Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-11 / 137. szám

8 DÉLMAGYAiRORSZÁG Szeged, 1916. jun'Aus 11. Beszélgessünk. * A fahonvéd:• Ne oly sietve, uram! Tud­hatná, liogy sose volt jó az a nagy sietség. Én: Későre jár ás ma nagy napra virra­dunk. Nem izgatott? A fahonvéd: Nem vagyok én angol ba­rát, annak van most oka az izgalomra, aki az, mert hogy a nagy vizén a németek el­verték az angolokat. Én: Hát találkoznék itt olyan anglomá­nikus, aki nem örül ennek a nagy esemény­nek? A 4:honvéd: iMondják, hogy itt ágál kö­zöttünk és még az istennel is perbe szállna az angolok mliatt. Én: Hát mit keres itt, ha olyan nagy angol barát? Fel is ut, le is ut, el lehet men­ni, ott küTin tágasabb. A fahonvéd: Annyi szent, én sem tar­tóztatnám. Azt azonban csodálom, bogy még nem talált emberére. Mert mindennek van határa, még az angolkórnak is. Én: Annak van, de a drágaságnak nin­csen, valaminthogy nincsen határa a femi­nlisták bánatának, merthogy a kongresszusu­kat betiltották. A fahonvéd: Béke legyen a kongresszu­sukkal, meglesznek talán e nélkül is. Én: I)e mi lesz a szónoklatokkal? Nincs terhesebb valami, mint a bennrekedt beszéd. A fahonvéd: Az igazság elhallgatása se könnyű /feladat. Én: Nem is tudtam, hogy vakl még igazság is. Ritka drágakő ez, vitéz honvé­dünk, majdnem olyan ritka, mint itt a ku­korica. A fahonvéd: Ismerem én az Igazmon­dót, uram. Én: Azt .ismerheti, de az igazmondót, a magyar Epaminondast meg én ismerem. Hisz' tudja, még tréfából sem mondott... A yihonvéd (szavamba vágva): Igazat mondani némelyek éppen ugy nem tudnak, mint ahogy a város nem tud kukoricát sze­rezni a disznóknak. Én: Ha igy va.;i, akkor ugyancsak meg­járta az, aki a Nővédő-egyesület népünne­pélyén megnyerte a disznót. A fahonvéd: Hallom, bogy az újság­írók nagy csatát vivtak odakünn a Gedó­bölyödésnék indult és a tüdeje ugy megerő­södött, hogy minden erőlködés nélkül (három lépésről is lefújta az oltároknál égő, hossza sor gyertyát. De azért olyankor, amikor már mindenki elhagyta a templomot, még mindig le szo­kott térdepelni védőszentjének a szobra előtt és megtört hangon imádkozta: — Te vagy hozzám mindig a legjobb és a legtöbb bizalmam nekem is tehozzád va gyon, iMég mindig a te oltárodra teszem a legcsip'késébb teritőket, te kapod a legtöbb virágot, a legvastagabb gyertyákat. Te kö­nyörögsz az Urnái az én bűnös lelkem bocsá­natáért. /Neked köszönöm, bogy már nem félek a haláltól, mert gondoskodtál a fele­ségemről, házamról, kertemről és apró jószá­gaimról ... Neked köszönhetem, hogy mint becsületes és igaz lélek állhatok egyszer Is­tennek fényes trónusa elé, mert nincsen adós­ságom. Kifizettem már a kishirót, a kántor­nét, kifizettem az összes aprószenteket és ki­fizettem szent Pongráeot is, akinek pedig a legtöbbel tartoztam... Az Ur, aki virágot nyilat a mezőkön ós táplálja a puszták ma­darait, nem hagyta el legutolsó szolgáját, hanem Téged küldött a segítségemre. Hogy oltalmam légy és menedékem! Neked köszön­hetem, hogy mint tisztességes ember fogom pihenésre hajtani becsületben, megőszült lö­met, ®zzel felállt. Kihúzta pántjaiból a nagy perselyt, a zsebkésével a résen át tenyerébe kaparászta tartalmát és becsületesen meg­felezte. Boldogan, annak az embernek lelki nyugalmával távozott, aki tudja, hogy őt a mennyibéli szentek pártfogolják. ban. .Még hozzá színésznővel. (Énekel. Oh, Lola, .arcodon nyilik a rózsa ...) No -és ki volt a győztes? Én: Nem volt se győző, se legyőzött. Egyformán jutott a konfettiből a támadott­nak ós a támadóknak. És legtöbb jutott a Nővódő-egyesületnek, amelynek buzgó höl­gyei, bogy látták, hogy nagy a harci kedv, ugyancsak emelték az árakat, mint a szok­nyát szokás. A fahonvéd: /Mostanában ugy látszik, az a jelszó, bogy emelni. (Emelem kalapomat, emelem poharamat, emelem az árakat. Én: Amondó vagyok, vitéz honvédünk, hogy inkább emelni, mint elemelni. A fahonvéd: iSzó sincs róla, de az eme­lésnek1 is vau határa. A szegény Mvatalnok­osztály már görnyedezik az emelések súlya alatt. És nincs aki őket a nagy nyomorúság­ból, a n iiucsetlenségből felemelné. Nekik miért nem emelnek? Én: Az is valami, ka engedik őket sírni. Ezt az egyetlen örömet meghagyják nekik. Sorsuk: jóra fordulásától el is búcsúzhatnak. A fahonvéd: Mint a színésznők a közön­ségtől. Hát a széles mosolyú kis szinésznőcs­ke Is búcsúzik? Pedig ugy nyilatkozott, hogy neki nem ad az igazgató lnicsufellé­pést. Az igazgató meg lecáfolta. Hát ki ré­szén van az igazság? Én: Azt már döntsék cl a nyilatkozók egymás között. Az ő dolguk. És nem is az igazság a fontos, hanem a bucsu, az ováció, meg a válás fájdalmát igazoló kisajtolt könnyek. A fahonvéd: Egyszóval a komédia. Já­ték, ugy-e minden? Játék a szavakkal, játék a mosolyokkal és jtáék a könnyekkel. Én: No meg a szivekkel. Mindenféle já­tékot ismernek, csak a színpadi játékot nem. A fahonvéd: Nem is olyan kiadós az, mint a többi. Én: D-e elég is a szóból, vitéz honvédünk. Tudja-e, mi van ma? A fahonvéd: Piros pünkösd napja, hol­nap lesz, holnap lesz, a második napja. Én: Adjon az isten minden magyarnak, meg a szövetségeseinknek boldogabb pün­kösdöt, mint ez a mostani. A fahonvéd: Az angolokat pedig árasz­sza el német tengeri patkányokkal... férfi és női divatcikkek iegnagrgbb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. Veszek viselt férfirubát, törUranyat, ezüstöt, ékszert, revolvert, értékes szőnyeget, cipőt — bútoron kivül mindent — a legmagasabb áron Hészpénzöpf. Groszmann Gyula S£V-\l mumn ÍN aea i URÁNIA 1 i Wagy- Tudományos Színház ea •3 Uasápnap, junius 11-en Ünnepi műsor! | fi boldogság álma dráma 3 felvonásban. A főszerepben: Lissy Nebuschka. • • Jusszuf ötlete a lcgkacagtatóbb bohózat 3 felvonásban. | Előadások d. u. fél 6 órától folyt. I vasárnap d. u.3 órától kezdve. a Gyermekjegyek csak az el­ső előadásokra érvényesek. Felhívás! Felkérjük a t. c. ve­vőközönséget, hogy pirszén (koksz) szükségleiét már most irodánkban előjegyeztetni szí­veskedjék, hogy mó" dunkban legyen kel­lő beosztással a szállításokról gon­doskodni. na y Bach Jenő és Testvére a szegedi lékszeszgyári koksz főelárusitói. Aser-féiiy sflájgftási- és jökariiHUitairtáai válfréa? I í& Csillárok, gázfíteóSt és miadeft«£&>fi gázfolszcío. a kési dkkzk r&kUr* u TtMmt m. Telefosi m\ HSKff

Next

/
Oldalképek
Tartalom