Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-08 / 134. szám

Szeged, '1916. juuiu.s 8. — Most, amikor "jó, Ha 'hus egyszer egy Héten kerül asztaluhlkra, (Közbekiáltások: Még négy hétben egyszer sem!) amikor igyermlekéirikiet nem tudjuk 'táplálni, a szűk­ség kényszerít bennünket a mozgíalom jneg­indításána és nem várhatunk tovább. (Köz­beszólások: Nem lehet bírni! öszeroppa­nunk! Tönkrcmjegyünk!) Nem reiteinheftiiuk vissza semmi aka­dálytól sem, el kell készülve lennünk min­den eshetőségre és legialább oylan sikert kell elérnünk, amely a városi alkalmlazottak kö­rében némi megnyugvást keltsen. — A város hatóságának nem lehet el­zárkóznia a segítés elől jakkor, amidőn a tisztviselő gyermekeinek kenyér sem jut. Kérem a tisztelt ,kartárslakat, tartsunk ősz­sze fizzál a férfias komolysággal és SZÍVÓS elhatározottsággal, hogy nöm nyugszunk addig, amig mozgiál',münknak sikere nem lesz. Pillidh Gyulla ezután a következő hatá­'rozSati javaslatot terjesztette elő: , Kérjük meg a város hatóságát, eszkö­zölje ki, hogy a városi • köJélelmezés által kezelt élelm'ieilkikeket (liszt, zsír stb.), továb­bá egyéb háztartásbeli szükségleti cikkeket tolyaín áriján bocsássák a városi alkalma­zottiak részére, amely arányban áll fizeté­sükkel. Az esetben, Ha a szükségleti cikke­ket (csa,k a maxiníált áron szolgálítatfljatja: át' a hatóság, a 20%-ots háborsu segélyt 50%­re emeljék föl. fia pedig a város semmi­nemű természetbeni kedvezményt nem ad­hat az alkalmazottaknak, azzal a kérelein­ímel forduljunk a város vezetőségéhez, Ihogy alapfizetésünket 100%-al emelje föl. — Cs'ak ,egy jkévés jóakarat kel] hozzá és lakikor kérelmiünk, amely csupán látszó­lag nagyigébyii, nem kelt visszatetszést. Gondolni ikeM ,azokra a családokra, akik nélkülöznék és éheznek. Ha a hatóság akar, akikor tud is segíteni. Kérieim a határozati javaslat elfogadását. (Éljenzés. Felkiáltá­sok: Elfogadjuk!) • , Koncz Károly jh Vas ólja, hogy a hábo­rús. .segélyeket a jövedelem 'arányában álla­pítsák m'eg. Gál János reudörőrmester ,a rendőrök nevében köszönetét fejezi ki, hogy az egye­sület a rendőrök sorsát is, Jelkaroilj'a. Nem bízik fatían, hogy az alkalmazottak az élel­mezés tekintetében külön elbánásban része­isittiesének, mert ezt a város lakossága nem ió szemmel nézné. Gruber András indítványozza, hogy a városi tisztviselők és aikailmazotitak részé­re, mint Budapesten, tisztviselői népkonyha állíttassák föl. Egyben javasolja, hogy a hia­tározjati JaVasHat egészíttessék ki ázzbl, Ihogy a családi .pótlékot a személyi pótlék és a gyerimtík'elk számára való tekintet nél­kül minden gyermek után utalják ki. Lerígyel István rendőrtiszt iamellett szólal föl, hogy a háborús szolgálati évek kétszeresén számíttassanak. Balog István rámutat arr'a, hogy még ia yasuti őrök is kapnak családi pótlékot, tehát nem méltányos, hogy a rendőröknek és szolgáiknak a családi pótlékot nem enge­délyezték. Gál Sándor kéri az értekezletet, hogy a rendőrök részére is szorgalmazza .a családi pótlék folyósítását. Gnacz\a János azt indítványozza, hogy a délutáni hivatalos órákat külön díjazzák és hogy deputálció ménjén a főispánhoz é's 'a polgármesterihez, amely a tisztviselők ké­relmét élőszóval, is tolmácsolja. A határo­zati javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Tiz vaggon tengeri sertéshizlalásra, — A gazdasági főfelügyelő Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Több ízben foglal­koztunk már azzal a bizonyos tiz vaggon tengerivel, amelyet Balogh Károly pénz­ügyi tanácsos, a hatósági élelmezési üzeni vezetője a város tulajdonát képező sertések hizlalására akart megszerezni. A városnak tudvalevőleg mintegy ezer darab lekötött sertése van. Ezeket a sertéseket kizárólag közélelmezési célokra vásárolta a hatóság, néhogy a sertéshús rohamoson emelkedő ára miatt az amúgy is méregdrága zsir megdráguljon. Balogh tanácsos első ízben két hónap előtt fordult a földmiivelésiigyi miniszterhez azzal a kérelemmel, hogy a Huditerméíiy 'utján utaljon ki a város részére tiz vaggon kukoricát. A miniszter csak résziben teljesí­tette a Szegedi hatóság kérését, amennyiben csak vásárlási engedélyt adott tiz vaggon tengerire. Balogh Károly ekkor néhány be­vásárlót mtegbizott azzal, 'hogy esetleg ide­gen törvényhatóság területién vásárolják össze a tiz vaggon kukoricát. A bevásárlók különböző helyeken lekötöttek összesen tiz vaggon tengerit, de a Szegedre szállítás már akadályokba ütközött, amennyiben a fő­szolgabirák nem engedték a kukoricát el­szállítani. Amikor a bevásárlók erről Balogíh tanácsosnak jelentést tettek, táviratilag a miniszterihez fordult és kérte, utasítsa a fő­szol gabirákat, hogy a tengeri .elszállítását ne akadályozzák. A válasz kedden érkezett meg: a föld­miivelésiigyi minisztérium telefonon tudatta a polgármesterre! hogy Kluge Ferenc gaz­dasági főfelügyelő szerdán reggel a minisz­ter megbízásából Szegedre érkezik, hogy a város sertésállományáról a miniszternek személyes tapasztalatok alapján tegyen je­lentést. Kluge Ferenc gazdasági főfelügyelő Scultéiy Sándor főszámvevő kalauzolta. A főfelügyelő megtekintette a hizlalótelepeket, ahol a város részére lekötött sertések van­nak. Scultéiy Sándor főszámvevő a követ­kezőkét volt szives a Délmagyarország munkatársává! a gazdasági főfelügyelő sze­gedi látogatásával kapcsolatban közölni: — A főfelügyelő megtekintette a hizlaló telepeket, ahol körülbelül ezer sertést hizlal­nak a városi közélelmezési üzem részére. Jártunk Kovács Sándor, Mellis Lajos, Lich­•tcncgger Gyula, Ábrahám János sertés­Ihizlalcknál és a Hus- és Vásárpénztár tele­pén. A főfelügyelő megállapította, hogy az tezer sertés kin tál ágához mennyi tengerire 'van a városnak szüksége. Erről jelentést fog tenni a miniszternek, aki most már bizo­nyára kiutalja a régen várt kukoricát, illet­ve szállítási engedélyt ad, mert eddig cs'ak bevásárlási engedélye volt a hatóságnak. Kluge Ferenc gazdasági főfelügyelő, aki a földmivelésügyi minisztériumba van be­osztva, szerdán délután elutazott Szegedről. A szegedi mizériákkal kapcsolatosan a 'következőket közlik velünk: — Sok keserű panasz hangzott el Sze­geden amiatt, hogy tengerit nem lelhetett kapni disznólhizlalásfia. Hentesek és mások is azzal indokolták az élőserifé1- árának le­hetetlen emelkedését, hogy nem kapni ten­gerit makszimált áron. Most azután kiderül, hogyan és miélrt nem lehetett tisztességes líron tengerit szerezi.n Azt már tudtuk hogy •a földmivelésügyi kormány által az Orszá­gos Sertéskereskedeími Egyesületnek fel­ajánlott 100.000 métermázsa tengeri nem a •kereskedők kezébe jutott. Most ebből a teon­tigensbcl Kolmer Adolf báró 3000 sertés hizlalására elegendő tengerit felajánlott a I sertésekkel bajlódó és azokon vitatkozva és veszekedve gyarapodó egyesületi tagoknak, j Az összes rendelkezésre álló kukoricát a 1 következő módon osztották föl: — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 5000, a Telepítő és Parcellázó Bank 2500, az Élelmiszer Részvénytársaság (Miclhel­stáetter Ármin alelnök révén) 2500, a Ma­gyar Mezőgazdák 2000, Nirsee Ferenc 2000, Bakos Mátyás 2000, Wittmann János orsz. képviselő (egyesületi választmányi tag el­adta koncesszióját Lemberger bajai sertés­kereskedő, szintén választmányi tagnak) 1000, a Kohner. cég (Blancz Jenő egyesületi elnök révén) 3000 darab sertés hizlalásálhoz kapott 30 koronás makszimált áron tengerit. Krémer HL 'ÍZ&tSl' Kossuth Lajos-sugárut 8. Mérsékeli árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leányka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. Stiyftttwiiedftftett, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be 1916. junius 20-ig. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom