Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-18 / 91. szám

1DÉLMAGYAR0RSZÁG (Szeged, 1915. április magyar 'balíáról és az első (poharat, amit a sarokba vágnak, a (honvédncsalád egészségére iiritsék. Róna Ernő hadapród. •bkbbbseeabcassibiibaasiibbabbsbhbbbaiisabaabsaabbiitta A zentai képviselőválasztás a szegedi törvényszék előtt. (Saját tudósitónktól.) Az 1912-iki zentai képviselöválasiz t ásók egyilk jellegzetes. epi­zódja került hétfőn ia szegedi törvényszék elé. A iPérmibaich—Télesziky választás után, Fermbaclh, 'Károlyt választották meg — Kö­rösi Péter városi tisztviselő, a zenf-ai függet­lenségi párt tagja, ia Zenitán megjelenő ösz­szetartás cimü lapban cikket közölt, a vá­rosban ia választás Ikörüil elterjedt különféle verziókkal kapcsolatban. A cikkben emlité-st tett arról', hogy a 'munkapártiak a Fernbach­pártot aizzal gyanüsiiitották meg, hogy vá­lasztási visszaéléseiket követtek el, osalk i'gy kerülhetett ki iá jelöltjük győztesen a küzde­lemből. Körösi élesen támadta a kormányt és azit igyekezett bizonyítani, hogy a Teleszky­párt használt ineg nem engedett eszközöket a választásnál és imég igy setn sikerült jelölt­jüket -megválás ztlaltini. Kőröst szeirinlt a zentai választók tisztában vannak azzal, ihogy sem egy magyar galzda, sam pedig egy szerb vá­lasztó nem szavazott addig Teleszky re, amíg a szavazatát jó áron meg mtem vásárolták. A cikknek ez a kitétellé vain inkriminálva. Ezt a részt ugyianis negyvenkét választó magára néízve sértőnek találta s a szabadkai ügyész­ségen feljelentést tettek az cikk szerzője el­len. Időközben ia feljelentők szánna ötre apadt le, de ezelk Iközül seim jelenít itneig stenlki a hét­fői törvényszéki tárgyalásom. Körösi Pléíter vádlottat, aki a tárgyalá­son megjelent, dr. Dózsa Emil ügyvéd védte. Dr. Dózsa, aiz- eljárás megszüntetését kérte, miután sem a magán v vádi ók, sem pedig jogi képviselőik a tárgyaláson imog nem jelentek. Dr. Hevessy Kálmán elnök imiegállapi­toittia, lhO(gy ia főniagánvádlók szabályszerűen megidéztettek ugyan, de a véltivek mindeddig nem érkeztek vissza. A törvényszék a vót­ivek beérkeztéig a tárgyalás elnapolta. * Körösi Péter cilkke annak idején nagy feltűnést keltett Zen'tán, de miután- időközben a feljelentők száma negyvenkettőről ötre apadt 1-e, alz ügy is sokat veszített érdekes­ségéből. A háboru kitörése óta. pedig — ter­mészetesen egyáltalán nem 'foglalkoztak a dologgal. Az a nagy elkeseredés, amelyet a cikk a választópolgárok körében kiváltott, lassankint alábbhagyott; annál is inkább, mert most már mindenki tisztában van vele, hogy a pártok közötti ellentét hozta a tá­madó cikket napvilágra. Az „uj" francia védelmi vonal, Genf, április 17. Parisban nagy megle­petést klaít a Hava/s-ügynökség hivatalos közleménye, amely szerint a francia, hadive­zetőség a következő pontokból álló állást te­kinti fövédalami állásnak: Hesse erdő. Eisnes, 304-es magaslat, Bourrus erdő és Marre­erőd. Azok áZ állások, ,amelyeik e vonalon tu! feküsznek, a közlemény szerint csak elő­retolt állások. Az angol-japán szövetség Oroszország ellen alakult. (Pertius L. cikke a Berliner Tageblatt­ból.) A japán sajtó buzgón -foglalkozik azzal a kérdéssel, vajijon a háborúnak a kimene­tele, milyen hatással lesz általában Japánnak az európai hatalmiakkal való viszonyára, •különösen pedig mint fog kialakulni Angliá­hoz való viszonya. A mintegy tizennégy évvel azelőtt meg­kötött angol-japán szövetség esetleges politi­kai, gazdasági és katonai orosz támadás el­len létesült. Japán attól tartott, hogy Orosz­ország erőszakosan hatalmába keríti egész Mandzsúriát. Anglia viszont Indiát féltette egy esetleges orosz betöréstől. Az Angliát és Japánt fenyegető orosz veszedelem -azonban már .a mostani háboiru kitörése előtt az orosz­angol közeledés folytán lényegesem csökkent. Japánnak Oroszországhoz való „mostani" bizalmas -viszonyára jellemző, a municiő­szállitástál és. egyebektől eltekintve, az, hogy az orosz-japán háboru alatt zsákmányolt ha­dihajók közül már néhányat visszaadtak a japánok Oroszországnak. (Reuter jelentette március 31-én, hogy Japán a Sagami (az­előtt orosz Perosviat) és Tangó (Po-ltava) nevii 'sorhajókat és a Soya (Variag) nevű páncélos cirkálót ismét rendelkezésére bo­cs áldotta O r oszor s z á g nak. •mán legalább is vesztett jelentőségéből az a cél, amiért az angol-japán szövetség létesült. Japánnak Kinában való gazdasági ter­jeszkedése az a-ngoll kereskedelmi körökben nagy -kedvetlenséget idézett elő. Ezzel auto­matikusan Ikeletkezlet't Anglia és Japán között olyain ellentét, mely a háboru folyamán -foly­tonosan növekedett. Bennünk, németekben azonban -túlságosan1 megvan- az arra való hajlandóság, hogy az ellentétnek túlzott jelentőséget tulajdonítsunk és azit a reményt merítsük, ihogy ebből esetleg meg a háboru alatt oly helyzet áll 'elő, mely reánk -nézve .kedvező. Az angol diplomáciának az -a balul kiütött kísérlete, — ez a különben sem tisz­tázott ügy, arra csábított egyeseiket, hogy rámutassanak az Anglia és Japán közt kü­szöbön álló viszályra. Ilyen ellha-markodássai nemi teszünk szolgálatot a magunk ügyének. Ehhez hason,1-ófan vagyunk az Amerika és Japán közti viszony tekintetében is. Egy amerikai mondotta nekem nemrég: „Mi ná­lunk csak azóta változott meg ,a hangulat, mióta .a németek tuíbuzgóan festették ,a ja­pán' veszedelmet az amerikaiaknak a falira. Mi nem vagyunk olyan o-sit-obák, ihogy ne is­mernők ennék indokait. A németeknek kö­szönhetjük, hogy már nincs jogos aggodal­muínlk abban az irányban, Ihogy a mi kormá­nyunk Japánnal háborúba keveredhetnék." Japán kétségtelenül arra fog törekedni, hogy Kélet-Ázsiában a -maga érdekeit he­lyezze előtérbe. Kihasználja a mostani 'al­kalmat, hogy onnan -a legalaposabban kikü­szöbölje az európai -hatalmaik .akaratát és tö­rekvéseit Ámde a japán diiplo-maeia, amelyet a világon a Iegolkosabbna'k tartanak, tudja, hogy -a tekintet nélküli, erőszakos gesztusok nem ajánlatosaik, legalább addig nem, amig az európai háboru végeredménye nem ala­kult ki. Csaik -akkor fogjia végleg elhatározni, micsoda maga-tartást tanúsítson Angliával szembeni. M-a. azon dolgoznák a japán .politi­kusok, liogy rámutassanak azokra az elő­nyeikre, illetve hátrányokra, amelyekkel az Angliához való bensőbb összeköttetés járhat. Vájjon a kormány i-s mögöttük áll-e, illetve melyik párttal tart, azzal-e, .amelyik a szoro­sabb összeköttetést kívánatosnak tartja, vagy azokkal, .akilk ezt ellenzik, inem látható vilá­gosan. Reánk nézve mindazáltal 'tainulsiágos, hogv a japánok ily irányú közvéleményét megismerjük. Az angol-japán, szövetséghez való .ra­gaszkodás, érdekében a japán politikusok egész sora lépett a sorompóba. .E szövetség értékéről és jövőjéről igy nyilatkoztak lap­jaikban: „Ha a háboru 'kimenetele nem is jósolható meg, abban azonban ütem lehet két­ség, Ihogy Aniglli'a meg fogja tartani korlátlan hatalmát a -tengeren .és ennék követ-kezűié­nyeképen gazdasági téren való uralmát. En­nek feltételezésével célszerű, ha Japán kitár* az Angliával való szövetség mellett. Tény azonban, hogy a jövendő Kina-poÜtika tekin­tetében a (helyzet nem épen egyszerű. .Mimi' azáttál megvan 'a remény arra, hogy hama­rosan legalább nem kell e 'téren- bonyodal; maiktól tartanunk. (Hihető, hogy az ettfó-P31 központi hatalmakat teljesen le fogják verni Katonailag alig győzhetek te, gazda-sági ne­hézségek azonban -békére kényszerítheti őket. Ez esetben azonban olyan béke létesül amely megőrzi Európában az egyensúlyt Anglia nehezen lesz abban a helyzetbe hogy triumfátorként viselkedjék és igy Ja' pánnak nincs mit tartania a brit ököltől. Ha a japánoknak emberi szemponté j mélyem is kell fájlalni-oik azt a szerencsétlen­séget, rnntely most Európában lejátszódik.3 miikor a fehér fajbeliek kölcsönösen pusztít• jak egymást, nemzeti szempontból uzorM" mégis öriilniök kell, hogy Európa népei kok' nailag és gazdaságilag évtizedekre legy'ó gitik egymást. És mindén japánnak remiéi'11 kéli, hogy a háboru még-sokáig tart, hogy a a pusztulási folyamat minél alaposabb"" menjen végbe. Az európai nemzetek mindé gyöngülése Japán megerősödésére vezet, f jövőben minden a japán- ambícióik imérsékk" síétől függ." Ehhez hozzátehetjük, hogy 3 mérséklésire való in-telem mindenképen -meg­felel a japán érdekeknek. De vájjon mégha®' gát-tatásra talál-e az- ész szava? „Ha Japán elő vigyázó és néim -hivatkozt túlságosam katonai erejére a KdetázsiáW3 és a Csendes-Óceánon érdelkelt hátalmakP szemben, meg lesz belőle a haszna. Jóakárf mellett ak-inai piacon i-s megoldható a ikérde5 kölcsönös engedékenységgel. Ez -so'k jaP3" politikus nézete. Japánnak — azt- mondják szüksége van gazdasági ,terjeszkedésre. Ezl el kell ismerniök a többi népeiknek is. Japá" sohasem fogja megengedni, hogy utalt elzá*' ják. Elég erős, hogy végső esetben mindé' eshetőségnek ellébe álljon. Indiát illetően AÚ gl'iának magába 'kellene szállnia és az otít-3'!1 népek-nteik megadni a jogaikat. Az indusok sl' keres lázadására reálpolitikus nem gondot' hat. Azonban az emberiesség parancsa kény­szeríti Japánt, hogy nyomást gyakorolj0." Angliára, hogy a- saját jószántából elismerd az indusok jogalit. -Bizalommal lelhetünk ? brit ligazságszerétet és brit okosság irá# liogy az ind állapotok hamarosan m-eg f-of 1 nak javulni." Ezek azok a hangok, amely®/ az (angol 'szövetség megtartása érdekék-1 emelkednek. A szövetség felbontása mellett kardé5' kodik a japán politikusok egy másik tábofo Rámutatnak arra, hogy ez a szövetség célt3' tan, sőt természetellenes, hogy olyan nép®5 öljenek egymással szövetségben, amelyekWf. a polgárai közt merőben ellentétes az életi1''' fogás. .Eddig az az elv volt irányadó, hogv 3 szövetségek -a politikai gazdasági és katof] hasznosság elvén alapszanak. De ha két néP' nek különböző az erkölcsi világnézete, 2 köztük fennálló szövetség nem lehet tartós3' szilárd és célszerű. Kiélezik azt i-s, hogv ' ^ pánban a haza iránt való önkéntes kötélé' ségteljesités magától értetődő valami, ellet1' ben Angliában még most is, mikor a hazü, legnagyobb veszélyben forog, nem látni mdC mint egyéni önzést és a kötelesség alól vű> kibúvást. Olyan néppel, amely szájaskodv, folyton a győzelmet hangoztatja, de egfh kudarcot a másik után vallja, tisztességük japán nem állhat szívesen szövetségben. .., A két párt közül melyik kerekedik Rl"' nem tudhatjuk. A' legcélszerűbb tehát az ^ gol-japán viszony jövőbeni alakulásáról C'SÚ nagy tartózkodással nyilatkozni. Az ok°­japán diplomácia mindenesetre csakis JaP*

Next

/
Oldalképek
Tartalom