Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-09 / 84. szám

Szegted, 1916. április 9, DÉLMiAGYARORSZÁG 3 Hogy tervezi a légszeszgyár a különböző áramok áremelését. (Saját tudósítónktól.) Érthető, hogy városszerte a legnagyobb érdeklődést keltette a lapoknak az a Ilire, hogy a légszeszgyár a gáz egységárának felemelését tervezi és ennek érdekében beaidváninyal fordult, a tanáeshoz. Az eddigi közlemények csak arról szollak, hogy a magánfogyasztásban szükséges gáz egységárát akarja egy fillérrel fölemelet ni a társaság, holott a tervezett árfeltemelés sokkal szélesebb terjedelmű. Az ügyet a részvénytársaság igazgatósága sürgősnek tünteti föl, az ok, amelylyel ezt indokolja, valamennyi érve között a legkevésbé helytálló.. (Minden esetre helyes lesz, ha a tanács az áprilisi közgyűlésnek megteszi javaslatát. 'Beadványában a légszeszgyár igazigatósága. ,a;z általános háborús tünetekre való hivatkozás htán különös jelentőséggel emeli ki, hogy a berlini városi légszeszgyár 13 Pfennigről Ifi pfennigre emelte a gáz árát, részletes indokolással szolgál arról hogy •tóiért lett drágább Berlinben a gáz, elmondja, hogy a szén 30—05 százalékkal drágább, e mellett rosszabb és mégis át kell venni, tóért örülnek, ha kapnak, hogy a bérek emelkedtek. A beadványnak az a része, amely a város közönségét közelről érinti és érdekli, I a következő: — Szeged 'szab. kir. várossal kötött világítási szerződésünk 19. <§-a szerint 4 dij-oszt'ály állapíttatott meg, ezen dij-osztályclk köréi az 1. és 2. díjosztályban foglalt fogyasztásokat, tehát ama légszeszfogyaisztás't, melyet a város a közterületek világításáért fizet, továbbá ama fogyasztást, mély a város Pénztárából fizetendő, továbbá a közjótékonysági intézetek fogyasztását változatlanul meghagyni 'kívánjuk, mert, bizonyságot akarunk szolgáltatni Szeged városának, hogy imii az ő saját (pénztárából fizetendő fogyasztások költségeit 'emelni nem kívánjuk. A 2. osztályba tartozó egyéb fogyasztásokra és pedig a városi szinház, továbbá a szerződés életbeléptekor meglevő vagy ezek Myehe épülő egyházi épületek világitáísi, 'ütési, valamint ezeknek erőátviteli célokra Volgáié fogyasztására, melyért eddig a szerelés 21. §-a alapján a 15 filléres egységárt számítottuk, kérjük a 18 filléres egységár Megállapítását. •A 3. osztályba tartozó, állami vagy megyei pénztárak által fizetendő fűtési-, világítási, vagy erőátviteli célokra szolgáló fogyasztást, melyet eddig a világítási szerződós 22. §-a alapján 20 fillér egységárban szátóoltunk el, kérjük 23 fillérre felemelni. A 4. osztályba tartozó fogyasztást, mely tó int magánfogyasztás szerepel, « melyet világítási szerződésünk 23. §-a értelmében eddig 24 fillérrel számoltunk el, kérjük 25 fiiléne. felemelni. Miután szerződésünk 25. §-a értelmében ezen fent említett 15-, illetve 20 filléres egységárainkból 3% engedményt adtunk eddig, tisztelettel kérjük, hogy a, háborús viszonyok tartamára ezen engedmény szüneteltessék. A fűtő célokra szolgáló légiszesz árát, tóely a 25. 4 értelmeben a 2. osztály részére !4 fillérben van megállapítva, kérjük a fenttónlitett kivételektől eltekintve többi fogyasztóinknál 17 fillérben, a 3. és 4. osztályú fogyasztók részére pedig, 'kik a fiitőgázt eddig 17 fillérrel kapták, ezentúl 19 fillérnyi Pgy ségá rba n megá'lla pit a ni. Hogy kérelmiünk a drágasági okoktól eltekintve mennyire indokolt, annak igazolására az alábbiakban közöljük több magyar városnak a háború előtt érvényben volt légszesz-egységárát és az évi l'égszesztermelésük nagyságát: Város Lakósság száma Ulligltfti Bál FŰI. gtí egységára fillérben m3-ként Évi gáztermelés m8 Debreczen 92.729 23 14 2,000.000 Pozsony 78.223 24 19.2 3,500.000 Haroiuhfrhelii 25.517 36 20 600.000 Arad 63.163 27 19-20 1,430.000 Temesvár 72.555 26 20 1,500.000 Szeged 118.328 23.28 17 2,800 000 Budapest 880.371 20 16 83,689.000 Már ezen számadatokból is láthatja a tek. Tanács, hogy az évi légszesz-termelés csökkenésével a légszesz-árak általában mindenütt emelkednek és tisztelettel kérjük csak összehasonlítani, hogy a budapesti főző- és fütőgáz-ár, hol évenkin't több mint 83 millió köbméter gázt termelnek, a jelenlegi szegedi árnál csak 1 fillérrel olcsóbb, dacára, hogy Szegeden összesen csak 2.8 millió m® gázt termelünk évenkin't, ami a budapesti évi termelésnek alig egy harmincad részét teszi ki. A felsorolt gázgyárak eddig érvényben volt egységáraikat részben már felemelték, részben pedig tárgyalások folynak az egységárak emelésére, amivel szintén igazolni kívánjuk, bogy kérelmünk nem áll egyedül és elszigetelten. Méltóztassék továbbá arra is figyelemmel lenni, liogy a szerződéses szénszállitóinikkal korábbról fennálló kötésék alapján — mint azt a háború kitörése óta sajnos tapasztalnunk kellett, — a biztosítva volt szénmennyiségeknek csak egy töredékét kaptuk meg, miért is kénytelenek voltunk, drága napiárakon több idegen oldalról szenet beszerezni, hogy különösen a (szegedi gázgyár üzemét fenntarthassuk. A helyzet azóta sem javult, sőt a megnövekedett szénhiány miatt súlyosbodott s ha a tekintetes Tanács kérelmiünknek mielőbb hely ad, ugy nekünk lehetővé teszi, hogy már a legközelebbi 2—3 hét folyamán Poroszországban soronkivüli szénvételt létesíthetünk, melynek létrejötte esetén szegedi üzemeinket, felette drága egységárakon bár, de még a nyári hónapok alatt szénnel annyira el fogjuk látni, hogy ezen üzemeink fenntartása ugyszólv aií íx közelpő egész fél folyatnám biztosítva lesz. Megjegyezni kívánjuk, liogy (szegedi villám telepünk egységárainak felemelését ezidőtezérint nem kívánjuk, mert bár termelési költségeink ezen a téren is majdnem a. kétszeresére emelkedtek, de ellenértékkel kívánunk skolgálni (Szeged város t. közönségének azáltal, hogy ama indokolt kérelmünket a légszefez-árak mérsékelt 'emelését illetőleg el fogja fogadni. Hangsúlyozva végül, hogy az említett poroszországi szén-ügy felünk csak rövid ideig marad ajánlatával velünk szemben kötelezettségben, kérjük jelen kérelmünk lehetőleg soronkivüli Sürgős elintézését és ajánljuk magunkat kiváló 'tisztelettel, Központi Gáz- és Villamossági Részvénytársaság. Minthogy a beadványból nem derül ki világosan, hegy a légszeszgyár az áremelést csak a háború idejére tervezi-e, Pongrácz igazgatóhoz fordultunk fel világosításért, aki e tekintetben megnyugtató választ adott. A légszesz áremelésének réme igy minden esetre kevésbé veszedelmesen fenyeget. A közönség a hatóságtól jogagl várja el, hogy érdekeit a mai súlyos időkben a végletekig megóvja. Szegedi diákok közreműködése a gazdasági munkálatoknál. — Gazdasági téren rendben van minden. — Eddig csak a harmadik kerületi polgáriból kértek ki fiukat földmunkára. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország annak idején ismertette a vallás- és közöktatásügyi miniszternek rendeletét, a melyben ielhivja az iskolák igazgatóit, hogy a tanulókat a gazdasági munkálatokban váló segéd'kezésre buzdítsák. A miniszter felhatalmazta az igazgatókat, hogy a szülők és gaadák kérelmére a tanulókat a gazdasági munkák idejére a szükséghez képest szabadságolják. *A szegedi iskolákban a rendelet kézhezvétele után a tanügyi hatóságok részéről nyomban megindult az akció, hogy a tanulóifjúság a gazdasági .munkálatoknál közremüködhessék. Erről az akcióról az annak idején közölt nyilatkozatok alapján beszámoltunk. Most az iránt érdeklődtünk, hogy a tervbe vett intézkedések eredményre vezettek-e, továbbá hogy Szegeden és környékén egyáltalán szükség van-e arra, hogy a diákok a gazdasági munkálatoknál segédkezzenek. Prelogg József, a kegyesrendi .főgimnázium igazgatója ezeket mondta: — Mint már a múltkoriban közöltem, én a magam részéről azonnal eljártam, hogy a rendeletet foganatosithassuk és mondottam azt is, hogy a tanári testület és az ifjúság is hazafias készséggel ajánlotta fel szolgálatait ebben az ügyben. De eddig nem volt alkalmunk rá, hogy tanulóinklkai gazdasági munkákat végeztessünk. A városi gazdasági hivatal nem jelölt ki számunkra megművelendő területet és a szülök részéről nem merült fel egy esetben sem oly kérelem, hogy a fiukat a gazdasági munkákban váló segédkezésre szabadságoljuk. Mindebből nékem az a benyomásom, hogy gazdasági téren rendben van minden és Szegeden nincsen szükség a diákok közreműködésére. Itt állunk munkakedvvel, lelkesedéssel, de nem használnak fel 'bennünket. — Pár nappal előbb a polgármester ur emlitette, hogy Újszegeden, sok a hernyó; talán a diákok délutánonként elmehetnének hernyózni. Szívesen vállalkoztunk volna erre is és már föl is kértem két tanárt, hogy hétfőn az egyik első osztályt vigye el Újszegedre hernyózni. De időközben a városi kertész arról értesitett bennünket, hogy a hernyók leginkább magasan, a fák tetején vannak és igy a hernyózás a fiuk részéről kockázatos és veszedelmes. Igy természetesen a hernyózásról le kellett mondanunk. — Most már alig hiszem, hogv a tanulók gazdasági munkákat végezhessenek. Pár nap múlva kezdődik a húsvéti vakáció, aztán következik az összefoglaló ismétlések kapcsán a fokozottabb munka, hogy a tanitás eredményét mielőbb biztosítsuk, mert ugy lelhet, hogy a tanév ismét előbb fejeződik be, hiszen azok a.z okok. amelyek) a tanév korábbi bezárását tavalv szükségessé tették, most is fennállanak. Nemsokára megkezdődnek a játékdélutánok és ezek .helyett, összekötve a hasznosat a kellemessel, örömmel segédkeznénk a gazdasági munkáknál. De, mint már mondottam, .erre most már alig kerül a sor. liomor István állami főreáliskola! igazgat igy nyilatkozott: — A tanulók gazdasági felhasználására iskolánkhoz sehonnan sem érkezett megkeresés. De különben nekünk a gazdasági munkákban való részvételre nincsen is időnk. A főreáliskolában .délután van tanítás (délelőtt az állami főgimnázium tanít), ami szinte kizárja azt, hogy a mi diákjaink gazdasági munkákat végezzenek. Ha délelőtt kifáradnak, testileg kimerülnek, délután nem