozásának. Egyáltalán kérdésesnek tetszik, vájjon a 650 tonnás hajókkal való közlekedés meg fog-e felelni huzamosabb időre a dunai hajózás követelményeinek, ép ezért felmerült az az eszme, hogy a Dunát uj munkálatok által 3000 tonnás hajók ós uszályok, sőt a kisebb tengeri hajók számára is járhatóvá keln