Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-12 / 111. szám

MLM'AÖYAEORSZM Szeged, 1916. május 13. férjnek, a gyermeknek, az otthonnak, a tár­sadalomnak, a gazdasági életnek, az állam­nak abból, ha a férj nem tarthatja anyagi lekötöttségben feleségét, ha a gyermeknek az anyja is tud kenyeret biztosítani, Iha az otthon nem uiutat sem erkölcsi, sem anyagi félrebi Menést, ha a családi életben az asszony nemcsak szívével, hanem értelmiségével, tu ­dásával és gyakorlati tapasztalataival is1 is egyenjogú fél? A nö pályaválasztása a társadalom szá­mára olyan probléma, amelyet még nem si­Jteriilt véglegesen megoldani. De az okos szülő nem habozhat: válasszon pályát -min­denki a leányának, ha jövőjét biztosítani és a saját lelkiismeretét megnyugtatni akarja. ibbai'ss2ebsb3saba«bbs*»bsa«i.i&bbaoaiíisaebssh«ae»»fl»a«b>ks,,aabaab»asaa«b«*abia«. 3 Pályaválasztás. Akinek idegeit nagyon megviselte a há­ború és így kibővítette számára azoknak az álatni és társadalmi jelenségeknek körét, melyek iránt türelmetlenséggel viseltetik, bosszankodással' fog hallani pályaválasztási ertekezletekről. A háború még tart, Wilson ur 'föl tételesen r . Joít le arról, hogy meg­nyújtsa, a teljesen levert Szerbia seregeinek csúfos futása után is meg akar nagyobbod­ni, az orosz cár ép most készíti elő a győzel­met azzal, hogy volt mindenható hadügyimi­niszterének 'életét és működését történelmivé akarja avatni. Ki gondol ilyen körülmények között arra, hogy milyen pályára lépjen a fia, az öocse, az unokája és különösen ki gondol arra, -hogy milyen pá!vára lépjen a lánya, a húga. -tiiszen ép a világháború bizonyította b:, -hogy -milyen nagy -zerü dolga van a nőnek •N.'.-.i nincs katonakönyve, neki nem kell je­U kezni a katonai ügyosztálynál, öt nem s ózzák, nem képezik ki, nem osztják tv i- etszázadiba, nem viszik harctérre, nem t az ellenség golyója, nem tépi gránát é­nem temeti maga alá a födözék. A nő nem a teremtés koronája, a nő a társadalmi rend kegyeltje. Igaz, hogy anyai érzésében sok szorosan megsebezve, vérző szívvel tenget­heti le 'hátralevő életét, de mi ez aihoz ké­pest, ha az egyik karját golyó érte volna. Igaz, Ihogy elvesztheti gyermekei atyját, de férjihez méhet újból1. A társadalom. a nem zeti ügy szolgálatában átszellemült társada­lom siet az özvegyeket és árvákat segítem és bár az anyának gyermekét, a hitvesre! férjét vissza nem adhatja, fájdalmukon eny­híteni törekszik és a nyomor fekete rémé. elhessegeti gyászoló hajlékuktól. Es a nők, a társadalmi rend irigy ke gyei tjei már is és mégis kiáltanak, pályává lasztá-: ertekezletet tartanak, .figyelmezteti! leányainkat és húgainkat, Ihogy merre visz a legbiztosabb ut a munkáihoz és a kenyérke reseíihez. A nő:; ;zt mondják, hogy a háború ­ban legalább ai yit veszítettek, imiut -rni, fér ­fiak, 'Gondoljuk meg, nincs-e igazuk? A nők azt mondják, hogy a világháború földetren­gető eseményei állami és nemzetközi jogi hatásuk mellett avult ideológiákat ledöníe­nek trónjaikról és ujakat emelnek a társa­dalmi és gazdasági rend bíborába. A nők az; mondják, hogy a világháborúban minden ed­diginél fényesebben igazolódott be használ­hatóságuk! mindazokon az életpályákon, a melyekihez hozzájuthattak. A nők azt mond­ják, semmi okuk, hogy legfőbb életcéljuk to vábbra is a nemi érvényesülés legyen,é ké­szülnek az életre, amely a iháboru után el jön és nekik meghozza azt a természetes jogukat, hogy a kenyerüket — iha szükség van rá — megkereshessék. Gondoljuk meg, nincs-e a nőknek iga­zuk? Egyikünk sem született rózsabokorba:: és bizonyára mindnyájan megkülönböztetet; tisztelettel, mélységes hódolattal és. szere­tettel tekintünk az anyánkra. Hánvan vesz­tünk volna éhen, ha az anyánknak nem lett volna szabad dolgozni. Hány gyerek lenn­megmenthető, iha az anyja akarna dolgozni5 Gondoljunk a húgainkra, nővéreinkre. Helye az, hogy a házas- él eten kiviil csak kegyelem ­kenyér várjon a nőre? A feministák minden akciója közül ez. egyik legkomolyabb, tegtársadahnibb. Kivá natos, ihogy előadásukon .minél, nagyobb számban jelenjenek meg ép a szegényebb anyagi és a szűkösebb kereseti viszonyok között élő szülők. Kívánatos, hogy szakítsa­nak azzal az idegenkedéssel és nemtörődöm­séggel, amely terhes hagyományként szállt át reájuk és amely mindeddig útjában, áll. annak, hogy leányaik jövőjét — mint a .fiu két is — a nemi élet -körén kiviil igyekezze­nek megalapozni. Ne higyjék, hogy ebből veszély szárma­zik a családi életre. 'Ugyan ,mi kára lehet a Török győzelem KONSTANTINÁPOLY, május 11. A nagy főhadiszállás jelenti: A Fellahie-sza­kaszon tüzérségi és gyalogsági harco-k. A Kaukázusban május 8-ifcán a Pope­hegy környékén reánk nézve győzelmes harcok voltak. Szurony támadással 15 kilo­méternyi kiterjedésű fronton elűztük az el­lenséget és /kelet felé visszaszorítottuk; 6 tisztet és 30(1 közembert elfogtunk, négy gépfegyvert zsákmányoltunk. Üldöző osz­Német fölfogás az Unió válaszáról. Köln, május 11. A Kölnische Zeitung Wilson válaszáról ezt irja: Ma a fődolog a tárgyi megegyezés és ez eléretett. A mi Wil­son válaszának második részét illeti, ez sem­mit sem változtat a német kormánynak a-zon nyilatkozatán, amely szerint ránk nézve egé­szen szoros összefüggés van Anglia népjog­ellenes blokádpolitikája és a mi buvárhajö­himrunk között. Érintetlenül érvényben ma­rad a német jegyzéknek az -a közlése, mely szerint, ha Amerika lépései nem vezetnek azon eredményre, hogy az emberiesség tör­vényének az összes hadviselő nemzeteknél érvény szereztessék, a német kormány aj tényállással szembenállónak tekinti magát és a döntés teljes szabadságát tarthatja fönn magának. Az ír képviselők Maxwell visszahívását követelik. — Írországban tilos a fegyverviselés. — Lugano, május II. A Corriere delta Sera londoni tudósítója jelenti, hogy mivel Max­well tábornoknak azt a parancsát, hogy Ír­országban az összes fegyvereket és lövőszert szolgáltassák ki, csaknem egyáltalán nem vették figyelembe, királyi dekrétum most el­tiltja Írországra nézve a fegyver viselését. Amsterdam, május 11. Írországban ko­moly események várhatók, ha Maxwell tá­bornok eljárásának határt nem szabnak. Az ujoncozást Írországban megszüntették és a toborzó irodákat bezárták. Az ir parlamenti tagok Maxwell visszahívását követelik. LÁZADÁS PORTUGÁLIÁBAN. Madrid, május 11. Lisszabonban lázadás tört ki. Az arzenálok lángban állanak. A ka­tonai csapatok is föllázadtak. Hervé az Ir republikánusokért. Genf, május 11. Hervé a cen-zura enge­delmével felszólítja a kamara szocialista képviselőit, bírják rá a köztársasági kor­mányt, kérje szövetségi barátság alapján Angliát, hogy kegyelmezzen meg az ir re­publikánusoknak. Az antant 166 hadihajót veszített. fíécs, május 11. Az antant a háború kez­dete óta hajókban összesen 166 harci egy­séget veszített 550.717 tonnával, még pedig a Kaukázusban. tagainik nyomában vannak a hátráló ellen­ségnek. Május 9-én Baski mellett megtámadtunk egy ellenséges tábort. Kétszázötven főnyi gyalogságból és 200 főnyi lovasságból álló csapatot szurony támadással megfutamítot­tunk és egy kisebb osztagot megsemmisí­tettünk. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Anglia 105, Franciaország 26, Oroszország 14, Olaszország 15 és Japán 6 hajóegységet. Uj francia igazságügynúniszfer. Zürich, május 11. A francia hivatalos lapban megjelent közlés szerint Bourgeois Leo-n ideiglenesen átvette Viviani igazság­i i g y-i 11 i n i sz te r t á reá j á na k • ve ze íésé t. Tízezer orosz van a nyugati harctéren Amsterdam, május 11. Jó forrásból je­lentik, hogy ezidő szerint körülbelül tízezer orosz van a nyugati fronton. Ebből ötezer Angliában van, ahol kiképzik őket és e hónap végén, Boulogneon keresztül a frontra viszik. Kémkedés miatt letartóztatott román őrnagy. Bukarest, -május 11. Az Epoca jelenti: Draguteszku román gyalogos őrnagyot kém­kedés miatt letartóztatták. Az őrnagyot azzal vádolják, hogy fontos katonai okmányokat adott el egy idegen hatalomnak. Oroszország elzárta határait a görögök elől. Bukarest, május 11. Jassyból jelentik a romániai lapoknak: Az orosz, határról érke­zett hírek szerint görög alattvalóknak további intézkedésig nem szabad az orosz határt át­lépniük. A SUSSEX-ÜGY ELINTÉZÉSE. Rotterdam, május 11. Washingtonból je­léntik: Gerard berlini amerikai nagykövet értesítette Lansing külügyi államtitkárt, ihogy Németország ujabb jegyzéket intéz Ameriká­hoz. A jegyzékben közölni fogja a német kor­mány, hogy megejtett vizsgálat tisztázta .a Siissex-iigyet: A gőzöst német búvárhajó sü­llyesztette el, amelynek parancsnokát meg­büntették. Németország a Sussexért kártérí­tést hajlandó fölajánlani Amerikának. Az angol-amerikai titkos eggezség. Berlin, május 11. A Tagliche Rundschau arra emlékeztet, Ihogy Ushcr Lóránt was­hingtoni tanár még a Iháboru kitörése előtt megírta könyvben, hogy Anglia és Amerika között megállapodás van, amelynek értelmé­ben Anglia az Egyesült-Államoknak Dél­amerikában, valamint a távoli Keleten való törekvéseit támogatja, söt szükség esetén vé­dőhdborut is folytat érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom