Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-14 / 88. szám

(Szegeti, 1916. április Í6. délmagyarorszag 5 HIREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelező lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi zottság, (Budapest, képviselőház.) A főkapitány-helyettes Púr hónappal ezelőtt egy dino-m mivü sörös­kriglit vásárolt. Nagyon büszke volt a. szerze­ményére, mondta is Julosámak, — a minde­nesnek — a miikor első izben küldte serért: — Julcsa, erre a pohárra .ugy vigyázzon, mint a két 'bolgárfekete szemefényére! •Kiszámolt huszonöt vasat, elhelyezkedett nz ősi karosszékben és vártaVJtilosát. A le­ányzó visszaérkezett, — a leányzóik visszaszólt taik érkezni — és a kriglit színültig hozta a habzó nediivél. Á főkapitány-helyettes arca ragyogott a boldog-ágtól. iMutatta a poharat a feleségének' és szólott imigyen: — Látod fiain, vannak még becsületes kocsmárosok is. Ez a krigli több mint egy félliter és mégis tele adták. Igy ment ez vagy nyele napiig, amikor egy szép napon a kocs­máros a 'kihágási 'bíróság elé nem került. A fükiapitányhelyettes tudvalevőleg a kihágási birróság vezetője. A kocsmáros, amikor látta, hogy a kundsaiftja fog fölötte Ítélkezni, meg­nyugodott. Néni tudta elképzelni, hogy a kunidsaft szigorúan bánjon vele, amiért a kocsmát öt perccel későbben zárta. Szegény ital-mérő szörnyen csalódott: nyolc napi elzá­rásra itélte a huudsaft. .Este a .főkapitány-helyettes szokás szerint átadta az ötven fillért J tilosának, aki elment nz <;bli,gát korsó sörért. Julcsa megjött, dó a korsó szomorú látványt nyújtott: alig volt félig sörrel. A kocsmáros megbosszulta, a nyolc napot. A főkapitány-helyettes másik vendéglőbe küldte Julcsiét. A kriglit itt ils csak félig ad­ták ugyan, de annál több szurok volt benne. A kihágási biró rövid nyomozás után m/egr állapította, hogy ezzel & vendéglőssel már ré­gebben. volt egy kis nézeteltérése, -amely öt napi elzárással végződött, természetesen a kocsmáros terhére. A harmadik1 kocsma következett. Itt, — ki hallott már ilyet — tele adták a kriglit. Pár napra helyre volt állítva- az egyensúly, a főkapitány-helyettes többször megdicsérte va­csora 'közben a második számai becsületes kocsmárost. Ne örvendjünk azonban előre, Mert ez az eset is busán végződik. A főkapi­tány-helyettes rájött, hogy második számi; becsületes ellen a záróra tilalom túllépése miatt eljárás folyik. Szomorodott szívvel be­sűrítette az összeköttetést: betelt a .pohár, illetve a krigli, csak nem tarthatta 'fenn az üzleti összeköttetést azzal, akinek nemsokára bírája lesz. Nagyon elkeserítő dolog kihágási 'birónaik tenni. Ha a -tejcsasszonyát .megbünteti, mert a Piacon drágábban árulta a meszes kútvizet. Mint a tejet árusítani illik, — nem kap tejet. A mészáros tiz 'kió csontot mér egy kiló hus­'mz, ha árdrágítás miatt elitéli, a házmester másfél éráig várakoztatja a kapu előtt, ha ut­cai botrány miatt ráolvassa a .paragrafust és iffy tovább a végtelenségig. Ha az összes elkobzott hamisított élelmi­cikkeket díjmentesen nekem adományoznák ('s a világot adnák ráadásnak, akkor sem tennék kihágási biró. — Eötvös Károly meghalt. Budapestről telefonálja tudósítónk: Eötvös Károly csü­törtök éjjel- fél tizenkettőkor meghalt. A kiváló magyar iró halálának hire nem jön váratla­nul. Eötvös Károly már évek óta betegeske­dett és emiatt teljes visszavonultsághan élt birtokán és buda-p'esti lakásán. Állapota né­hány niap előtt válságosra fordult. Orvosai mindent elkövettek, Ihogy tnieg,mentsék, de szerdán reggel beállott a végső krízis és töb­bet mit sem használt az orvosi tudomáiny. Csütörtökön délelőtt már eszméletlenül fe­küdt Eötvös Károly és éjjel bekövetkezett a katasztrófa. Eötvös Károly nemcsak mint iró, hanem mint politikus is egyike volt a .magyar köz­élet legmarkánsabb alakjának. Hatalmas szelleme, kiváló szónoki képessége, szipor­kázó ötletei, parlamenti felszólalásait való­ságos politikai eseménnyé predesztinálták. 1872-ben választották meg először képvise­lőnek. Ekkor Deák Ferenc személyes íhivei közé tartozott, később azonban a függet­lenségi párthoz csatlakozott. Hamarosan különös népszerűségre tett szert. A tisza-esz­iári vérvád-pörben védő volt és mint ügyvéd Európa-szerte is méltó hírnevet szerzett. Irá­nyi Dániel Ihalála után elnöke lett az ors'zá-\ gos függetlenségi és 48-as pártnak. Később kilépett a pártból és ami-kor báró Bánfty Dezső megalapította az Uj-pártot, hozzá csatlakozott. Ránfíy halála után át akarta venni a volt szegedi képviselő .politikai örö­két. Fel is lépett Szegeden, mint képviselő­jelölt mj-párti programmal, de báró Gérliczy Ferenccel szemben megbukott. Szegedi -fellé­pése után nemsokára teljesen visszalépett a politikától és egy ideig még irodalmi pro­duktivitásának élt. Cikkeinek és szépirodal­mi dolgainak a zamatos magyar nyelv és/ népies fordulatok gazdagsága adta meg egyéni karakterét. — Kitüntetett városi fökönyvelő. Molnár József tartalékos főhadnagy, városi főköny­velő az ellenség előtt tanúsított kitűnő szol­gálatai élismeréseül a iSignum -Laudis-t kapta. Molnár a háború kezdete óta a III/5. hadtáp­zászlóalj nál teljesít szolgálatot. — Prohászka püspök a nagybirtokok par­cellázását indítványozza a hősök részére. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Gazda Szövetség:, csütörtöki közgyűlésén felállott Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és a következő szenzációs indítványt nyúj­totta be: A törvényihozás mondja ki, hogy a hit-) bizományok/at, egyházi javakat közalapokon vegye meg az állam és parcellázza a harc­térről visszatérő katonák között. A hazát és a földet ne nézzük portékának. A magyiar földből magyar lelkek sarjadzanak. Kis bir­tokokra -kell parcellázni a nagybirtokokat, a melyeket a háborúból visszatérő hősöknek, érdemes férfiaknak és hadiözvegyeknek kell eladni örök áron. Javaslatát azért nem tette a főrendi­házban — mondotta a püspök, — mert fél a politikától és nem akar összeütközésbe ke­rülni a pártfegyelemmel. A társadalom ve­gye kezébe ezt az esz,mét és kényszerítse a törvényhozást a reform keresztülvitelére. Igy nem fog megtörténni az., hogy akik Gor­licénél és a Doberdónál küzdöttek, verklivel járják :az országot, mint Solferino után. Ezek a hősük ;n-em a középkori értelemben küzdöt­tek, hianem a jövőért, a hazájukért és önma­gukért hancoltak. Ha a társadalom meg­mozdul ezért az eszméért, ugy ez lesz a leg­nagyobb reform, amelyet 1848 óta megvaló­sítottak Magyarországon. A közgyűlés lelkesen fogadta az indít­ványt és egy bizottságot küldött ki, hatal­mas társadalmi akció szervezésére. — Nyári időszámítás életbeléptetése Ma­gyarországon. A németországban és Ausztriá­ban inemrégiih-en elrendelt uj, nyári időszámí­tást életbelépteti egy kormányrendelet Ma­gyarországon is. Az uj időszáitss április 30­án, éjjel 11 órakor kezdődik. Ekkor ugyanis 12 órára igazítják az órákat és az időszánni­tás ilyen mederben fog folyni egészen szep­tember 30-ig, amikor a rendes időt mutatják majd az óráik. Az uj rend életbeléptetése elő­relátható volt amikor Németország elfogadta a nyári időbeosztás rendszerét. Tekintettel a közlekedési kapcsolat okra mi is kénytelenek voltunk elrendelni az, órák előbbreigazitását. Ebben az ügyben tanácskozást folytattak áp­rilis első napiadban 'Berlinben és a tanácsko­záson IlorrátJi Károly miniszteri tanácsé-, valamint Bing Izsó főellenőr vett részt a .ma­gyar kormány .nevében. LA nyugati államcik tapasztalatai szerint az órák nyári hónap:: k­1 an való előroigazitá a nagy megtakarítást jelent a világításban. Az időszámítás ügyé­vel a vasárnapi mkiiisztertanácson foglalkoz­tak a kormány tagjai és az uj rendet a kivé­teles törvények alapján rendeletileg léptetik életbe. Az uj órarend a hódilptt területeken is érvényes. Valószínű, liogy Románia, amellyel szintén tárgyalások folynak, követni fogja a központi hatalmak példáját. — Szeged? honvédek kitüntetése, A hiva­talos lap csütörtöki -száma közli a .következő kitüntetéseket: 'Az ellenség előtt tanu-itott vitéz magatartása elismenáseül Schneider Já­r.cs 5-ik honvédgy-alogeziedkeli népfölkelő őr­vezető a 2. osztályú ezüst vitézségi érmet kap­ta. Kozma István, iR-indli'k János, Juhász N. Balázs, 'Gyulai József. Schönborn Imre, Szii­rovicza Lajos, Veres .Mihály, Eepp András, Ménesi József, Vé.kony Samu, Német János, D. Nagy József, Igaz Mihály, Vas Antal. Ve­res Károly, Csanádi József, iSöíüsslá* József, Kocsis Pál, Gyovai János, Foszt János, Bei­erle Miklós, Ha'ger Mátyás, Kováé- N. József és Dolcsik Lajos honvédek, Lajka IMiklós, Bisztrian Tivadar, iGarab József, Szabó Antal és Macher József népfölkelők, Csabai József, Magyar Mihály és Elek Lajos tizedesek. Klein Gusztáv, Csamangó (Ferenc. Kovács József, Farkas Antal, Szentpéteri Bálint, Savai .Sán­dor, Fogas István és Zuhan Mátyás 5. hon­védgyalogezredbeli őrvezetők a bronz vitéz­ségi érmet kapták. — A húsvéti szünet a szegedi iskolákban. Szombaton a szegedi 'iskolákban megkezdő­lik a húsvéti szünet és április 26-áig csönd lesz a tantermekben. A tanulók alaptermé­szetét, a világháború sem változtatta meg, ebé most iis ép oly türelmetlenül várják a szüne­tet, mint azelőtt. Napclk óta alig lehet egyiitt­tartani a diákok ok at. .Egyik lábuk már ott van az édes-otthon küszöbén, ahová a lelkük 1 égszebh -vágyódása és szeretete vonzza őket. Még .csak egy nap, aztán indul a vonat haza­felé. A legboldogabb utasok a diákok, akik azért utaznak haza, liogy pihenjenek és 'lrogv élvezhessék azt a szeretetet, amit -gyereknek és felnőttnek egyaránt icsak a szülői ház nyújt. — Anya és csecsemővédelmi értekezlet. A Felebaráti Szeretet Szövetség pénteken délután fél hat órakor az Uri Kaszinó hölgy­termében értekezletet tart Reök Ivánné el­nöklésével. Az értekezleten a pártfogók jelen­tést tesznek- tapasztalataikról és dr. Baneth Samu előadást -tart arról, liogy a nyár fo­lyamán minő óvintézkedéseket kell tenni a csecsemőik érdekében. Szóba (kerül az értekez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom