Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-11 / 110. szám

4 délmaöyábomzág Szeged, 1916, május ll. Szegedi honvédszázados az albánokról. (Saját tudósítónktól.) Albániáról beszélt a vonaton a ihomivédszázados, akinek a zászlóalja most Durazzóban fekszik. A bajnok százados a szegedi honvédezrediből végigküzdöttie az egész szerb hadjáratot, résztvett a Lovcsen megostromlásában és elfoglalásában, végigvonult a ifeikete lliegyek országán, megfordult Szkutaribau és San Giovanmi di íMeduáiban, ott volt az ő iliős honvédéivel Durazzó alatt, kifpörk ölték onnan az olaszokat és most ott pihen és őrködik a zászlóalja, ö maga szabadságról jött egyik délvidéki városunkból, ahol meglátogatta jó, öreg szüleit. Beszéli mindenek előtt az albánokról, (hogy azok a műveltség legalacsonyabb ifokán állanak, ha ugyan 'egyáltalán műveltségnek nefezhefő az az emheri ősállapot, amelylben az albánotk még ma is élnek. Hogy ezt az állapotot érthetővé és érzékelhetővé tegye, hasonlattal élt: a mi cigányaink, még momád életet élő cigányaink, tisztáik és müveitek az albánokhoz képest. Feneketlen ipiszokban élnek és analfabétáik csaknem kiivélel nélkül. Ezzel szemben azonban találkozott nem messze Durazzótól, a hegyek között, egy albán katíbolikus pappal, aki Rómáiban végezte a tiheologiát és az anyanyelvén kívül szerbül és törökül, németül, olaszul és franciául beszélt, Rendkívül olvasott emiber, aki ugy isineri a világirodalmat, mintha mindig Rómáiban, Berliniben, vagy Parisban élt volna. Azonban amellett ő maga műveli a földjét és a tenyere kérges, mint a legdolgosabb paraszté. Ö maga síit, főz és mob magára, egymaga él a plébánia v-ihartópte házában. Műveli a földjét, keresztel, esket és temet, éhből áll a 'foglalkozása. Mikor a százados megkérdezte tőle, miért nem mással végezteti a .nehéz paraszti munkát és miért, nem inüveli ahelyett inhálbh a népet, azt felelte ez a nagyműveltségű albán pap: — Hogy képzeli, hogyan kényszeritilietném, vagy akár szép szerével is hogyan vehetnem rá azt a népet arra, hogy megtanulja a betűvetést, amikor mindent, ami a legkevésbtbé is érinti azt a fogalmat, amelyet ők az abszolút szabadságról alkottak meg maguknak, gondolkodás nélkül elutasítanak. Ebből kitetszik, Ihogy az albán nép ikultuiképességét illetőleg az albán pap távolról sem olyan optimista, mint amilyen boldogult József főhercegünk annak idején az ő cigányaival szemlben volt. Viszont nem is fog annyira csalódni a maga népében, mint néhai főhercegünk csalódott a maga cigányaiban. A százados előadása szerint Írni-olvasni az albánok közül csak egyes mohamedán vallásúak tudnak. Azok is csak törökül. Ha Albániáról van szó, utakról jóformán még beszélni sem lehet. A forgalom csaknem kizárólag kecsketaposta hegyi ösvényeken bonyolódik le. Kocsi vagy szekér egyáltalán nincs, hanem ló- vagy öszvérháton szállítják Durazzóba, Tireuóba, Szkutariba, ami eladni valójuk akad. Az „eladni való" kifejezést, alighogy kimondta, mindjárt vissza is szivta a kapitány: — Vagy mit is mondok, nem tartanak azok még ott, hogy pénz volna a csereeszközük. A legkezdetlegesebb csereiforgalom dívik náluk: árut adnak áruért. Kecske- vagy juhsajtot, bőrt, kukoricát adnak cserébe dohányért, fegyverért, különféle szerszámokért, ruhanemükért. Grujától Durazzóig öt napig is utón vannak az alibán asszonyok, pedig mindössze nyolcvanöt kilométer a, két hely közötti távolság. Amelyiknek Van csecsemője, kicsikéjét magával viszi. Az apróság a nyereg bőrben fekszik az cdes anyja előtt A ló vagy öszvérhálán. Ott szoptatja, ott altatja, ott rakja tisztába csecsemőjét az utazó anya. Durazzóban, alliavá utón volt megint a százados, európai ember előtt elképzelhetetlen a piszok. A sikátorszerű, szűk utcák egyúttal szemétdombjai a henszülötteknck. Mikor pedig megkérdeztem a századostól, miért nem kényszerítik a lakosságot a várojs tisztántartására, ezt kaptam válaszul: — Az albánok barátaink, azért nagyon csinyján kell velük bánnunk. Ha bármilyen munkára szorítanék őket, talán fel is lázadnának. Az ő szabadságukkal ellenkezik a munka fogalma. — Hát akkor miből élnek ezek a szerencsétlenek? — A földet megművelik az asszonyok. Nem sok a művelhető föld az egész országban. A férfiak pedig pipálnak és csekélyszánni állatjaikat őrzik, ha nem hadakoznak egymás ellen. Most persze nyugton vannak, de amint mi kitesszük megint a lábainkat, akkor majd iijhól fellobog bennük minden szenvedély, auii felgyülemlett egymás ellen. — Ugyebár, rossz visszamenni most? — Kicsit nehezemre esik, — 'vallotta meg őszintén, — mert az édes apám már nyolcvan éves, az édes anyáin nncg már hetvenkettő, ki tudja, megérik-e ők még a hálboru végét. Szerettem -volna megkérdezni tőle, ,attól nem tart-e, hogy a jó öregek majd csak megérik, de íkérdés, megéri-e ő maga a háború végét, de nem akartam gyöngédtelen lenni és azért meleg kézszorítással búcsúztam el a derék magyar katonától, aki nem amiatt aggódik, ihogy ő maga ép bőrrel kerül-e ki ebből a világrenditő förgetegből, hanem amiatt szorong a, szive: megérik-e a i vég ét az ő jó, öregSzülei. jegyzések az összes kedvezmények mellett bejelenthetők mint hivatalos aláirási helyén A-A A AA A Szécsi Ede bank- és váltóüzleténél Kigyó-utca 5. A Délinagyíiiország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. Harc a tengeren. Bern, május 10, A Temps jelenti Londonból: Villa Garcia kikötőjében egy spanyol gőzös, a Marié Molinos nevü francia vitorlás 18 tisztjét és matrózát szállította partra, akik csónakban érkeztek oda. Közölték, hogy május 3-án egy német buvárhajóval találkoztak, amely hajójukat, miután negyedórai időt adott a mentésre, elsülycsztettc. Amsterdaf, május 10. (Reuter.) A Cymric gőzöst, hir szerint, egy német búvárhajó az Atlanti-óceánon elsülyesztette. Amsterdam, május 10. A Lloyd jelentése szerint a Cymric nevű 13.096 tonnás gőzös, a White Star tulajdona, sülyedö állapotban van. A Cyimricen nem volt utas. A hajó vegyes szállítmánnyal útban volt Anglia felé. Anglia semleges hajóknak nem enged szenet szállítani. Hága, május 10. A hágai távirati iroda jelenti: A Vaid nevü holland gőzösnek, amely Kardiííból Bisertába kőszenet, visszafelé pedig a Hollandiában szűken levő műtrágya előállításához szükséges foszfátot és nyersanyagokat akart szállítani, április 27-én Rardiffban megtagadták az engedelmet üzemi szén fölvételére, kivéve, Int kőszénszállltmdnyának kirakása után Franciaországba és Angiidba szóló szállítmányokat rak le. A hajó tulajdonosának alternative megengedték, hogy az e pillanatban üresen álló Maus nevü gőzöst kőszénszállitmánnyal Franciaországba, vagy Olaszországba, onnan pedig vasérccel Angliába indítsa útnak. A Heléna gőzösnek, amely május 3-ika óta Las Palmasban van és az Elisabeth nevü gőzösnek, amely április 11-ike óta ott esedékes, — mindkettő kőszenet vitt Kardiííból Rosarióba és ott búza-, len- és repcerakományt vett föl Rotterdami számára, — üzemi szénszállítását attól tették függővé, hogy egy angot kikötőbe mennek és ott kirakják áruikat. Az orosz hadiipari bizottság tiltakozik a duma-többség magatartása ellen. Zűriek, május 10. A köziponti hadiipari bizottság munkáscsoportja nyilatkozatot küldött át a duma elnökének. A nyilatkozatban többek között ezek állanak; Abban a piH lanatban, amikor az országot romlásba és pusztulásba döntő reakciós rezsimmel a harc kitört, a dumatöbbség a fekete százak oldalára állt. A munkásképviselők határozottan tiltakoznak a többség magatartása ellen, a mely a kormánykörök progromista antiszemitizmusának támogatásával arculesapja a felszabaditási küzdelmet. Japán ismét csapatokat igér. KOPENHÁGA, május 10. Tokiói jelentés szerint a japán kormány és az antant között oly megállapodás jött létre, hogy Japán csapatokat fog küldeni Franciaországnak. Jegyezzen hadikölcsönt a főispáni hivatalban. (Városháza, I. emelet ajtó 18. sz.)