Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-30 / 101. szám

2 MúMiMYÁftOÉSZÁi Szeged, 3916. "április 30. Az olaszok kudarca a Col di Lanán. — ilepüiŐirck olasz városokat bombáztak. — A Balkánon nincs változás. BUDAPEST, április 29. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harc­térén a helyzet iozaíl i. "?öFER altábornagy, s a kari főnök helyettese. BERLIN, április 29. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A balkáni harctéren a helyzet változatlan. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG­(Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Angol válasz Clémenceau támadására Kopenhágjd, április ,29. A Mmchéstér Guardian londoni levelezőije jelenti: Clemen­ceau ama cikkének távirati kivonata, amely­ben az angol népnek előírja kötelességét, bi­zonyos fokú megütközést keltett. Egyetlen angol sem, de bizolnyára a Clemenceau rang­jafcölijeibő'I senki sem beszélt valaha ily mó­don Franciaországról. Angliáiban a háboru folyamán nem gyakoroltak kritikát a fran­cia és orosz kormányról, nem azért, mintha nem lett volna alap e bírálatra, hanem mivel a politika és a 'jónevelés megvonta a megen­gedett dolgok határát. Igy például Angliában egy bíráló szó se- > nitt aj francia flottáról. Clémenceaunak m... .ellene fontolnia, vájjon van-e érdeke elsietett kritikát felidéznie aí rigótok eljárásáról. Anglia összes szerző­ésszerű kötelezettségeit teljesítette Fran­ciaországgal szemben. /Megtette, amit soha sem t í: volna más országok számára. Ang­lia ezt nem sajnálja, de útjait saját magának keli megválaszt: nia, hogy áldozatainak ha­tása legyen. Pusztító tiiz Havreban. Bern, április 29. A Petit Párisién tudó­sírása szerint április 25-én Havreban két nagy tüzeset volt, amely a lakosság köré­ben élénk izgalmat keltett. Egy drótgyár majdnem teljesen elpusztult. A kár igen je­lentékeny. A másik tüzeset egy hajóalkat­részeket és szükségleteket tartalmazó rak­tárban tört ki és a petróleum- és olajhordók­ban bőséges .táplálékát talált. Ez a tüz szin­tén jelentékeny kárt tett. Minthogy .a tiiz oka ismeretlen, általános nyugatlanság ural­kodik. Konzuljaink elhagyták Caneát. Rotterdam, április 29. A Morning Post jelenti Athénből: A caneai német, osztrák­magyar és bolgár konzulok személyzetükkel elhagyták a várost. ^ . '1 Ű! : iHiHinimaiimiiniiNiHHiinniiHi»iin»' KÖNYVET A HARCTÉRRE! Az Országos Hadsegélyző Bizottság és a Magyar Szent Korona Országainak, Vörös­kereszt Egylete könyveket, füzeteket, képes újságokat kér a harctéren levő katonák ré­szére. A küldemények a Vöröskereszt Szere­tetadomány-osztályhoz (Budapest V., Lipót­kör ut 1.) cimzendők. I A kir. posta bérmentesen szállítja a cso­magot, ha ráírjuk: „Szeretetadotriány a ha téren levő katonák számára, I BUDAPEST, április 29. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Tegnap délután az ellenség a doberdói fensikot és a gör^i hídfőt, valamint az arcvonal mögött levő egyes helységeket élénk ágyútűz alatt tar­tott. Repülőink a cormonsi és san giovanni Petrov C., a Russkoje Slovo harctéri tudósítója inja: Ha .fölvetjük azt a kérdést, vájjon a had­viselő államok közül melyik az, amely a mozgósítást a legkisebb részletekig keresz­tülvitte, arra csak egy félteiét lehetséges: Németország. Ott kétségtelenül minden mű­hely, minden ép kar, minden gép ési min­déin ész, egyik vagy másik formában, a há­borús cél szolgálatában állt. Ott minden moz­gósítva van. Egy katona megsebesült. Olyan gyógy­kezelésre szőriül, amely csak lépésiről-férés­re áM/itlhatja vissza épségét. Alig tud felülni, már akad neki való munka.. Keresnek és ta­lálnak számára oly természetű munkát, a mely /megfelel az illető katona fizikai erejé­nek. Hacsak valami; kis írásbeli munkát vé­gez, dolgozik és hasznot hajt. Ott tul, Né­metországban ez a íhadi törvény: „Ha nem lelhetsz hazádnak az ágyiu mögött a szolgá­latára, próbáld meg a műhelyben, a tenta­ta'rtó vagy az Írógép mellett." A háboru éledén a megsebesült és beteg mérnököket, ürkászokat, tüzérségi techniku­sokat, amint, .megint a maguk lábán tudtak járni, olly műhelyekbe 'és gyárakba osztották be, melyek a honvédelemnekk dolgoztak, ahiol mint /vezetőik, felügyelők, vagy más mi­nőségben működtek. Messze a /front mögött szolgálták a hadsereget. Most, a háboru hu­szadik hónapjában, a mozgósítás ugy előre­haladt, Ihiogy az ,ilyen erőknek a fronttól tá­vol való foglalkoztatását ifecserlésnek tekin­tik. A .fronttól távol már jóformán csak nők dolgoznak a gyári üzemeikben. Csupán, csak állami1 alkalmazásban állítólag tizenötezer. Az összes, magán, .községi vagy egyéb jótékonysági egyesületek, amelyeknek az a feladatuk, hogy könnyítsenek a frontom álló német katonaság terhein, ma /egyetlenegy, hatalmas szervezetbe olvadtak össze. Uj törvénnyé lett: az ,a segítség, amit a nép a hadseregnek nyújt, nem jótékonyság és .nem könyörüiletességi cselekedet, hantem — kö­telesség. A háborút nem a hadsereg viseli csupán, hanem az egész nemzet. Nemcsak a frőmt Iharteöl, hanem a legkisebb falu, a leg­szegényebb család is. A háborúnak nemcsak töltényekbe és fegyverekre, nemcsak löve­dékekre és ágyukra van, /szüksége. Jó táp­lálék, erős csizma és. tartós rulha /is kall hoz­zá. Ha beálii a hideg,, kell kályha, tavasszal, nyáron és tlílem pedig járványos, betegségek elleni szerekre van szükség. Az olyan ke­mény és hosszú háborúban, mint a jelenlegi, a fronton küzdő katonának elkel a szórako­zás is. Hogy e téren, eltalálják a helyest és kellemest, az. azoknak a dolga, akik otthon di tnanzanoi pályaudvarokra nehéz bombá­kat dobtak. A Col di Lanán az olaszoknak a gerin­cen levő támaszpontunk ellen intézett ujabb támadásait visszavertük. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. ráérnek tervek ikifőzésérte, De akár hasznot hajtó, akár szórakoztató munkát vlégez is valaki, ez egyáltalán nem megy szolgálat vagy hősi te/tit számba: ezi egyszerűen köte­lesség, valami katonaszerü .kötelesség,, az egyes lerójja a tartozását a harcosok összes­ségével szemben. Odaát 'Németor zugban nincs szükség arra, hogy jajkiáltásokkal lá­gyítsák meg a sziveket:, hogy sziveket ke­ressenek, Az elkeriilhetefler penzgyiiltésék előttük nem áldozat, hanem természetes ado­mány a hadsereg számára, amely a legszigo­rúbb ellenőrzés mellett jut rendeltetési helyé­re. „Amit azoknak adunk, — mondják — a kik a hazáért harcolnak,, kétszeresen szent közvagyon." Az erők mozgási tusa mindenfelé ki­nyújtja a maga tapintó szerveit. Minden üt­köztet utá'n összeszedik a harctéren a gránát­szil án keik a t, töltényhüvelyeket, eltört fegyve­reket. A fegyvert mindenkinek meg kell be­csülnie. Az eltört fegyverek ép ugy javítás ailá 'kerülnek a front imö-gött, mint a sebesiil­tana, aki fegyvern élkiil mer elmenni a kö­tc\na, aki fegyver nélkül mer elmenn ia kö­töző helyre. Azt mondják neki: „Ha képes vagy a saját lábadon járni, .akkor magaddal viheted a fegyveredet i;s, ha irtásinak nem, támasztiáikul." Csupán fegyver- és ágyúja­vitással Németországban "12 acélgyár és sok óriási műhely foglalkozik, amelyekben kiváló mérnökök és munkások foglalatoskodnak. Minden ilyen műhely egy-egy fiók Krupp­gyár. Azi orosz vlszolnyok gondos mérlegelése sajátszerű szállítóeszközök előállitására in­ditotta a németeket. A kocsikat és szekere­ket különösen erős tengelyekkel, kerékráfolk­ka'l és rugókkal szerelik fel. A tisztek lés ka­tonák csizmája és. ruhája az orosz klímának és utaknak megfelelően készül. Sőt különös alkotású hidakat és /hídrészeket is csinálnak az orosz folyók és tavak áthidalására. Min­den, de minden tapasztalatuk tétté alakul át. Az egyik parancs, amely kezeink közé jutott, igy .szól: — Amikor a háboru kezdetével Kelet­poros zországot 'kiürítettük, a visszavonulás oly vonalon történt, amely száz meg száz kilométert tett ki. De azért egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy egy ludseregrész is elvesztette volna az összeköttetést. Amikor később támadásba mentünk át, a legmesz­szebbmenő és leghevesebb csapatmozdulatok közben sieim volt egy pillanata sem a zűr­zavarnak vagy fejetlenségnek. A gyalogság, a lovasság, a tüzérség, a írén, — mind ugy járt, mint egy óriási toronyóra kerékéi. Az egyik .kerék persze gyo'rsabban /mozgott, a Orosz iró a mozgósított Németországról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom