Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-03 / 130. szám

<*»v Szeged, 1916. junius 3. Központ három kúriájába választottak he igazgatósági és felügyelőhizottsági tagokat. Koós Elemért igazgatósági tagnak választották meg. Az elnök a választások után hálás köszönetét fejezte ki a megjelenteknek és a közgy ülést berekesztet te. Azországos ankét megállapodásai a munkaközvetítésről. — A főkapitány nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Közöltük néhány naip előtt, hogy a kereskedelmi miniszter ankétét hívott össze, amelyen a. hatósági munkaközvetítés szervezésiéről tanácskoztak. Az értekezletet a budapesti uj városháza közgyűlési termében tartották meg. Az értekezleten, amely több napig tartott, Szeged városát-dr. Szalüv József -főkapitány képviselte. /Kívüle megjelentek még Szegedről: Wimmer Fülöp, Tanelly Sándor és Vásárhelyi Júlia. Az ankétről dr. Szalay József főkapitány a következőket volt szíves tudósítónkkal közölni: — .Az értekezlet elsősorban abban állapodott meg, hogy a mezőgazdasági munkások és a rokkantak rnunkaközvetitéset nem szabad az ipari munkaközvetítésbe kapcsolni, Ihanem két külön szervnek kell azt végezni. Az értekezletnek az a javaslata, hogy a fiatalkornak, a tanoncok, a nők és gyermekek, iigyszhitén a cselédek munkaközivé ti tiése az ipari murikaközvetítés keretében szerveztessék. A sok hivatal1 fölállításától a felszólalók idegenkedtek. Megállapodás történt arra, hogy a munkaközvetítést a kereskedelmi és iparkamara végezze. Ezeken kívül csak azokban a /városokban kívántak még munkaköz veti tőket fölállítani, amelyek iipari szempontból gócpontjaiul szolgálnak az egész vidéknek. Általában azonban az a kívánság nyilvánult meg az értekezleten, hogy ,a 'munkaközvetitiést ,a legegyszerűbb eljárással végezzék, a hivatalok mellé szervezendő ellenőrző bizottságokat a munkaadókra és a munkásokra való figyelemmel paritásos alapon szervezzék, végül, Ihogy munkúsvtszúly esetén u munkaközvetítő semleges tartozik lenni. Az ellenőrző bizottságba a. hatóság a kamara képviselőin kiviil az iparfelügyelőnek is helyet kell biztosítani. Ilyenformán a tizenhét magyar kamarai munkaközvetítő bizonyos autonómiát nyerne, de egymással közvetlenül érintkeznének, statisztikáikat és adataikat a lelhető legsürii'ben közölnék' egymássál és csak az általuk föl nem dolgozható fölösleget bonyolittatnák le a Budapesten fölállítandó központtal. Ez egyszersmind a munkapiac nyilvántartását is vezetné az egész országra kiterjedöleg és bizonyos .mértékben az országban levő összes hatósági munkaközvetítőknek a feje lenne. Végiil közölte a főkapitány, hogy Vargha Gyula államtitkár, elnök, kijelentette, hogy a minisztérium nem foglal ugyan véglegesen állást, de az ankéten felvetett eszméket és kívánságokat a végrehajtási rendelet elkészítésénél respektálni fogják. Az olasz kormány nyilatkozik a hadműveletekről. — Uj minisztertanács Rómában. Lugano, junius 1. Rómában megint minisztertanács. volt, amelyen a hadügyminiszter felolvasta a frontról való jelentéseket. A minisztertanács — ugy mondják — ezekből1 azt a meggyőződést merítette, hogy a helyzet napról-napra az olaszok javára tőló áik (!). Határozatba ment továbbá, liogy a kamarának küszöbön álló Megnyitásakor vagy Salandra, vagy Movrone, a hadügyminiszter a fronton való müveletekről közléseket tesz, amelyeket a kamara kétségtelenül hazafias lelkesedéssel fog fogadni. A Corriere delki Sem ujabb, kétségbeesett cikkben rámutat arr,a az óriási előnyre, amellyel a .központi hatalmak kolosszális ágyü- és lőszergyártása által fölötte állanak az antantnak, főképpen pedig Olaszországnak. .Ez a tremtinói offenzívánál a legnagyobb veszélyeket rejti magában. Olaszországnak meg kell tennie a legelszántabb erőfeszítést, hogy mind ujabb (és ujabb hadi anyagot állítson elő és ujabb és ujabb hadi gyárakat létesítsen. De a szövetségeseknek is Olaszország segítségére .kellene sietniök az