Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-17 / 115. szám

2 Szégecí, 1916. május Í7. Uj intézmények. A közöktatásügyi államtitkár bizonyára nem vette prognamimba, hogy szegedi utazása titokban tartassék. Útija a legszélesebb körű magyarázással sem minősülhető hadműveletnek, azon meg igazán -nincs, titkolni, vagy szégyelni való, hogy a magyar állam .már most, amikor még nem ült el a fegyverek zaja, teljes apparátussal, buzgalommal és az ügyhöz imért lelkiismeretességgel- dolgozik azon, -hogy a háború rokkantjai kenyérhez jussanak. Igaz, hogy a látogatásnak tisztára informatív jellege volt, mégis kár, hogy -megtörténte előtt titokban tartották és utána ;nem adtak ki róla részletes hivatalos tájékoztatót. Ne áltassuk önmagunkat. A közoktatáSr ügyi államtitkár sorra látogatja a legnagyobb vidéki városokat. Nem kezdik még építeni Szeged-en azokat az intézményeket, amelyekről a héttői tanácskozáson szó volt. Egy értékes nyilatkozat, amelyet a főispántól lapunk más helyén közlünk, kritikailag is foglalkozik a végzett munkával és igv bepillantást enged abba, hogy milyen erednie n-yre szárn-itihatunk. Országos jelentőségű intézmények létesítésénél Sá-eged az utóbbi években gyakran részesült mellőzésben. A .felelősséget ezért szívesen hárítottuk át másokra, különösen a kormányhatalomra és -készséggel feledkeztünk meg arról, ihogy magunkban is keressük a hibát. Az idő nem alkalmas arra, hogy ezeket a hibákat — személyiek és szervezetiek — feltárjuk, mindenki tud róluk, áki figyelemmel kiséri a közügyek intézését és nyitott szemmel jár. A rendelkezésre álló nyilatkozat arra enged következtetni, -hogy a látogatásnak Szegedre kedvező eredményei is lesznek, amiből bizonyára nagy rész jut annak, amit más ieltenségekre való hivatkozással .megállapítottunk már, hogy a városkormányzás politikája a ja\julás útjára lépett. Tartós lesz-e ez az irány és milyen méretű, ma még nem tudjuk, sajnos, még nem annyira általános, amennyire már is lehetne. A tanácskozáson természetesen szóba kellett kerülni annak, hogy Szeged milyen áldozatkészséggel -mozdítaná elő azt, hogy a tervezett intézmények itt létesüljenek. Á hatósági szervek konsziliáns, előzékeny és figyelmes tárgyalási modora — mondja a főispáni nyilatkozat — ia lehető legkellemesebben érintett-e az államtitkárt, >Ez annyit is jelent, hogy a hatóság a létesítendő intézmények céljaira felajánlotta mindazt, amit nemzet és városépítési érdekből megérnek. Számolni kell azzal, ihogy lesznek Szegednél az ígéretekben bőkezűbb városok is, viszont a ikonmányihatalom bizonyára nem fog megfeledkezni arról, hogy Szeged hatalmas vagyonú város, Ígéreteit tehát a legnagyobb' könnyedséggel tudja készpénzre váltani, hogy a háború alatt megértéssel állt a hadiköl-csönök szolgálatába és fejedelmien volt áldozatkész, amikor a badsegélyezés ügye hivta. „A város minden irányú fejlettsége kellemesen lepte meg az államtitkárt." A hatóság okos magatartásán kiviil ügyünk mellett bizonyára ez lesz egyik legdöntőbb érv. Sz-eged valóban sokat -tett a maga erejéből, különösen büszkén hivatkozhatnék erre, ha ne.m lennénk adósak a városépítés egy-két elemi feladatának megoldásával. Ha a háború után ez-ekkel -elkészülünk és mérföldes lépésekkel tudunk néhány lépést tenni az ipar fejlesztésének utján, okosan és diadalmasan fejezzük be ezt a kort. amely a rekonstrukció után a város életében, a legmozgalmasabb volt. Ez a feladat ép ugy a mostani hatóságra hárul, -mint okos fés tapintatos, -előkészitése annak, -hogy Szegedre kerüljenek olyan, intézmények, iamelyek létesítését az állam tervbe vette és amelyek a város földrajzi fekvésénél, kiterjedt iskolai rendezésénél, a nemzetiség ügyben teljesített értékes szolgáltatásainál, vagyonánál és ereiénél fogva eddigi intézményeink fejlesztése, vagy betetőzése címén Szegeden találják meg I-egiobb helyüket. öíoiitfi az olasz királynál. Több, mint két óráig tartott az audiencia. — Olaszország változtatni akar politikáján. — Lugano, május 16. Giolitti római útjához Giolittiihez közel álló helyről a következő magyarázatot fűzik: Olaszországban bizonyára ritkán okozott valamely esemény akkora föltűnést, mint -Giolitti utazása Rómába, ahol a Frascati-xillában a királlyal találkozott. A király már többször meghívta magához Giolütit, de sohasem találkoztak, mert harmadik helyről az utolsó pillanatban mindannyiszor meghiúsították a találkozást. Giolitti maga i-s kerülte Róma meglátogatását, mert nem akart a belföldi és a külföldi sajtóinak semmiféle alkalmat sem adni fölösleges m-agyarázgatásra. El akarta kerülni annak a 'látszatát is, mintha neki kellene átvennie a halálra itélt Salandra— Sonni no-kabi ne t el t eme léséit. A király inemrégen Gio-lit/ihez ismét levelet intézett, amelyben Viktor Emánuel azt a kívánságát fejezte ki, hogy Giolittive 'személyes eszmecserét szeretne folytatni. Giolitti, aki miniszter korában a királynak és az országnak bizalmát oly mértékben élvezte, amekk-ora mértékben előtte más miniszter sohasem, -ezúttal ellment Romába, alnnál is inkább, mert hiszen a helyz-et teljességgel megváltozott. Arnig Salandra ezelőtt legelkeseredettebb ellenségét látta Giolittiben, addig mosit mintha a nagy és legnagyobb ellentétek Salandra és Giolitti között kiegyenlődtek voílna. Az utóbbi időben a két olasz politikus közt gyakran tanácskozás folyt, amely tanácskozások eredménye azonnal észrevehetővé is vált. Az Asquith római látogatását kisérő nagy lelkesedés után a párisi gazdasági tanácskozás 'a legnagyobb csalódást okozta Olaszországnak. Angolország azzal a kívánsággal állott 'Olaszország elé, hogy szolgáltassa ki Angolországnak az olasz kikötőkben levő német hajókat, akkor azután A-ngolország is abban a helyzetben volna, hogy leszállítsa a szállítás ama díjtételeit, amelyek Olaszország számára oly annyira megdrágítják a szenet. Ezt a kívánságot visszautasitották, mert ez az eljárás nem szolgálta volna Olaszország érdekét. Ha Olaszország valóban lefoglalná a német bajokat, akkor ezeket olasz célokra használnák fal. Úgyszintén visszautasitották azt a kívánságot is. hogy Olaszország egymaga kössön Angolországgal kereskedelmi szerződést, mert ez a szerződés gazdaságilag teljesen . gúzsba kötötte volna Olaszországot. Ennek a szerződésnek a rendezését a háború lefolyásától és -eredményétöl tették függővé. Ugy látszik, a király most azért akart ismét Gioliíttivel tanácskozni, mert észrevette, hogy az olasz pollitik,a zsákutcába jutott. Nem látszik kizártnak, hogy Olaszország a háborúban való további részvételét csak nagyon reális ellenértékék biztosításától teszi függővé. Nagyon gyakran és nagyon határozottan hallatszanak azok a hangok, amelyek szerint Olaszország fölszabadításához tartozik egyszersmind a Korzikán és Szavoyában lakó olasz testvérek fölszabadítása is, es liogy inkább Nizza birtokára kelleti volna törekednie, mint Triesztere. Giolitti programjában benne van Máltának vásár utján való megszerzése i-s, mert Malta a kulcs, a mely a Kelet felé szolgáló kaput kinyithatja és bezárhatja. Giolitti -a királlyal -feltűnő hosszú ideig tanácskozott. Több mint két óra hosszáig; időzött a királynál. Ezúttal Rómában -egészen más volt a nép fölfogása, m-lnt a mult év májusában. Most nem volt semmiféle tüntetés Giolitti ellen, akinek a im-ult májusban megfizetett csavargótömeg elől ei kellett menekülnie. Hiába, az olaszok a nagy.sikerek következtében csöndesebbek lettek. Olasz minisztertanács. Lugano, .május 16. Olasz lapok közlése szerint az olasz minisztertanács a -katonai és a nemzetközi politikai helyzetet vitatta meg, valamint azokat a gazdasági problémákat, amelyeket Gémen tel íran-cia kereskedelmi miniszter vetett .föl olas-z kollégájával folytatott tanácskozása során. Salandra beszámolt ezután -a fronton- legutóbb tetf látogatása alkalmával szerzett benyomásairól. A minisztertanács ezenkivül foglalkozott különféle hadsegitő intézkedésekkel, amelyek a háború által károsított vidékekre és. 'a hadirokkantak jobb ellátására vonatkoznak, végüli pedig az olasz bányaipar számára való könnyitése,k.kel. Gevgelinéi 1800 szerb katona átszökött a bolgárokhoz. Szófia, május 16. A „Dnevnik" jelenti, •hogy 1800 szerb katona, akiket csa-k a le^ utóbb-iszálilitoltak Korfuból Szalonikibe, mint hadifoglyok -Szófiába érkeztek. A csapatot közvetlenül Szalonikiba való megérkezésük után szolgálatra osztották be a legelülsö arcvonalakon és valamennyit iGevgelibe irányították, Ezek még ugyanazon éjjel teljes felszereléssel átszöktek a bolgárokhoz, ahol lerakták fegyvereiket és kérték, hogy -engedjek meg .nekik, -hogy otthonukba haza'térhesjsenek. Az egész szállítmányt Szófiába hozták, ahol a hadügyminisztérium fog dönteni a hadifoglyok kérdésének sorsa fölöttTörök és bolgár csapatok a francia fronton. Bern, -május 16. Londonból jelentik, hogy -bukaresti értesülés szerint a napokban 80.000 török és 40.000 főnyi bolgár csapatot vontak össze Konstantinápoly körül, hogy azt onnan a francia frontit küldjék. Az angol lap szerint ez a felelet az orosz csapatok mars-eillei -partra szállítására. . * jl íj "" ^ ü