Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-02 / 78. szám

délmagyarorszag Szeged, 1916. április 2. Szegedről - Szegednek. — A város iparáról. — Egy hittel ezelőtt történt, (hogy a vidéki malomiparosok országos egyesülete Szegeden, a kereskedelmi és iparkamara dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését. Husz év óta első eset, hogy a világpiacon is első helyen álló magyar malomipar vidéken tartotta közgyűlését. A nagy számban megjelent tagokat magyaros vendégszeretettel látta vendégül a Back-malom. Ez alkalommal egyik mu-nkaszerető nagy malomtulajdonos és fiatal mágnás melegen érdeklődött Szeged város gazdasági élete iránt. Meglepetéssel vette tudomásul a város nagy fejlődését és gazdasági erejét, azonban csodálkozását fejezte ki afeletti hogy Szegednek, az ország második városának ipara nem áll arányban egyéb irányú fejlődésével és ipari vonatkozásban a vidéki városok között nem vezet. Kérdezte ennek okát és jelezte, 'hogv Temesvár gazdasági életének fejlődése, különösen nagyarányú nagyiparával messze megelőzte Szegedet. A nemes báró igazat mondott, a szegedi ipar, sajnos, még nincs oly méretű, hogv az a fényes, nagyvárosi keret, mely minden vidéki magyar város felett áll, megfelelő ipari tartalmat is adjon a városnak. Az utóbbi évtizedben az illetékes hatóságok és körök minden lehetőt elkövettek, a szükséges, támogatást és városi áldozatot felkínálták a jelentkező esetekben és kínálkozó alkalmakkor, azonban eredményt elérni nem tudtak. Biztos tudomásom van arról, hogy nem a közhatósági munka, előrelátás vagy éberség hiánya okozták e téren a sikertelenséget, 'Hanem egészen más, rajtunk kivül álló okok, amelyeket azonban a nyilvánosság elé vinni nem lehet, nem szabad. Az iparfejlesztésnek egvik leghivatottabb tényezője: a szegedi kereskedelmi és iparkamara is érezte azt, hogy az iparosodás fejlődésének 'nálunk akadályai vannak és kereste az utat és módot, hogy megállapíttassanak ezek az akadályok, s ha lehet, elhárittattassanak, illetőleg megsziinteítessenek. E végből felkérte a közel múltban az ország e?yik legkiválóbb közgazdasági tekintélyét: Katona Bélát, hogy tartson Szegeden előadást az alföld gazdasági helyzetéről. Katona Béla ebben az előadásában kiemelte, hogy az iparosodásnak döntő tényezői: a gyorsan rendelkezésre álló tőke, a ke'Iő értékesítést biztosító vámvédelem és a könnyen hozzáférhető nyersanyag, A kellő vámvédelem hiánya az egész ország iparát sújtja, e tekintetben Szeged nincs hátrányban a többi várossal szemben. A másik két tényezőben igen nagy hátrányban vagyunk. Az a fcis ipari 'hitel is, ami Magyarországon jelentkezik, a szegedi viszony!atbaií teljesen elenyészik. Ha pedig a nyersanyag figyelembe vételével számolunk a szegedi iparfejlesztésnél, illetőleg nagyipar megteremtésénél, akkor az 1913. évi árstatisztikából a következő eredményeket állapithatjuk meg: Budapesten a kőszén ára 4.31 fill., a barna szén 3 05 fill. Aradon „ 4.02 „ „ 3.20 „ Győrött „ 4.03 „ „ 3.16 „ Miskolc „ 3.09 „ „ 1.77 , Pécs „ 2.50 . - „ Temesvár „ 4.40 „ „ — „ Debrecen „ 4.68 „ „ 3.53 „ Szabadka „ 4.60 „ „ 4.20 „ . 5.17 „ . 4.39 „ Ebből láthatjuk, hogy az erő előállítására szolgáló nyersanyag beszerzésénél városunk igen nagy hátrányban van, igy a konklúziót nagy általánosságban mindenki levonhatja. A nagyipar megteremtésének fundamentuma — nézetem szerint — hogy meg le gyen az alapitónak a szükséges beruházási tőkéje és szakértelme. Hitelt csak az áru forgalomba hozatalánál szabad igénybe venni. A Szegeden megtelepülni szándékozó nagyiparok állapításánál már az a gyengeség jelentkezett, hogy nem csak túlhajtott állami évs városi támogatást, ajándékozási kértek, hanem sokszor még az alaptőke egy részét is a várossal kívánták jegyeztetni. Ezek a körülmények oly benyomást keltettek, mintha nem iparalapitás lett volna a cél, hanem iparalapitási üzérkedés, hogv a várostól nyert előnyöket egy harmadiknak lehessen eladni. Ha nem is vagyunk szerencsések az iparosodás terén mindez ideig, annyit azonban büszkén elmondhatunk, hogy ami számottevő iparunk van. az egészséges, olyannyira, hogy a világháború zivatarai sem rendítették meg azokat. Néhány nagyiparunk pedig európai hirii és minden viszonylatban versenyképes. Hogy kellő tőkével és szakértelemmel, energikus vezetéssel mit lehet a nagyipar terén produkálni, tessék megnézni a Szegedi Kenderfonó részvénytársaságot, amely részvénytársaság a Bakay-féle kötélgyárat a végnusztuláskor megvette, újjászervezte, lépésről-lépésre előre vitte és a néhány százezer koronás alaptőkével induló gyári vállalat ma. 30 év után a több millióra menő beruházásait leírta, az egész 'monarchiában az első helyre küzdötte fel magát, 1000 munkás családnak ad kenyeret. Mindezt egy erős. öntudatos kéz csinálta, az intézet igazgatója. Ebből igazolva látom, hogv Szegeden is lelhet gyáripart teremteni, csak faT pig ember kell hozzá. Nemo. Apró történetek. — "Régi idők emlékei. — A múltban a J)áló-ié\e vendéglő volt a bohém tanya. 'Itt verődtek össze az újságíróik és itt rendezték a nagy — halpaprikással, sült kárásszal, kapros turuslöpéiinyel terhes — vacsorákat, különösen ha fővárosi vendég érkezett. Rendszerint szombat este, a hat órai gyorssal érkeztek a vendégek. Egyik ilyon szombat esti vacsorára meg is jöttek a jelentkezőik, esak az aranyszájú Hock János nem érkezett meg, helyette sürgöny jött, amelyben jelentette, hogy lekésett a gyorsvonatról és igy esak az éjjeli személyvonattal jöhet. A vacsora alatt Lipcsei/ Ádám kiadta a rendeletet egyik munkatársának, Csoór Gáspárnak, hogy az éjjeli vonatnál ő várja Hock Jánost és hozza a tetthelyre, már mint a Báló-féle vendéglőbe. Csoór rezonirozott, hogy ez nem lap-ügy, ő bizony nem mozdul sehová, nem -hagyja el a társaságot egy percre sem, egyszóval most S is ur és neki nem parancsol még a szerkesztő sem. Lipcsey belátta, hogy Csoórnalk igaza van és máskép határozott. Sorshúzás utján kívánta eldönteni, hogy ki várja a vasútnál Hoek Jánost. Apró cédulákat csinált és mindegyikre Csoór Gáspár nevét irta föl. A cédulákat belehelyezte a kalapjába és Osoórt kérte föl a sorshúzásra. Gazsi belenyúlt a kalapba, kihúzott egy cédulát, amelyről mélabús hangon olvasta le a saját nevét. A változhatatlanba belenyugodott és éjfélkor kiment a vasútra, Hoek János elé. Addig személyesen még nem találkozott az aranyszájú pappal. A vonat rendes időben érkezett, nagyon sok utassal. Csoór tisztán látta, a helyzetet, Ihogy a nagy tömegben nem találja ineg Hoek Jánost. Egyszerre csak elkiáltotta magát: — Hic, hec, hoc! A tömegből megszólal egy hang: — Hic! A hang irányába szaladt Csoór és megpillantja iHoek Jánost és egyszerűen csak annyit mondott: — Én pedig Csoór Gáspár vagyok, gyerünk édes papom. A szegedi műkedvelő társaság, A bor szatymazi előadása után való esztendőben újra előadást akart tartani. Koszó István ne és Zsótér iDezsőné elő is fogták a rendezőt és kiadták a rendeletet, liog ykészüljön a NapiJmama előadásának rendezésére. A rendező készséggel vállalta volna a kedvek feladatot, de kijelentette, hogy Taschler József nélkül nem tart előadást. Taschler József pedig nem szerepelhet, mert tudomása szerint a törvényszék akkori szintén érdemlés eüröko ros«z néven vette, begy Jóska eljátszotta Baracs Tmró szerepét. Pár napra rá, Taschler József fölkereste a rendezőt. — Mit hallok mester, te nem akarod, liogy előadást tartsunk? — Akarni akarom — válaszolt a műkedvelő. diletán.s rendező, — de rád való tekintettel k kell .mondanunk az előadás megtartásáról. — Ugyan már miért? — kíváncsiskodott Taschler József. Én eljátszom Örkényi bárót, az alezredest. — De mit szól majd hozzá az elnököd? — Semmit! iE szerep ellen nem lehet .kifogása, hiszen báró is, alezredes is, egyszóval társaságbeli es nem gatyás paraszt, mint Baikxs Imre. Ugy bizony. KÖNYVET A HARCTÉRRE! Az Országos Hadsegélyző Bizottság és a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete könyveket, füzeteket, képes újságokat kér a harctéren levő katonák részére. A küldemények a Vöröskereszt Szerctetadomány-osztúlyhoz (Budapest V., Lipótkörut /.) cimzendők. A kir. posta bérmentesen szállítja a csomagot, ha ráírjuk: „Szeretetadomány a harctéren levő katonák számára." Telefon,: 13—16. Telefon: 13-16. ÉS fűtés, üzem és cséplés célokra tel- B jes vaggon rakományokat is aSOMIfll j szállít és vidékre továbbit. TUZIffif M motorommal Háznál is Mzelek. B Víderker Pál k^Y/dt g Szeged, Honvéd-tér 1. szám. 18 B •BBBBBBBBBBBBBBB1