Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-15 / 139. szám

Szeged, 1910. junius IS. í)ÉL<MiAGYAR()RSSZÁ(Í Tisza és Bunán a helyzetről. — A képviselőház ülése. — (Buéapérti tudósít ónktól.) A képviselőház szerdai iilése imár délelőtt tiz órától 2 óráig, azután pedig délután négy órától 8 óráig tartett és csak azután került .a sor az interpellációkra. Délelőtt Hegedűs Lóránt terjesztette elő a pénzügyi bizottságnak az incieinnitásra vonatkozó jelentését. A törvényjavaslatok beterjesztése után gróf Tisza István (miniszterelnök nyilatkozott a harctéri helyzetről. A miniszterelnök nagyfontosságú nyilatkozatát feszült figyelemmel ,hallgatták a képviselők. Az ülés megkezdése előtt Beöthy Pál elnök szobájában gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula hosszabb megbeszélést •folytatott gróf Tisza István miniszterelnökkel. Ennek során közölték Tiszával, hogy nz ellenzék nem vész réSzt az udóhnasMok aá kde bizetikúgdbun. Hír szerint szóba keriilv a mrgbe.:. élévín a harctéri helyzet is. Beöthy Pál elnök az ülést háromnegyed II után nyitotta meg.-Meleg szavakka; parentálta el gróf Szőgy-én-Mari-ch László volt berlini nagykövetet. Ezután bemutatta a német birodalmi gyűlés elnökének s'zivélyes hangú választáviratát. Téleszky János pénzügyminiszter a következő kilenc törvényjavaslatot terjesztette be: 1. A Juidinyereség-adóról, 2. A jövedelmi adók részleges életbeléptetéséről. 3. A vagyoni adói ól. 4. A III. osztálya kereseti adó fenntartásáról. 5. A nyilvános szúrnád ásna kötelezett vállalatok kereseli adójúnak ételbAléptetéséről. 6. A szeszadó módosításáról• 7. Bélyeg és illetékek iiiegésziiéséröl. 8. Az osztálysorsjáték kOrtcéssziójáiidk ideiglenes meghosszabbításáról. Jüjdíovich Béla kultuszminiszter két jelentésének beterjesztése után Hegedűs Lóránt a pénzügyi bizottság előadója terjesztette be az indemnitásról szóló jelentési. Hivatkozott arra, Ihogy ez már a harmadik jelentés, amelyet a háború folyamán előterjeszt és a rendkívüli körülmények indolkolják ezt a rendkívüli formát. (A miniszterelnök a harctéri helyzetről.) Hegedűs Ltsvéde után nagy figyelem között szólásra emelkedett gróf Tisza István miniszterelnök és a következőket mondotta: — KiMeseéy'et inuteszlunék, ha fel ik'm használnám m alkalmát, hogy a harctéri (keményekről tájékozhtsmm a Házal. Ez év elejére ti a bukovinai és besszarábiai ortosz támadás. A verduni éfeményéji hozzájárulnak majd a helyzet megérteléséhez. Közvétlrtnil a\z országgyűlés mosMni megnyitása előtt indult meg offehzivánk Olaszország ellen, oly dicső eredményekkel és fegyvertényekkel, amelyekről ma még nem nyílul kőzhették, mebj nem vághatok eléje az eseményeknek. Most kezdődött meg tíz orápz offenzíva is, A nyilvános jelentések beszámolnUk nAról, hogy az oroszok két helyéi 'értek 4 sikert: Bukovinában a túlerőben lévő eltm$ég: elől háti\ább vontuk cSOpaiyinkaí, Volhiniában küzdő egyik hadseregünk pedig az egész freént szélessé gébek hátmnyómatatt. Ny Után és tíz igazságnjfijk megfelelő komolysággal tárom fel a helyzetet, ment megsérteném a mégydr nemzetet, ha téves és helyén mim lévő kíméletből hallgatni akarnék. Nőm kicsinyelhetem az esemény eket, de >a teljes őszinteség kötelezettsége mellett és szavaim felelősségének teljes tiuleitábdjii kijálMlMm, hogy a harcvonal legnagyobb része ma is bírt tikunkban vem, cSak muló epizód az egész és tartós befolyással a helyzetbe nem lesz- A harcok változatlan értövéi és kitartással toyábbíiúyrtlk tíz eredeti éllásefclMi ési megtörtentek már )(i szükséges rendszabályok. — Ha meggondoljuk, hogy amikor a lídz a háború alatt először ült össze, Galícia tei'idgyofob része ovpsz kézen volt és az árész hadrtreg már Németországot frtyegeiie és hu meggondoljuk, hogy a második ülésszak alatt már á Kárpátokban állott és az ofmz hadüzenet megtörténi, tík'kór, agt hiszem, hogy az eddig elért eredmények iránti háláéul és<a jövőbe veWt bimidmmal tékint-héfürik az események elé. (A külügyminiszteri Juhiért.) A miniszterelnök ezután bemutatta a Háznak báró Burján István külügyminiszter közlését a külügyi helyzetről. A külügyminiszter többek közt ezt mondja: — Harcunk célja a diadalmas béke mentől előbb való biztosítása. Szarajevó nem volt véletlen szikra, mely lángra lobbantotta a félvilágot, ihanem /fáklya, mely vakitó (fénnyel világitott abba a sötétbe, melyben. rendszeresen készítették elő Magyarország megtámadását. Szerbia közvetlen eszköze volt az orosz kormánynak, amely onnan intézte támadásait ellenünk. Szerbia a balkáni háborúban elért sikerétől elvakitva, már-már a mi területeinkre lépett és mikor erélyes visszautasításra talált, akkor Oroszország még nem volt kész, bár katonai előkészületei óriási mértékben (folytak. Mikor Magyarország és Ausztria ellen az alattomos aknamunka befejeződött, akkor Oroszország ugy határozott, hogy kilép a küzdőtérre. Meddő volna most azt fürkészni mostan, hogy a háborúiért kiit terhel a felelősség, de ránk nézve az akták már le vannak zárva. — Az angol külügyi államtitkár azt mondta, hogy meg lehetett volna akadályozni a háború kitörését, ha a konferencia egybeliivását a 'központi hatalmaik elfogad ták volna. Erre már Németország megadta a választ- Ma már nem kell vitatkozni a vi lágtháboniif okairól, hanem az \a fantOs, hogy ki felelősi a tdvúbbi folyatásáért. Grey azt mondja, hogy a központi hatalmak, mert az antantot legyőződnek tartják, holott nincs legyőzve. Ha az antant azt tartja, hogy nincs legyőzve, a központi hatalmak ról ezt még kevésbé állithatja. Egy tekintet, amelyet a haditérképre vetünk, elárulja, hogy melyik részről van a győzelem. Hadi célunk: az erős és tartós biztosítása az ilyén •táinctdások ellen. Ellenségeink még csak az együttes működéstől várják a sikert, de ezúttal is csalódni fognak. A halogatás csak több szánvédést Okoz az emberiségnek, de a végzetét kém tartóztatja fel. A külügyiminiszter közlésének bemutaása után gróf Tisza István miniszterelnök megjegyezte, hogy a nemzetközi helyzetről való kérdezősködésére, íentartja magának a válaszadás jogát. (Ellenzéki szónokok.) Gróf Károlyi Mihály: Az indemnitást nem fogadja el. Magyarország igéinyeit nayon könnyen ki tehet elégiteni, mivel azok löm területi igények, hanem belső ügyekre vonatkoznak: ugy politikailag, mint gazdaságilag. Amilyen szerényeik ezek az igények, épen olyan elementáris erővel fogja övetelni a nemzet a háború után ezeknek tz igényeknek a teljesítését. A kvótát MagyOpoAszág jáváiid le kell szállitani 2%-kai, Szükség van radikális mezőgazdasági- és üldbhtok-politikára. Követeli a demokratikus választójog legszélesebb kiterjesztését. A következő kérdéseket intézi a kormányíoz: Mi a iháboru végcélja? Mi az előfeltétele a békének és mik azok a minimális békeföltételek, amelyeket elfogadunk? Mi a tervük Lengyelországgal? Mi történik Szériával és Montenegróval? Gróf Andrássy Gyula: -Helyesli, hogy a miniszterelnök őszintén nyilatkozott a harctéri helyzetről. Egyes pontokon nem akadályozhattuk meg az oroszokat, hogy sikert ne érjenek el, de viszont a miniszterelnök megnyugtat bennünket, hogy a sikertelenségből katasztrófa nem lesz. A lengyel kérdéssel bőven foglalkozik. A kor.mánj' mélységesen hallgat mindig erről, pedig nyíltan kellene állástfoglalnia -Lengyelország felosztása ellen. Magyarország részéről a legnagyobb vakság lenne, ha nem követelné Lengyelország felszabadítását. Az indemnitást nem fogadja el. (A délutáni ülés.) Szabó István (felszólalása után, aki a Prohászka püspök által felvetett birtok-reform eszméjével foglalkozott, az elnök berekesztette az- ülést, amelyet (délután negyedölkor folytattak. A délutáni ülésen Szász Károly elnökölt. Az első felszólaló Sághy Gyula jvolt. Osztja a lengyel-kérdésben gróf Andrássy Gyula veteményét. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Gróf Apponyi Albert: Elismeréssel nyilatkozik gróf Tisza István miniszterelnök beszédéről, mert teljesen őszintén beszélt a helyzetről; tudja, ihogy a magyar nemzet férfiasan viselkedik és el tud viselni minden hirt. A jelek szerint az oroszok Gorliee után zására törekszenek, de csak helyi sikereket érhetnek el. Követeli a katonák részére a -választói jogot és Ihogy a háború után Németországgal szoros nekszust tartsunk fenn. Návay Lajos: Örömmel hallotta a miniszterelnök azon megnyugtató kijelentését, hogy az ellenrendszabályok foganatosíttattak már. Az oroszok várható kudarca után közelebb jutunk a békéhez, fontos azonban a kitartás. Az indemnitási javaslatot elfogadja- Sztepényi József a Iháboru utáni kereskedelemről 'beszélt, amelyet sötét színekkel ecsetelt. A Ház ezután áttért az interpellációk tárgyalására. Gróf Eszterházf Móric a hadimunkák kiadására vonatkozólag, Pozsgay Miklós a katonai szabadságolásokról interpellált. A honvédelmi miniszter megnyugtató kijelentései után az iilés este fél 10 órakor véget ért. ,