Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-20 / 118. szám

Szeged, 1916. május 19, * "1 DÉLMAGYABÖltm^ 5 A keleti harctéren nincs esemény. BUDAPEST, május 19. (Közili a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz harctéren nem volt különös esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, május 19. A nagy főhadiszállás jelenti: A keleti harctéren nem volt ujabb esemény. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Orosz támadás a lepénzelt román sajtó ellen. Bukarest, május 19. A hivatalos orosz sajtó orgánumai egymásután fejezik ki elégedetlenségüket Roimánia magatartása fölött. A Veoserna Vremja után most égy másik (pétervári hivatalos lap keresi Románia elfordulásának okát s azt abban találja még, ihogy a hétmillióval szubvencionált antantburát román saját nem teljesítette jól kötelességét. Ennek tulajdonítható — panaszolja az orosz hivatalos — hogy Románia szimpátiája a középhatalmak iránt naprólnapra nö s a négyesszövetség számára immár végleg elveszettnek tekinthető. Az orosz kormány vizsgálatot indított e sajnálatos tény okának kiderítésére s megállapította, hogy az ok a gazdagon szubvencionált oroszbarát román sajtó működéséiben van, mély nemhogy használt volna a négyesszövetség ügyeinek, hanem még ártott annak s mérhetetlen károkat okozott Oroszországnak. A lap ajánlja, hogy szüntessék be a lapok támogatását és alapítsanak az antant rosszul álló ügyének támogatására uj sajtóorgánumot. Német figyelmeztetés a semleges hajóknak. Washington, május 19. Bernstorff német nagykövet ujabb jegyzéket adott át. A jegyzék felhívja a semléges államok figyelmét arra, högy hajóik a német tengeralattjárók megállási parancsának engedelmeskedjenek és ne igyekezzenek a tengeralatti járót megközelíteni. A Bandong nevű holland hajó az átkutatást meg akiért a rövidíteni és ezért a búvárhajó felé közeledőit, a melynek parancsnoka ellenséges szándékot gondolva, elsülyesztette a hajót. Ha egy semleges hajó a jövőben nem engedelmekedtiék és parancsra nem állana meg, a felelősség az illető hajót terheli. Greg a pápa közbenjárásáról. Rotterdam, május 19. Grey az angol alsóházban kijelentette, hogy'a vatikáni követtől származó értesülése szerint a pápa nem a békeközvetités, hanem csak a tengeralattjárók ügyében intézett üzenetet Wrlson elnökhöz. Fogynak Filipescu barátai. Bukarest, május 19. Az Eclair des Balkans megállapítja, hogy Filipescu pártjának több romániai politikai klubja bejelentette a Pártkör .bezárását és politikai működésének megszüntetését, mért nem tud már tagokrav szsert tenni. , Szerbia a háború előtt és most — Katzlerovics szerb képviselő Szerbia helyzetéről. — Szerbiának az európai' háborúban való szerepéről és a háború előtti szerb állapotokról Katzleppwics, szerb szocialista képviselő, a következőket irja: — A skuipsitinának 166 tagja van, ezek közül szocialista kettő: Lapcsevics és Kdtz lerovics. A választójog korlátok és cenzuson alapul. 'Megválasztatásához a polgári képviselőjelöltnek elegendő 2500 szavazat, ellenben; a munkás-jelöltnek 10—12.000 szavazatra van szüksége. Polgári párt Szerbiában négy van: a liberális, a konzervatív, az ó- és az uj-radikális. Együltt és külön-külön sovinisták és russzofílek; gyűlölik a központi hatalmakat ép ugy, mint Bulgáriát. .Valamennyi a háború mellett szavazott. Bár már a háború előtt volt bizonyos áramlat ,az Ausztria-Magyarországgal va'ó barátság mellett, az nem iméré|szkedihietett nyilvánosságra. Gsaik a borzasztó szerb katasztrófa és. az antant-hatalmak tökéletes kudarca engedik meg, hogy ez az áramlat némileg érvényre jussén. Az egyetlen párt, amely a béke mellett volt és megtagadta a hadi hiteleket, a szocialista-párt. — Mi mindig ellene voltunk a háborúnak, — irja Katzlerovics — mig a polgári pártoki fanatikusan .mellette voltak. A mi véleményünk szförint ez a .kapitalista államok háborúja, ímely áltál imioerialisztikus törekvéseiket akarják megvalósítani. Ezzel szemben az egész szerb polgári elem azt állította, hogy az antant-hatalmaik azlért bocsátkoztak bele a háborúba, liogy megvédjék a kis népeket és győzelemré juttassák az igazságot, szabadságot és az erkölcsöt. A szerb polgári elem az antant-hatalmak hűségére és erejére esküdött és a legnagyobb előnyöket remélte Szerbia számára. Mi azonban ugy érveltünk, hogy Szerbia ezen háború által meg is kisebbedhetik és a nagyhatalmakkal szemben nagyobb függőségbi viszonyba kerülhet, mint amilyenben a háború előtt voltak. Ámde a szerb polgári pártok azt állították, hogy Szerbiának naggyá kell lennie. Tanulságos volt megfigyel*!)! a gondolatmenetükét. Papíron a szerb polgárság legyőzte — Németországot, felosztotta Ausztriát, Bulgáriát elsöpörte a föld színéről és Szerbia fönhatósága alatt nagy délszláv államot létesített. A mi állításaink és jóslásaink beigazolódtak. Az antant-lbatalmak ugyancsak érthetően és közvetlenül árulták el hódiltó és rabló céljai' kat. Szerbiát csérben hagyták és a romlásba taszították... Ez az egész eredmény, amít az európai háború Szerbiának eddig hozott. A szerb polgárság királyával, kormányával egyetértve 'és képviseletével országunk egész sorsát feltette az orosz kártyára és ezzel Oroszország szolgájává lett. Ahogy fütyültek az oroszok, ugy táncolt a szerencsétlen Szerbia. Köziben a pénzes zacskót Paris tartotta erősen a markában és Szerbia a valóságban Franciaország pénzügyi vázalUtua volt, Tulsok paprikáspálinkát ivott (Saját tudósítónktól.) Május huszonötödikén érdekes ügyet fog a szegedi Ítélőtábla felebbvíteli tanácsa tárgyalni. Az Ítélőtábla élé az ügyészség felebbezése folytán' került az ügy, amelyet 1916. március 30-án tárgyalt. A vádlott magyar állampolgár, pusztakereszturi lakos és az a vád ellene, hogy nemzetiségi gyűlöletre izgatott. A kikindai törvényszék a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint folytatta le a tárgyalást és a kövétkező tényállást állapította rnég: A főtárgyaláson kihallgatott Kardos Pál, Hegyes József, Szeredi Oyörgy és Stevanov Peva tanuk vallomása alapján megállapítható, hogy a vádlott 1916 január 15-én: a puszitakteresztuti kaszinó helyiségében, tehát nyilvános gyülekezet előtt a következő kijeié nt'ést tette: — Ezek közöltt a zsivány magyarok nem lelhet megélni. Sokkal jobb dolgom volt Deszken, pedig ott szerbek laknak. Fél kell akasztani a magyar minisztériumot, mert azt a szegény Szerbiát tönkre tették. Azért kóstál egy kiló hus öt koronát, mert a magyar minisztérium elzárta a behozatalt. Kijelentéséi tartalmuknál fogva a magyar és szerb nemzetiségnek egymás elleni gyűlöletre való izgatásaira alkalmasok. Tekintettél arra, hogy a vádlott 8—10 emibei} jelenlétében használta az inkriminált kifejezésekét és a szerb nemzetiségű Stevanov Péter is jélan volt, Péli Imre vádlott cselekménye a nemzetiségi gyűlöletre való izgatás bűntettének tényáliadékát kimeríti. Péli a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és azzal védekezett, hogy a körhelyis'égben azon a napon aninyi pálinkát fogyasztott, hogy az ott történtekre egyáltalán nem emlékezik. A kihallgatott tanuk vallomása szerint a vádlott tényleg olyan részeg volt, .hogy nem tudhatta, mit beszél. Kardos Pál és Szeredi György tanuk azt is igazolták, hogy Péli már reggeli be votl rúgva, találkoztak vele, amikor a kocsmából jött, ahol paprikáspáiLinkáit ivott. Stevanov Péter tanú előadta, hogy Péli a körhelyiségben, mielőtt az izgató kijelentéseket tétté, egy liter pálinkát fogyasztott el, sőt 7 és fél deci paprikáspálinkáit is megivott. A törvényszék a tanuk vallomása alapján megállapította, liogy Péli tulsok szeszes italt fogyasztott és így a vádbeli kijelentések megtétele alkalmával öntudatlan állapotban volt. Miután az öntudatlan állapotban elkövetett bűncselekmény a btk. 76. §-a értelmében az elkövető terhére be nem számitható, a vádlottat az ellene emélt vád alól fel kellett menteni. Az ügyész mtgfelebbezte a felmentő ítéletet, a törvényszék pedig elrendelte, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a vádlott terhére fennforgónak látszó és a btkv. 84. §ába ütköző kihágás elbírálása végett az iratok a nagyszentmikllósi járási szolgabírósághoz áttétessenek.