Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-02 / 78. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24'— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-— egyhónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1916. V. évfolyam 78. szám. Vasárnap, április 2. LEGÚJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Egyik tengerészeti léghajórajunk március 31-ikéről április l-re virradó éjszaka Lon­dont és az angol délkeleti tengerpart közép­részeit megtámadta, a londoni Cityt, Lon­don és a toveri hid között a londoni dokko­dat, London északnyugati részét és annak csapattáborait, Enffield ipartelepeit (London tói északra) és a Walham llberg melletti robbanószer gyárakat bőségesen bombáztuk. Ezenkívül Stognacke mögött, Harwichtól északra ütegeket sikeresen megtámadtunk. Lofestorfra nagyszámú robbanó- és gyújtó­bombákat dobtank. Cambridgeben egy üte­get elhallgattatunk és a kiterjedt gyártele­beket megtámadtuk. Bombáztuk a Humber mögötti kikötö­telepeket és erősitményeket; itt három üte­get hallgattattunk el. A támadás mindenütt igen jól sikerült, amint ezt a léghajókról Számos tűzvész és összeomlás kétségtelen megfigyelésével megállapítani lehetett. Valamennyi léghajónk, a rendkívül he­ves lövet és ellenére, az L. XV. kivételével, visszatért. Az L. XV-t saját jelentése sze­rint eltalálták és ezért kénytelen volt a Themse torkolatánál leszállani. Haderőnk kutatása nem járt eredménnyel. A tengerészeti vezérkar főnöke. BERLIN: A Frankfurter Zeitung párisi F'lentést közöl, amely szerint a verduni Veszteség következtében a hadügyminiszter a 17 éves újoncokat is a frontra volt kény­telen rendelni. A végső szükségben a 47—48 évesekre kerül a sor. FRANKFURT: A Frankfurter Zeitung newyorki tudósítója jelenti: A Sussex meg­torpedózásával kapcsolatban vezető körök óbban állapodtak meg, hogy az ügyet a kongresszus elé viszik. Wilson kijelentette, hogy Németországhoz Amerika nem fog több jegyzéket intézni. KOPENHÁGA: Londoni jelentés szerint o kábel-forgalomban nagy zavarok álltak be. Az egész Atlanti-oceánon megszűnt a for­galom és a zavar okát megállapítani nem tudiák. , . .„^ ^ BERLIN: A helyettes hadügyminiszter tegnap folytatta bizalmas közléseit. A mi­niszter kijelentette, hogy a német hadsereg botlására elég emberanyag van. A véd­kötelezettség kiterjesztése a 45 éves kor­határon tul fölösleges, sőt azokat a katoná­kat, akik szolgálat közben betöltötték a 45 évet, visszarendelik a frontról. Aggodalomra nincsen ok. Bármeddig is tart a háború, Né­metország kellően el van látva. Az oroszok 140.000 embert vesztettek. - Sárba és vérbe fulladt Hindenburg frontja ellen az orosz offenziva. - Fel akarták szabadítani az elfoglalt területeket. - Félmilliónál több ellenséges katona vett részt a harcokban. ­BERLIN, április 1. A nagy főhadi­szállás jelenti: A keleti harctéren jelentő­sebb események nem voltak. Ugy látszik ennélfogva, mintha egyelőre ellankadt vol­na az oroszok támadása, amelyet harminc hadosztállyal vagyis több, mint ötszázezer emberrel és a keleti harctér viszonyaihoz képest csodálatraméltó mennyiségű lőszer felhasználásával Hindenburg tábornagy hadcsoportjainak kiterjedt szakaszai ellen március elseje s huszonnyolcadika közötti időben intéztek. Csapataink vitézségének és szivós ki­tartásának köszönhető, hogy ez a támadás semmiféle eredményt sem ért el. Hogy milyen nagy célok szolgálatában állott ez az offenziva, az kitűnik az orosz nyugati arcvonalon álló hadsereg főparancsnoksá­gának március hónap tizenhetedikén kelt ötszázharminchét számú következő paran­csából: „A nyugati arcvonal csapataihoz! Fél éve mult annak, hogy erősen megfogyat­kozva kevés emberrel és tölténnyel az el­lenség előrenyomulását feltartóztattátok és a molodecroi áttörés körletében is kitart­ván, mostani állásaitokat elfoglaltátok, ö felsége és a haza uj hősies tettet kivánnak most tőletek. Üzzéték ki az ellenséget a birodalom határaiból. Bizom bátorságotok­ban, a cár iránti teljes odaadástokban, va­lamint a benneteket eltöltő forró hazasze­retetben és meg vagyok győződve, hogy holnap mikor a magasztos feladatnak elébe álltok, teljesítitek a cár és a haza iránti szent kötelességteket és felszabaditjátok az ellenséges járom alatt nyögő testvéreite­ket. Segítsen meg az Isten bennünket szent ügyünkben! Evert főhadsegéd." Persze csodálatosnak tetszik mindenki előtt, aki a helyzetet ismeri, hogj az oro­szok abban az évszakban fogtak ilyen vál­lalkozásba, amelyben annak kivitele, de a hó elolvadása folytán egyik napról a má­sikra jelentékeny nehézségek gördülhettek. Az időpont megválasztását tehát nem annyira az orosz hadvezetőség szabad el­határozásának, mint inkább a szorongatott szövetséges nyomásának kell tulajdoníta­nunk. Ha már most a támadások beszünte­tését hivatalos orosz helyről csupán az időjárás változásával indokolják, ügy ez bizonyára csak félig felel meg az Igazság­nak. Az oroszok veszteségeinek legalább annyi szerepe van a támadások erejének nagymérvű csökkenésében, mint a meg­lágyult talajnak. A veszteségeket óvatos becsléssel is legalább egyszáznegyvenezer emberre tesszük. Helyesen tehát az ellen­ség hadvezetöségének azt kellene monda­nia, hogy „nagy" offenzívája mostanig nemcsak sárba, hanem sárba és vérbe ful­ladt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, április 1. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olykánál osz­trák-magyar osztagok elfoglalták az ellen­ség egy előretolt hadállását, betemették az oroszok fedezékeit, szétrombolták az aka­dályokat és azután főállásainkba tértek vissza. Sienkiovcétöl délkeletre az ellenség azt a kísérletét, hogy harcvonalát ezer lépés­nyi szélességben rohamfávolságra tolja előre, tüzérségünk tüze és egy ellentáma­dásunk meghiúsította. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Megélénkült ismét az olasz front. — Az ellenség támadásait visszavertük. — BUDAPEST, április 1. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Tegnap a harc­vonal egyes helyein a harci tevékenység mindkét részről megujult. A tolmeini hídfőnél a Fella-szakaszon és a Dolomit-szakaszon többé-kevésbbé élénk tüzérségi tüz folyt. A Nagy- és Kis-Pahl közti harcvonal szakasz ellen és a Sulderbach-nál megkísé­relt olasz támadást visszautasítottuk. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom