Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-15 / 89. szám

Í)ÉÍJMÁGYAROESZÁÖ Szeged, lí>16. április 15. .. , '-\esms " ^ixífJh'J: kvovcovrt Xá-v —' ? 0 íz ' j • / /» rr—w / . v .. M' c. ••'PK^Pto^avarJéerA*^ Qeprron­a - • ­rá' <c • o- -'Yíetrtim'iue Lecndrb'é Sovvitte- _„ _ —-a »<r - .re.w .jfoieuer-^ " 'joujdoan: • '' ­A helyzet Verdunnél. Köln, április 14. A Kölni sche Zeitung .kiii-öti tudósítója jelenti, hogy a német of­fenziva Verdiin előtt félreismerhetetlenül előre halad A legutóbbi napokban, mint fő leg a francia jelentésekből látszik-, szinte egységes csata dult az avocourt—vauxi vo­nalon. Az elkeseredett támadások és ellentá­madások 'hullámzásában eredményként föl­ismerhető, liogy a németek lassan előbbre jutnak. Az 1916. évi korosztálybeli újoncok fölhasználásán kivül a francia tartalék rend­kívüli elhasználását is megállapították. Köln, április 14. A Kölnische Zeitung sze­rint az idea Nazionale a verduni harcokról ezt irja: Verdun elfoglalása megakadályoz­hatja a szövetségeseket abban, hogy hadere­jükkel hatásosan lépjenek föl Németország ellen s ezenkívül gazdasági és politikai bo­nyodalmak veszedelmét is magában rejti, a melyéknek fontossága még beláthatatlan. Francia Jóslás a verduni csatáról. Bem, április 14. A Verdun előtt elért legújabb német eredmények igen súlyos föl­adatot rónak a francia katonai bírálókra, mert még sem tehetik azt, 'hogy be ne vall­ják a németek nyereségét. Igy például Bert­huut tábornok a Petit Journal-ban ezt mond­ja bírálatában: — Véres veszteségek ellenére a néme­teknek mégis sikerült egy ponton megvetniük lábukat. Ez a pont fontos. Ha ott tovább ha­ladnak, ugy nem lelhet eltagadni, Ihogy ko­moly hasznot értek el. 'Mig a németeknél van a kezdés, mindenesetre megvan az'a hasznuk, hogy a támadásokat és azok helyét maguk választják meg. Rousset alezredes is hangoztatja, hogy a kezdés a németek oldalán van és attól tart, hogy a hadműveletek keleti irányba ki­tolódnak. Óva int attól a reménytől, hogy a német támadások alábbhagynak, mert az el ­lenség, mielőtt belenyugodnék abba, ihogy vereséget szenvedett, minden erejét harcba fogja vetni. Nem szabad a közönségnek ön­ámitással szemet hunynia a valóság előtt. A L'Homme Enchainé bírálatát a cen­zúra alaposan megnyirbálta. A biráló rámu­tat arra, hogy a németek minden vereség el­lenére ellenségüket mindig visszavonulásra kényszerítik. A verduni csata még meglepe­téseket fog hozni. Francia jelentés. Genf, április 14. A Havas-ügynökség jelenti: A 304-es magaslatra, valamint a Mort Homme csúcsaira heves ágyutiizet zú­dított .az ellenség. A németek a verduni má­sodik védelmi vonalat is erősen lövik .Eisnes vidékén. A Maas jobb partján Douaumont és Vaux között tartott az ágyulhare, gyalogsági támadásra azonban .nem került a sor. A re­latív nyugalom előjele a várható nagyobb harcoknak. Német vélemény Asquith beszédéről. Berlin, április 14. A kancellárnak adott angol válasz nagy feltűnést keltett a német közvéleményben és sok megbeszélésre és vi­tára adott alkalmat. Két? irányban alakultak ki a vélemények, elsősorban a porosz ka­tonai hatalomról és annak megtöréséről tett kijelentéseket bírálták, azután az; angol -mi­niszterelnök szinte egyetlen ibékeföltételét, a régi -Belgium teljes visszaállítását tették kri­tika tárgyává. Általános volt a vélemény, hogyha túlzott bizakodással nem is szabad fogadni Asquith kijelentéseit, mégis meg le­het állapítani, hogy határozott közeledés van bennük és az, amit ezúttal az angol minisz­terelnök mondott, .már nem zárja -ki teljesen egy békemegbeszélés eshetőségét. Írország az újoncozás és a háború ellen. Rotterdam, -április 14. Dublinban egy biró a feleikhez intézett beszédében a -követ­kezőket mondta: — A lakosság egy részénél háborúelle­nes és az újoncozás ellen irányuló a hangu­lat. Ezt a hangulatot minden tisztességes polgárnak helytelenítenie kellene. Azt hall­juk, — mondta, — hogy gyűléseket tartandk az újoncozás ellen, röpiratokat osztanak szét ellene és utcai zavargások fordulnak elő, a melyek alkalmával fegyvert használnak a rendőrség ellen. Némelyek fái ragaszokon is megkísérik az újoncozás sikerének megaka­dályozását. m egyik Az olasz sajtó legújabb „hazafias" közleményei. Lugano, április 14. A szocialista Avató egutóbbi számában ezzel a címmel: Bolondok-e vagy gonosztevők? vezércikket irt, amelyben a háborús sajtó közleményei­vel foglalkozik. Ezek a -közleményeik minden emberi képzeletet felülmúló lelketlenségm tanúskodnak. Az Avanti közli is szó szerint a háborús sajtó következő sorait: „Az anyatej és a testvéri Iköny annyi lagymatagsága utón fekete vérnek f-oü0 fürdőjére volt szükség. Vérrel való becsületes megöntözés kellett. Elsőbben már nagyon sokan voltunk: és- a háború nagyon sok oly embert visz el, aki csak azért élt, mert épen megszületett. Ugyan hány van a sok ezer dög (carogne) között, amelyet csak a ruha szine különböztet meg egymástól, olyan, hogy meg kellene siratnunk, vagy csak tne$ is kellene róla emlékeznünk? A fejemet te­szem rá, hogy a kezünk ujján megszámol­hatjuk. Lelkünk mégrenditésére ne hozakod­janak elő az anyák könycvcl! Bizonyos kor­ban egyáltalán mire használhatók az anyák másra, mint üvöltésre? A háború azonkívül használ a mezőgazdaságnak. A csataterek sok éven keresztül jóval többet fognak te­remni, mint azelőtt, amikor nem kaptak sem­miféle trágyát. Milyen szép- kelkáposztái fognak enni a franciák azokról a helyekről, ahol a német gyalogosok tömegével hullottak el és milyen kövér krumpli-szüret lesz jövő évben Galíciában?" Az olasz háborús1 sajtó e szörnyűségei­hez az Avanti a következőket jegyzi meg: Ilyen dolgokat nyomtatnak le azoknak a szidalmazására és gyalázására, akik részt vesznek a harcban és akik lenyomtatják, azok természetesen otthon ülnek. Érthetetlen ez az arcátlanság. De csak előre és tovább! És szidalmazzák azokat, akik meghalnak é$ akik simák! Vájjon mit mond Salandra ur, aki dicsőítette a szent önzés háborúját és népének ezeréves kulturfelsőbbségét, vajj-on mit szól háborús sajtójának e viselkedésé­hez? Német hidroplán föltartóztatott egy norvég gőzhajót, Krisztiánja, április 14. A Breda norvég gőzöst, amely tegnap érkezett Hollandiából, az Északi-tengeren német hidroplán föltar­tóztatta. Egy mentőcsolnak a Breda födélze­tén")! az aeropl'ánlhűz evezett, a-melv csende­sen himbálózott a vizén. A repülőgép egyik utasa ekkor a Breda-ra ment át és átvizs­gálta a hajó papirosait. Miután azokat rend­ben találta, eltávoz-o-tt, -előbb azonban még tisztelgett a norvég zászló előtt. A hidroplán azután felszállt a levegőbe. Hollandia nem engedi kikötőjébe a Portugália által lefoglalt hajókat. Rotterdam, április- 14. Egy bizottság, a melyet mostanában neveztek ki és amelynek tagj-ai j-og-ászok és tengerésztisztek, vizsgá­latot tartott arra vonatkozólag, hogy azok a német hajók, amelyeket -Portugália lefog­lalt, befuthatnak-e hollandi kikötőbe. A bi­zottság ugy határozott, hogy a portugál rész­ről lefoglalt német hajók nem futhatnak be holland kikötőbe. Ez az elutasító válasz tehát iriem ismeri -el jogosnak azt, hogy Portugália lefoglalta a niémet hajókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom