Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-14 / 113. szám

8 DÉLMAG Y A ROIISZÁ G Szeged, 1916. május 14. — A honvédelmi miniszter Bécsben. Bécsből jelentik: Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter szombaton reggel Bécsbe érkezett. — Előléptetés. Szivsssy Tibort, az előnyösen ismert budapesti építész-mérnököt, aki a háború kitörése óta a harctéren teljesít .szolgálatot és két izben már megsebesült], most főhadnaggyá léptette elő a király. — A trónörökös hadikölcsön-jegyzése A Bud. Tud, jelenti: Károly Ferenc József trónörökös 500.000 koronát jegyzett a magyar és 500.000 koronát az osztrák 'hadikülcsönre. — Kitüntetés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Ferenc Salvator főiherceg a Vörös Kereszt hadiókitményes ezüst diszérmót adományozta Laszgallner Nórának, egy önkéntes egészségügyi osztag vezetőjének, a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei eli s méréséül. — Ötvenhat fillér egy Hter tej. A Délmagyarország adott először ihirt arról, hogy a Központi Tejcsarnok igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a főkapitány utján a tanácshoz, ihogy a 'tej ára literenkint ötvenhat fillérben makszimáltassék. A városi tan/ács szombaton foglalkozott a beadványnyal: és a tej érát a 'főkapitány javaslatára ötvenhat fillérben állapította meg. A tej árának emelése elten Koczor János adóügyi tanácsos szólalt fel. — A háziipari kiállítás megnyitása. A Felebaráti Szeretet Szövetség- háziipari kiállítása vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyílik meg a volt Lemle-féle bolthelyiségben. Dr. Cicatricis Lajos főispán feleségével szombaton este Szegedre érkezett, vasárnap ő nyitja meg a kiállítást. — Vaskereszttel kitüntetett szegedi huszártisztek. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király megengedte Thomka Zoltán és kecskeméti Bornemissza Sándor 3. honvéd huszárezredben főhadnagyoknak, hogy a néijiet"császár által adományozott ÍI. osztályú vaskeresztet elfogadják és viseljék. — A Nővédő-Egyesület közgyűlése. A Szegedi Katholkius Nővédő Egyesület május 23-ikára tűzte ki hetedik rendes évi közgyűlését, amelynek előkészítése céljából az egyesület választmánya pénteken délután gyülés't tartott. a gyűlésen Kószó Istvánná elnök-helyettes elnökölt .s azon a választmányi tagok szép számban jelentek meg. a gyűlés legfontosabb tárgya .a közgyűlés tárgyisorozatának a megállapítása, az 1915. évi zárószámadás és vagyonmérleg tudomásulvétele s az 1916. évi költségelőirányzat-javaslat elkészítése volt, — örömére szolgáltak a választmánynak különösen az egyesület .anyagi' viszonyaira vonatkozó előterjesztések, amelyek az egyesület nagy arányú társadalmi tevékenységéről tesznek tanúságot. a költségelőirányzat keretében a választmány, az anya.- és esecsemővédelem intenzív teljesithetése érdekében 2300 koronát vett föl. Minthogy az alapszabályok értelmében az egyesület egész tisztikarának is 'egyes bizottságainak .a mandátuma is lejár, a választmány a tisztújítás inegej'tásére is megtette a szükséges intézkedéseket. a gyűlés további folyamán Kószó Istvánnál elnök-.helyettes beszámolt laz intézmények működéséről, kiterjeszkedvén különösen az egyesületnek a badiárvák és csecsemők érdekében megindított mozgalmaira, adatokkal igazolván minden egyes intézménynek a gyermek- és nővédelem s a jótékonyság érdekében kifejtett széleskörű működését. Kisebb fontosságú ügyek tárgyalása után a választmány még elhatározta, hogy az egyesület hadiárva-alapja és a szegedi otthon javára június 4-én nagyszabású népünnepélyt rendez s a szükséges előkészületek megtétele céljából rendező-bizottságot alakított. A választmány az összes előterjesztéseket helyesléssel vette tudomásul s örömmel fogadta az egyesület erkölcsi és anyagi gyarapodását s annak nem csak az [alapszabályokban [kitűzött irányban, hanem a háború következményeivel járó s a társadalomra .háruló feladatok megoldásában való nagyarányú közreműködését is. — A szegedi ipar u jabb sérelme. A szegedi ipar .sokszor került zsákutcába. Sokszor állt elő eddig is olyan helyzet, hogy a hatóság és a kamara minden buzgalma nem tudott repcrálni bizonyos sérelmeket. Az eset, amelyről most szó lesz, kihívja a kritikát, de a hatóságok támogatását is. Sandberg Henriknek, ] aki .szorgalmával és rátermettségével kitűnő nevet vivott ki magának, már a háború előtt is volt kisebb műhelye, amelyben mü-végtagokat készített. A háború áldozatokat kiván és ez a szomorú aktualitás arra késztette Sandberget, hogy műhelyét megnagyobbítsa és a kor követelményeinek megfelelően berendezze. a szegedi katonai hatóságok a tanúi annak, hogy ez a műhely szolidan ós korrektül dolgozik. Üzletnek nem nagy üzlet, hiszen a háború kitörése óta mindössze száztíz művégtagot készített. Most azután fordulat történt a dologban. Olyan rendelkezés érkezett Szegedre, hogy a jövőben .a béiiia katonákat fel kell küldeni Budapestre és majd ott fogják őket ellátni művégtagokkal. Keresve-kutatva sem tudjuk magyarázatát találni ennek az indokolatlan központosításnak, amely mai tulhajtottságáhan az ország gazdasági erejének, a períferiák életképességének rovására megy. Egy-két morzsát mégis csak kel len w hagyni .a vidéki gócpontoknak is és ezek .között talán nem a legutolsó Szeged. Sérelmes é» kártokozó, hogy előhb megvárják, amig egyen cikkek előállítására vidéki iparosok is berendezkednek és amikor drága gépekre a pénzt elköltötték, kimondják, hogy a vidék ismét nem kaphat semmit. Tudomásunk van róla, hogy a polgármester ur e miatt .a legújabb sérelem miatt valami intézkedést kiván tenni, hihetőleg a kereskedelmi és iparkamara figyelmét sem kerüli el ez a legújabb sérelem é» mellőzés. — Konferencia-beszédek. A következő meghívó közlését lkérték tőlünk: Főtisztelendő P. Martinovich Sándor, S. J. f. hó 18., 19. é* 20-án a Kath. Nővédő Egyesület székházában (Korona-utca 18. sz.) hölgyek és urak számára konferencia-beszédeket tart. Hölgyek számára, délelőtt 11 órai kezdettel: 1. A nagy probléma. 2. Lelki mérleg. 3. Tavasz a lélekben. Urak számára este6 órai .kezdettel: 1. Aisiron tul. 2. Önérzetes vallásosság. 3. Krisztiié és Béliái. — A hadifogoly-bizottság ülése. A törvényhatósági munka- és hadifogoly-bizottság szombaton délben dr. Somogyi Szilveszter polfogultak, tudatlanok. Azt mondják, hogy a tanyán semmiből lehet felnevelni az ilyen aprójószágok sokaságát. Nem ugy van. Megkérdeztem egy szakembert, .aki elvégezte volna a szegedi gazdasági akadémiát, ha már állt volna, de ennek hiányában tett állam4 vizsgát, aki a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: — A csirke a nemzetgazdaságtan tanítása szerint fontos tényálladéka az emberi gyomoi táplálásának. A római jog tanítása szerint rendszerint két lábon jár, ha több lába van, a büntető jogba ütközik, elfogják tehát, mert vét a pandekták tanítása ellen, muzeumba zárják és elrettentő például mutogatják . az embereknek, .akik közül sokan árulnak e'1 olyan hajlandóságokat, mintha nem kél lábuk lenne. A liba hajlik .bizonyos felekezet ife'é, de aki államvizsgát tett, megbocsájtja ezt a bűnét. Nemzetgazdasági szabály, hogy a liba apró tollából jó párna készíthető, amelynek huzata ipo sással tisztán tartható. A libamájat a pénzügyi jog szerint a szegény ember sem veti meg, bizonyos, ihogy a nagy libaláb megfőzve is nagyobb, mint a kis csirkeláb. Ezekért tartom indokoltnak a csirke és a liba mai árát. Mondhatom önnek, az államtudomány szabályai sosem csalnak. Ha bővebb felvilágosítást óhajt, tessék parancsolni, rendelkezésére állok. Ennél világosabb és szakszerűbb magyarázatot én még nem hallottam. Nem mulaszthatom el, hogy be ne számoljak még ma, az első impressziók örökké emlékezetes hatása alatt a konfliskocsikról, Sze-* gednek erről a kitűnően szuperáló intézményé1 ről, amely annyi öröm és gyönyör kútforrása idegenek és benlakók számára egyaránt. A Róna-utca végére kellett mennem. Szerencsére villamos vasút nem visz ide, takarékossági elveim feladása nélkül folyamodhattam tehát kocsihoz. .Szürkült már, amikor végre találtam egyet a Széchenyi-téren . — Vigyen a Róna-utca 276/y. alá. — Lehet, tekintetes ur, de sok idom nincs. — Annyi csak lesz, amennyi nekem kell. — Nem igen. Otthagytam. Bejártam az összes kocsiállomásokat, egyetlen kocsit sem találtam. Visszamegyek a Széchenyi-térre, mar messzid ről int felém hívogatóan egy kon fiisió fehér sörénye. A nagy hivogatásra odaérek, hát az előbbi kocsis. — Maga még itt áll? — Nem vehetek a Tiszába szobát. — Azt mondta, nincs sok ideje. — Nincs bizony, éjfélkor ki kell vinnem egy naccságát az llomásra. — Most csak 9 óra van. —• Na ne tréfáljunk , gyerünk, mert följelentem. — Szálljon fel az ur, de nem én leszek az oka, ha a kisasszonyért nem megyek el. Szép lassú tempóban megindultunk. Alig hagytuk el az aszfalt-utat, a, kocsis a lovak közé vágott és a kocsi helyett elkezdtem én repülni. Átlag minden lépésnél a levegőbe ' emelkedtem és minden máisodik lépésnél visz- I szapottyaulam a párnára. Olykor jobbra i.s | dűltem és ilyenkor alkalmam volt a jobb arcomat a kocsi rámájának jobb felével érintkezésbe hozni, ugyanez az élvezet jutott osztályrészül a bal arcomnak, ha sikerült balra is dűlnöm. Vagy .a kocsis, vagy a ló belefáradhatott ebbe a nekem nyújtott nagy élvezetbe, mert megálltak. Hálás is voltam, meg sajnáltam is őket, leszálltam tehát, befogtam magamat a kocsiba, amelyet húzni kezdtem. De nem sokáig nemesithetett a munka hires gyönyöre. Minthogy jól ,húztam, a ló féltékenykedni kezdett rám, előbb csak sanda szemekkel nézett, később egy alkalmas pillanatban oldalba rúgott. Ugy tettem, mintha a rúgást nem éreztem volna, de elhatároztam, hogy tovább nem dolgozom jól, majd 10—15 perc múlva egészen abbahagytam a munkát ós felültem a kocsira. De ekikor már a Rónautca 276/mál voltunk. Vissza incidens nélkül ment az ut. Minthogy idegen voltam és a kocsis bizonyára meg akarta mutatni a sötétben alvó várost, nagy körutat tett velem. A város ezen a vidéken valóban szép, de különösen sötét Milyen szolid emberek élhetnek itt, hogy egyikmásik utcában csak a kocsi lámpája világitott. Másfél óra múlva visszaértünk a Rónautcából a Széchenyi-térre. Ha a kocsisom nem tud olyan jól tájékozódni, ez az ut reggelig is tarthatott volna. És akkor fizethettem volna érte 1781 koronát így csak 639 korona 45 fillérbe került. A többit a derék, a becsületes kocsis takarította meg nekem.