ő hadi eszközeikkel. „Csodákat kell művelni, Jia győzni .akarunk." A Stampa szerint Sannino a minisztertanácsban különösen a görög kérdéssel foglalkozott. A miniszter kifejtette, hogy a szövetségesek Sarraü tábornok katonai túlsúlyára való tekintettel a bolgár—német támadást lehetetlennek tekintették. A középhatalmak elleni görög tiltakozásnak nincs sörrími jelentősége, mert ez ép olyan platonikus, mint az a tiltakozás, amelyet Görögország Szaloniki megszállása miatt tett az antantnál. Görögország magatartásának igazi jellege kitűnik abból a kívánságból, hogy a központi hatalmak általi megszállásnak csak ideiglenesnek szabad lennie, ami megadja Görögországnak a legjobb ürügyet arra, hogy beletörődjék a helyzetbe. Római vezető körökben, mondja a Stampa, nincs a legkisebb remény sem arra, hogy .Görögország az antant mellett száll síkra. Sőt mindjobban fölmerül az a gyanú, hogy a bolgár és a görög király már előre titkon megegyeztek egymással. Sőt azt is sejtik, hogy a központi hatalmak bizonyos Ígéreteket is tettek Görögországnak, ami az esetleges tiltakozást még jobban toMpitja. A Tribuna azt véli, hogy a központi hatalmak az okos balkán-király .segítségével meg akarják próbálni a balkáni Iháboru likvidálását. Föltehető, hogy Görögország lemond Kavaliáröl és Bolgárország nem tart igényt Szalonikira, Németország pedig elősegíti Görögország epiruszi politikáját. Az Idea Nűziomle azt irja: „Sem a Verdiin előtti német offenzíva, sem a tr'entinói osztrák offenzíva, sem a Riga ellen beA lapok véleménye. — jelentett német fenyegetés nem fogja ellenségeinknek) a; Balkánon való aktivitását a legkevésbbé is korlátozni." A lap .tehát azt ajánlja, hogy a Valonűban álló tekintélyes olasz erőkét másutt értékesítsék. Ez volna a legjobb válasz a trentinói osztrák offenzívára, amelyet mindenekelőtt politikai és katonai hipnotizáló erejétől kell megfosztani. A macedóniai .esményekkel kapcsolatban a Secolo azt irja, Ihogy a német hivatalos jelentésből kitűnik, hogy a központi hatalmak Görögországgal szerződést kötöttek. A görög csapatok visszavonása erre elég bizonyíték. RBWSflBBMK*B»«BBBBttHBKB«BBB»HI#BBOai1aMBaiH»aM(tMffl!íaH<a:*í>1 A NÉMET SAJTÓ A TENGERI GYŐZELEMRŐL. Berlin, junius 2. Az angol flotta iőerejével történt eredményes összeütközéshez Persiiis a BerlinW Togeblatt-bZn a következőket irja: A nagy tengeri csata, amelyet innen és tul az Északi-tengeren a háború elején vártak. a Iíáboru huszonkettedik hónapi tartama után bekövetkezett. Kimenetele, tengerészeti vezérkarunk szerint olyan, hogy Németországban a legnagyobb örömöt és lelkesedést fogja kiváltam. Mielőtt pontosabb híreket kapunk az esemény lefolyásáról, csakis általánosságban mozgó Ítéletet mondhatunk. Ez pedig ugy szél, hogy nyílt tengeri flottánk tiftgy sikert chWott az angol haderő felett. Az angolok veszteségei rendkívül súlyosak voltak, a mi veszteségeink ellenben a kivívott sikerhéz képest rendkívül csekélyek. A tengerészeti vezérkar jelentése szerint nyílt tengeri flottánk szerencsésen ismét befutott a honi kikötőkbe. Nyilt tengeri csatában, a parti erődítések részéről való minden támogatáls nélkül, győzelmes csatát,vívott flottánk a világ teghatdlmldsdbb flottájával. Vezére, parancsnokai és legénysége fogadják egész Németország köszönetét. Angol admirális a görög haditengerészetben. Frankfurt, junius 2. Athénből jelentik a Frankfurter Zeitung-nak: A görög tengerészeti miniszter és az angol követ aláirta azt a szerződést, amely Palmer angol admirálisnak iaI görög haditengerészet szervezőjévé való meghívásáról szól. A szerződés csak annyiban különbözik az előző szerződésektől, hogy az admirális a megállapított egyévi görög szolgálat lejárta előtt is viszszalh Ívható. Palmer már megérkezett Athénibe, ®®®®®@®®®®®®®©®®[i A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. n Sny4l(ere$l(c<iftftro> Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be 1916. junius 20-ig.