Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-17 / 141. szám

6 DÉliMiAGYAiROBfííZAG iSzeged, 1916. júniusi?. mint két millió korona 1915-ik évi üzleti felesleg elérésében a Szeged érdekeltségébe kapcsolódó forgalomnak igen számottevő része van, valóiban elérkezett már az ideje annak, liogy az Aiesev. vezetésében Szeged érdekei ne mellőztessenek. Áz igazgatóság jelentése szerint az 1915-ik évben az összbevétel 7,781.085 korona 65 fillér, az összkiadás 5 millió 504.522 korona 01 fillér, az üzleti felesleg 2,276.562 korona. 70 ,fillér volt. Az igazgatóságot felhatalmazták, liogy a társaság rendelkezésre álló értékeit hasznos beruházásokra fordítsa. A közgyűlés elhatározta, hogy az osztalékok julius elsejétől kezdve fizettessenek ki. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadták. Az igazgatóságban három hely üresedett meg. Dr. Fábry Sándort és dr. Galambos Ignácot hat, évi mandátummal újra megválasztották. Az elhunyt báró Urbáu Iván helyének betöltését érdemeinek elismeréseid a háboru utáni időre halasztották. Dr. Fábrtj Sándor vezérigazgató meleg szavakban üdvözölte báró Bohus Zsigmondot, és gróf iZelenski Róbertot, akik az igazgatóságnak negyven év óta tagjai. Gróf Zelenski Róbert elnök ünnepelt elnöktársa nevében is megköszönte az óvációt, mire a közgyűlést berekesztette. — A kormány megbízottal tájékozódnak a szegedi közélelmezésröl. Pénteken Szegeden időzték Hegedűs Kálmán és Mihályi Péter országgyűlési képviselők, akiket dr. Szalay József főkapitány kalauzolt a városban. A képviselők meglátogatták Balogh Károly pénzügyi tanácsost, a hatósági élelmiszer-üzem vezetőjét, hogy a közélelmezési üzlet vezetéséről a kormány megbízásából tájékozást szerezzenek. A képviselők a liszthivatalban is jártak és a délutáni vonattal visszautaztak Budapestre. — Élelmet kérnek a városi tisztviselők. A Városi Tisztviselők Egyesülete pénteken kérvényt, adott be a tanácshoz a városi tisztviselők fizetésénéle rendezése érdekében. A kérvényben, amelyet Tömörkény István elnök és Pillich Gyula th. főszámvevő irtak alá, felemlítik a városi tisztviselők nehéz helyzetét és panaszolják, hogy a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyok mellett képtelenek magukat ifentartani. Kijelentik, hogy aibban az esetben, ha az állami tisztviselők részére a kormány által kilátásba helyezett további husz százalékos fizetésemelést ők is megkapják, további fizetésemelésre nem reflektálnak. Kérik a hatóságot, szerezzen be a részükre éleimicikkeket és ruházatot és bocsássa azokat a beszerzési' áron rendelkezésükre. A tanács legközelebb tárgyalja, a tisztviselők kérelmét. — Bombarobbanás Ujaradon. Aradról jelentik: Hesz Jakab 64 éves ujaradi földniives szántóföldjén egy 'bombát talált, melyet szekerén hazaszállított. A bombát a kocsiról leejtette, mire ez irtózatos dörrenéssel felrobbant és a szerencsétlen földművesnek mindkét lábát összezúzta, A szerencsétlenül járt föl dm i vési az aradi közkórházba szállították. A bal alsó lábszárát amputálták, de vaTószinüleg a jobb lábát iis le kell vágni. —Ehhez hasonló szerencsétlenség történt csütörtök délután 2 órákor Aman János szabadságolt tüzérőrmester szántóföldjén. (Munkaközben egy bombát találtak, melyet a fiatal gazdálkodó a •munkásoktól ijó messzire elvitt azzal, hogy az esetet bejelenti a katonai hatóságnak. Egy román munkás azonban kileste, liogy hová tette Aman (Jánosi a talált srapnellt és a dolgozó munkások közé dobta. A bomba felrobbant és egy napszámost a szó szoros tértelniéfen széjjeltépett, egy másik napszámos súlyosan és két orosz fogoly könnyen megsebesült. Az agyon sújtott munkást az ujaradi temető halottas házába vitték, ja sérült .munkásokat pedig az aradi közkórházban ápolják. A polgári és katonai hatóság a vizsgálatot megindította; — A fiumei kormányzó rágalmazás! pöre. Budapestről jelentik: Élénk emlékezetben van még az a bombamerénylet, amelyet 1914. március 2-án követtek el aj fiumei kormányzóság palotája ellen. Pvsán Ferenc fiumei szerkesztő lapjában a merénylettel kapcsolatban cikksorozatot közölt, amelyben gróf Wickenburg István fiumei kormányzót és titkárát, valamiint la [határrendőrségi tanácsosit azzal rágalmazta meg, hogy a merényletet ők tervezték, hogy gyűlöletet szítsanak az olaszok ellen. Az ügyészség hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt eljárást (uditott Pusán, Ferenc szerkesztő és Aranyos István kiadótulajdonos ellen és indítványára' a vádlottakat' vizsgálati fogságba helyezték. A budapesti törvényszék hűn tető tanácsa pénteken kezdte meg ennek a bünpörnek tárgyalását. — Pénzt a semmiből. Budapesten pár hónap előtt, egy olyan üdvös mozgalmat indított meg a (Hadsegélyző Hivatal, amely azóta több százezer koronát hozott össze — semmiből. A pénz a háborúban elesett hősök özvegyeinek és árváinak segítésére fordítódik. Annyiból áll az egész csuda, hogy amit azelőtt a pesti (bérkaszárnyák és budai öreg házak lakói a szemeteskocsira öntöttek, most néhány hónap óta szépen berakták a Hadsegélyzőnek gyüjtőkocsijailba. Ringyet-rongyot, mindenféle lim-tomot, dirib-darab hulladékot, ami a háztartásban már amngy is kellemetlen, alkalmatlan, elküldtek a Hadsegélyzőnek. Ki hitte volna bábom előtt, hogy ilyesmiből is pénzt lehet csinálni!"'Pedig a Hadsegélyző azt csinált belőle. „Tó súlyos százezreket. A háboru minden nyomorúsága mellett iisy bizonyos! tekintetekben mégis: jó iskola. Sok minden olyasmire megtanit, amiről azelőtt a magyar faj nemcsak hogy nem tudott, hanem mégcsak tudná is méltóságán alulinak tartotta volna. Rongyszedés? Az csak fütyülős zsidónak való. És íme, most Budapesten finom urak, mágnáskiisaaszonyok, milliomosok háznépei és pengősarkantyus, fényes katonatisztek IfoglaL koznak vele. És mindnyájan nagyon boldogok, bogy az azlőtt kissé gyanús, de most már határozottan nemessé tett foglalkozás divattá lett és pompásan sikerült. Mert a rongyszedés valóban kitűnő üzlet — a közügy javára. Abból áll az egész mesterség, mint már mondottuk, bogy mindenféle hasznavehetetlen hulladékot, posztódarabot, \fehérnemürongyot, szétfoszlott szőnyeget, félretapasatt. gummisarkot vagy akár kilyukadt, foltos szűr,dolmányt és egérrágta halinacsizmaszárat, általában minden lim-lomot ne dobjunk a szemétre, hanem gyütsiimk; öszsze, a gyiijtményt aztán szállítsuk be egy központi helyre, amely aztán viszont továbbjuttatja a hadsegélyzőhöz, amely szortírozva, kiválogatva, eladja egyes gyáraknak. Pénz lesz belőle hadiárvák segítségére. A gyárak viszont mindenféle hasznos dolgot készítenek a ringy-rongyoklból: meleg takarókat, másegyébeket, még cigarettapapirost is a frontokon érettünk küzdő vitéz katonáink Tészére. Hát nem nagyszerű ez a gondolat, a mely Budapesten már testté vált? Miért ne lehetne ezt a vidéken is megcsinálni? Sőt meg is kell csinálni okvetlenül. Szervezkedjünk! Álljunk be mindnyájan vidáman — rongyiszedőknek. Hadiözvegyek, hadiárvák és érettünk vérző katonáink fognak! bennünket áldani, ha most a legjobbkor utánozni tudjuk )Biiidapestet. Rajta, szervezkedjünk. Csináljunk pénzt a semmiből! — Két hónapi fogház királysértésért. Hallai József ötvennyolieéves kisiratosi földmives április 29-én a korcsmában iddogálás közben kifakadt, hogy ő nem jelenik meg többé a sorozó-'bizottság előtt és ezt a • mm mm KORZÓ MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. •••• Teleion 11-85. • • • Szombaton és vasárnap Solymosi Sándor a szegedi szinház tagjának fellépte. Műsor s Játék a halállal Szenzációs dráma 3 felvonásban. • • • A szoba úr. Vígjáték 3 felvonásban. 1. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. — Számozott helyek. A 9 órai előadás a nyári helyiségben tartatik meg.