Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-10 / 109. szám

DÉLIM A GY A ft OftSZ ÁÖ Szegecty 1916. május Üzennek a milliók. Adjon a jó sors békességet, nyugalmat és bölcs belátást minden jásznagy kun szolno­kinak. Ezt üzenjük mi a vitéz jásznagykunok tollal rosszul hadakozó unokáinak Mi, az államnak kölcsön adott szegedi imilliók, akik sóvárogva várjuk, hogy akár jásznagykun­szolnokiak kezébe kerüljünk olyan jó porté­kákárt, amiket a fronton harcoló magyar katonáknak vásárol érettünk az állam. Ahogy egymás között körülnézünk, alig találunk nem milliót, hanem tízezrest is, aki nem kereskedőtől vagy iparostól került kö­zibénk. Az egyikünk néhai gazdája bádogos, a másikunkéi divatárukereskedő volt. Az a sok ezres ott — százezrekre meghízva egyik legnagyobb ur valamennyiünk között — egy népszerű nagyiparostól állt be az államhoz, niig jó magamon most is érezni lelhet a ken­der édes illatát. Mind iparostól, mind keres­kedőtől jöttünk mi, a tanya 'friss és nyugal­mas levegőjét, az édes földszagot csak na­gyon 1 "esünk hozta magával. E hogy vettek bennünket régi gaz­dáik? Az egyik portára értékes idea, a má­sikra élelmesség, a harmadikra buzgalom és törekvés, a negyedikre sokéves verejték, az ötödikre a vezetők nagy koncepciója, a ha­todikra a konjunktúrák nyitották ki előttünk a kaput. A mi utunk nem szennyvíz, ne higy­jétek jó jásziiágykunzsolnok i a k, mi legtöbb­ször a munka, a szorgalom, a tehetség, az élelmesség embernek ke'dves babérai vol­tunk. Nem tagadjuk, akadt szegény társunk, akit ledér le'kiismeret. vagy bűn csábított magához, de higyjétek meg nekünk — az ez­resek egymás között néha őszinték — el­enyészően kevesen vannak az ilyen szeren­csétlenek. És ezek miatt miért kívántátok velünk is cipeltetnf a megbélyegzés keserves terihét. Jásznagykunszolnokiak, nézzetek körül az országban, a mi társainkat: iparosoktól és kereskedőktől a .'közügy szolgálatába sze­gődött bankókat fogtok látni mindenfelé. Ha részvéttel néztek egy kicsiny és szegény hadi árvát, jusson eszetekbe, Ihogy java­részt mi egyengetjük bizonytalan jövője út­ját. Ha nyomor r'éime fenyeget egv gyászoló özvegyet, a leggyorsabban segítő orvosok között fogjátok látni társainkat. Ha jutalom, vagy ajándék kell harctéri hőseinknek, ben­nünket állítanak csatasorba. És Iha a nemzet nek ismételten tanúságot kell tennie gazda­sági érettségéről, a mi embereink: a kövér ezresek és a sápadt és megviselt kétkoroná­sok egyformán sietnek. Ne bántsátok a kereskedőt és iparost. Ne bántsátok, mi üzenjük ezt, akiknek a pa­rasztnál talán jobb dolga, több nyugalma is Jenné. Bizonyára nieim szolgálnánk annyi gazdát, szépen kitetovirozott testünk érintet­len fényében pompázhatna sokáig a ládafiók idegé!tető nyugalmában, vagy a bank tolvaj­mentes kasszájában. Látjátok, most is. ihogv a nemzet érdeke elszólít 'bennünket tőlük, a legelső sorokba állítottak. Nem haboztak, nem gondolkoztak. 'Megértették a hívást, mc"értették a harc jelentőségét. Es társaink egyre jönnek, egyre sorakoznak. Higyjétek el, a mi volt gazdáink .megbélyegzik, akik véreinket otthontartják, ők ítélik el legjob­ban azt a nagyon kevés kereskedőt és ipa­rost, aki lomha testével vékony derekunkra, ül és nem szegődtet el bennünket a legjobb, leggálánsabb, legelőkelőbb gazdáihoz, a ma­gyar állaimhoz olyan harcra, aminőre nekünk is talán nyilik alkalom egy évszázadban egyszer. Jász na gyk unszol noki ak, mi szegedi mil­liók, le tisztelegtünk jobbról-balról az ország sok-sok milliója becsületes' eredete tudatá­ban büszkén várja hódolástokat. Térjetek magatokba, mi izenjük nektek, a milliók, tisz­telni kell, támogatni és becsülni a világhá­ború nagy próbáját fényesen kiáltott magyar ipart és kereskedelmet. Görögország a döntés Az antant államcsínyt tervez. — A semleges politikában fordulat állhat be. Zürich, május 9. A Schweizerische Teleg­raphen - Information jelenti Athénből: Jellem­ző a Görögországban uralkodó hangulatra a kormánypárti Akropolisz cikke, amelyben utalás van arra az eshetőségre, hogy Görög­ország semleges politikájában fordulat áll be. A lap ezt irja: Az antantnak Kréta és Korfu szigetén és Patraszban tapasztalt legutóbbi önkénykedé­sei, vas'ufaink átadására vonatkozó leg­utóbbi követelése után mindenre el lehetünk készülve az antant részéről. 'Maiholnap an­tant-csapatok jéfenlhetnek meg Athénban, hogy elhurcolják Németország és Ausztria­Magyarország követeit, amely sorsban Sku­huMsz és Gunarisz is osztozkodhatnak. Az antant talán odáig fog menni, ihogv a királyt • [fogja. Az antant azonban' Görögországban zsákutcában jutott, egy egész népnek a leg­elemibb önérzetét bántotta meg. I.cgföbh ide­je, hogy 'a kormány szembeszáll jön ezekkel a (hágókkal. Az eítussoíás, a komproinisz­sziiii! és az engedékenység; politikája lejárta ; 'magát. Görögországra nézve nut a létről, ' vagy nemlétről, függetlenségről vagy meg­adásról van sző. A kamara megjelölte a kö­vetendő irányt. A kormány legyen erre fi­gyelemmel és térjen arra az útra, amely ön­ként kínálkozik. Görögország a válaszúton áll. ' Eddig Németország nyerte meg a háborút. — Angol tábornok beszéde. — Rotterdam, május 9. T. C. Porter an­gol tábornok Penzanceban (Kornwall) meg­szemlélte a Cornwall Volunteer Training 'Corps egyik századát és cz alkalommal, — mint a Western Morning News jelenti — hosszabb besizédet mondott. A többi közt ezt .mondta a katonáknak: — Nem vagyok pesszimista, de nem is vagyok vak optimista. Minden, ami eddig történt, Németország javam ütött ki. Ezt senki sem vitathatja el. Németország egye­lőre még sehol sem szenvedett vereségei, össze kell magunkat szednünk, iha meg akar­juk vetni azt az országot. A mennyire én áttekinthetem a helyzetet, ránk nézve min­den a lehető legfeketébb. Hu netm lelkese­dünk jobban és nem gondolunk kevesebbet személyes érdekeinkkel, akkor vagy elveszt­jük n luiborut, vagy gazdaságilag annyira kimerülünk, hogy a háború eldöntetlen ma­rad és ez még sokkal rosszabb lenne. Szükségessé válik a francia sereg átcsoportosítása. Genf, május 9. Parisban nagy csalódást okozott az a körülmény, hogy bár a Havas­ügynökség azt irta, hogy a 304-es magaslat biztosan a franciák kezében van, a németek a magaslat északi lejtőjéről mégis elűzték a francia csapatokat. Igaz ugyan, hogy a fran­cia! szakértők már a múlt ihét kezdetén utal­tak) árra, Ihogy azon a szakaszon, ahol a né­met tüzérség ereje rettenetes réseket ütött a iraméra csapatokon, alighanem át fogják csoportosítani a francia csapatokat. Joffre imai közleménye megerősíti, Ihogy a németek az elért rendkívül jelentős sikert tiizérségí­!eg igen nagy terjedelemben ki tudják hasz­nálni. Az angol védkötelezettség — nem lealacsonyító. — Lloyd George kijelentései. — Rotterdam, máius 9. Lloyd George egy 'gyűlésen kijelentette, hogy Angolország ebben az é\iben nemcsak jelentékenyen fo­kozta a municiógyártást, hanem általában többet tud tenni a háborúban: Angolország, imiudig büszke lelhet arra, bogy több mint há­rom millió önkéntest tudott összehozni. Az általános védkötelezettség Angolországra nem lealacsonyító, mert csak azt jelenti, hogy Nagy-Britannia makacs elhatározással szervezkedni akar a mostani háborúra. An­golország nem állíthat ugyanannyi férfit, mint Franciaország. Franciaország számára acélt, szenet, robbanószer gyárosra szüksé­ges nyersanyagot 'és sok szállítógőzöst kell adnia. A középponti hatalmak nagy erőfe­szítést fejtenek ki. Angolországnak nagy se­gítőeszközei vannak, a középponti hatalmak pedig a szervezéshez értenek. Ha ezt a rendszeri az angol segítőeszközökben alkal­mazzák, győzni fognak az angolok. A Lloyd George nézetei szerint a világ szabadsága és kultúrája forog kockán és ezért egész szi­vével és lelkével a habomnak szenteli magát, amelynek eredményében nem kételkedhietik.. Az angoloknak a tengeren való uralma ez iáö> szerint teljesebb, mint bármikor volt. Letartóztatták a sinn fein önkénteseik elnökét. Rotterdam, május 9. (Reuter.) Dublini: távirat szerint John Mac-Neil, a sinn-feira önkéntesek elnökét letartóztatták. Mac-Neil a nemzeti egyetem tanára. Nagy változások Kínában. — Juansikkáj Oroszországba költözik. — Hasz milliós amerikai kölcsön. — Frankfurt, május 9. Pétervárról jelentik a Frankfurter Zeitung-nak: Karbim jelentés szerint Juansikkáj elhatározta, hogy a déli tartományokkal való tárgyalás után Orosz­országba költözik. , Frankfurt, május 9. Pétervárról jelentik a Frankfurter Zeitung-nak: Karbini jelentés szerint a washingtoni kinai követ a bostoni Leahiggonson-cég közvetítésével hatszázalé­kos húszmillió dolláros kölcsönt kötött 97-es árfolyamon. A TÖRÖKÖK KUT-EL-AMARAI ZSÁK­MÁNYA. Konstantinápoly, május 9. A főhadiszál­lás jelenti: Kut-el-Amarábain Townsihend .tá­bornokon 'kívül még kilenc tábornok jutott fogságunkba. A foglyul ejtett védősereg hu­szonöt százaléka angol, hetvenöt százaléka indiai. Negyven, különböző kaliberű ágyút, husz gépfegyvert, ötezer puskát, mégy ha­jót, négy automobilt, három repülőgépet és nagymennyiségű muníciót zsákmányoltunk. Az éhségtől meggyötört lakosságnak nem volt annyi ereje, hogy csapataink elé men­jen. Amikor katonáink bevonultak Kut-el­Amarába, a lakosok örömkönnyekkel fogad­ták őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom