Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-13 / 112. szám

dilmagyáb0ss2m Szeged, 1916. május 13. — Semmi. Itt van .az Anna. — No akkor legalább nem fogok unatkozni. Hol van? — A telefon szekrénytől jobbra, a hasadékban. Lefekszem a szalmazsákomra. Holtfáradt vagyok, de nem tudok aludni. Bajtársam végig böngészi az újságokat. Majd a .patkánnyal mulat. A viz csöpög: egy, kettő, három négy.... A város vagyona a háború alatt. — Az 1915. évi zárszámadás. — (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizottság pénteki ülés'én dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklése alatt, a város háztartásának 1915. évi zárszámadásával foglalkozott. Amióta a háború tart, ez a második zárszámadás, amelyet Balogh Károly pénzügyi tanácsos a város vagyonáról bemutatott. A zárszámadásból a következőket közöljük: A világháború harmadik évében Szeged háztartásának a második zárszámadása és vagyonleltára kerül most tárgyalás alá. Az 1914. számadási évre-5 háborús hónap esett, tehát az évnek mintegy harmad részében jelentkezett a háborúnak fokozodóan nyomasztó gazdasági hatása, imig az 1915. évben már a maga teljességében éreztük a város háztartásában is a háború okozta rendkívüli és súlyos életviszonyokat. Ausztria és Magyarországra reá erőszakolt nagy fegyveres mérkőzés ideje alatt, az állandónak hitt békés, nyugalmas pénzügyi és gazdasági élet helyébe az egész világ anyagi életét megrázkódtató forrongás lépett és ennek következtében a város rendes háztartása is rendkívüli háztartássá, egy háborús háztartássá alakult át, aminek folytán a hatóságnak a megváltozott 'élet kényszerítő hatásával számolva kellett a város háztartását vezetni. A háborús élet jelenségei azt mutatták, 'hogy mindenféle életuyilvánulás, vagy háztartás az államtól kezdve az utolsó napszámosig a régi kerékvágásából kizökkent és bizonytalan ut felé sodortatott. Ezek között a rendkívüli viszonyok között is Szeged háztartása megállotta helyét és nem volt szükség semmiféle rendkívüli intézkedésre, hogy a város minden ir'ányu kötelezettségének eleget tegyen. i 1915. év végéig a három hadiköicsönre összesen hét millió koronát jegyzett a város a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank utján. A hadisegélyezésre adott rendkiviili segélyeken' kiviil a mailt évben teljesen ennek a célnak a rendeltetésére bocsátották a közgyűlés részéről megszavazott kétszázezer koronát. A családos városi alkalmazottak részére félévi drágasági segély eimén negyvenötezer koronát fizetett ki a házi/pénztár, a dijnokok is kaptak egy havi fizetésüknek megfelelő segélyt. A háború következtében keletkezett készkiadások összege az 1915. év végéig 606.618 korona 54 fillér. Ugyanebben az időben a háború által okozott bevételi visszaesések 458 ezer 647 korona 25 fillért tesznek ki. A közigazgatási alkalmazottak egyharmadrésze hadbavonult. Az állandó alkalmazásban levő tisztviselők, alkalmazottak illetményük teljes élvezetében maradtak. Kisegitő erőket csak elengedhetetlen szükség esetén alkalmaztak. A városi minden elodázható munka végrehajtását a belügyminiszter rendelete értelmében beszüntette. A földek jövedelménél 36.961 koronával kevesebb a bevétel. A leírás a múlt évben 46.496 korona, a hátralék 54.336 koronával szaporodott. A kedvezőtlen eredménynek a bérlők hadbavonulása az oka. A gőzfürdőnél 8439 koronával kevesebb a bevétel, mert a női osztályt díjtalanul átenegedték a katonaságnak. A tőkék és kamatoknál 5.087.200 korona tőke és 239.806 korona kamat többlet-bevétel mutatkozik. Ez a többlet az 1915. évi második és harmadik hadikölcsön jegyzések, ennek esedékes kamataiból, az államvasutaknak eladott citekföldek vételárából és kamataiból s végül a pénztárkészlet kamataiból származik. A városi adóknál az előírás 50.086 koronával nagyobb az előirányzott összegnél, le'rtak 92.735 koronát, befolyt 990.988 korona. A hátralék 79.493 koronával emelkedett. A műit évben 172.287 korona 38 fillér póthitelt engedélyeztek. A rendkívüli alap az 1915. évi költségvetésben 319.965 koronával szerepel. A városi mérnöki hivatal legutolsó fölvétele szerint Szeged város törvényihatósága területén a magánbirtokok térfogata 75.242 780/1600 hold, a város tulajdonát képező bérföldek 41,422 hold, a város tulajdonát képező legelők 12.700 hold, a város tulajdonát képező erdők 7490 hold, terméketlen szikterület, vizek és utak 9421 hold. összesen: 141.775 780/1600 hold. A törvényhatósági kiépített utak hossza 65.800 kilométer, ki nem épített törvényhatósági utak hossza 126.200 ikbUométer, a; Mefon-lháVózat 50.000 'kilométer. A tiszta vagyon 1915. év végén 55,900.666 korona és 96 fillér. 'Ezzel szemben a tiszta vagyon 1914. december végén 55,972.328 korona 71 fillér, tehát 71.661 korona 75 filii jegyzések az összes kedvezmények mellett bej ele nthetők mint hivatalos aláírási helyén AAA AA A Szécsi Ede bank- és váltóüzleténél Kigyó-utca 5. lér vagyonapadás mutatkozik. A vagyonapadás a földek uj osztályozásából ered, a melynek következtében a földek törvényes leltári 'értékét csökkenteni kellett. Fölemliti még a jelentés, hogy az 1916. január 1-én esedékes Wölcsönannuitásckra folyószámlán 315.790 koronát helyeztek el. A pénzügyi bizottság a zárszámadást és vagyonleltárt tudomásul vette. Végül Balogh Károly bejelentette a bizottságnak, hogy a közgyűlés tudvalevőleg a közigazgatási tisztviselők egyik csoportja részére húszezer korona háborús-segélyt szavazott meg. Ezt a határozatot a belügyminiszter azzal hagyta jóvá, hogy a városi kocsisok 'és bábák részére háborús pótlékot nem engedélyez. Ezeknek a város utalja ki a segélyt, a mely ütezenhatszáz koronát tesz ki. A folyó ügyek elintézése után az ülés véget ért. Csalással vádolt katonák a szegedi hadbíróság előtt (Suját tud-ósi tónktól.) A szegedi honvéd hadosztálybiróság pénteken nagyszabású csalási büii'pörben kezdte meg a tárgyalást, a törvényszéki esküdtsz'éki teremben. A tárgyaláson Matyók Sándor őrnagy elnökölt. Tárgyalásvezető Szentgyörgyi Elemér százados hadbiró, szavazóbirák: Kulisics István százados, Fluck László és Rozinger Károly főhadnagyok. A vádhatóságot dr. Szende Vilmos százados-hadbiró képviseli. Bárthát dr. Horváth Zoltán főhadnagy, hivatalból kirendelt védő, Kérit dr. Reininger Jakab, Pugnát dr. Pistor Egon, Salt dr. Balassa Ármin védi. A kerületi ihadbiztosságot Jordán Géza számtanácsos és Petrik Antal főhadnagy képviselik. A bünpörnek négy vádlottja van: Bartha István főszámvivő a gyulai 2. honvéd gyalogezredben, Kéri Lajos tartalékos számvivő, a privát életben gyulavarsányi kereskedő, Pugna Pál póttartalékos szakaszvezető, borossebesi kereskedősegéd és Sal József tartalékos tűzmester, békésgyulai koporsógyáros. A vádlottak ellen a honvédügyészség a katonai kincstár kárára elkövetett csalás bűntettéért emelt vádat. A tárgyalás megnyitása után a vádlottak személyi adatait állapította meg a biróság, majd a vádirat ismertetése következett. A vádirat szerint Kántor Mihálv százados, a gyulai második honvéd gyalogezred gazdasági hivatalának főnöke Bartha, Kéri és Pugna vádlottakat az ezred részére való bevásárlások eszközlésével bizta meg. A vádlottak 1914. augusztusától 1915. április elsejéig a számlákba olyan árukat állítottak be, amelyeket nem vásároltak meg. A vásárolt élelmicikkeket magasabb árakon számiáztatták és ezáltal a kincstárnak százhatvankétezer száznyolvunöt korona kárt okoztak. Az ezred közélelmezési pénztárát Bartha kezelte. A szállítók számláit is a főszáinvivő fizette ki. A bűncselekmények elkövetésének. — a vádirat szerint — az volt az alapja, hogy amikor a mozgósitás megtörtént, a hadtáp-élelmezés lépett életbe. Az egy-egv katona után megállapított közétkezési összeg Jegyezzen hadikölcsönt | a főispáni hivatalban. (Városháza, I. emelet ajtó 18. sz.)