Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-12 / 61. szám

Saejg.ed, 1916. március 12. DJCLMAGYAEÜRSM Aknavető- és kézigránát­karcok a Ooberdén. BUDAPEST, március 11. (Közli a mi­niszterelnöki* sajtóosztály.) Az olasz tüzér­ség tegnap a tengermelléki harc vonalon a szokott pontok ellen ujra élénkebben tüzelt. A doberdói fensik szakaszán aknavető és kézigránátharcok is fejlődtek ki. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az orosz harctéren nincs esemény. BUDAPEST, március ll. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz harc­téren nincs nevezetesebb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, március ll. A nagy főhadi­szállás jelenti: A keleti harctéren nincs új­ság. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály,) Elsülyedt orosz torpedónaszád. SZÓFIA, március 11. (Hivatalos.) A Pngumil nevű orosz torpedónaszád Várná­tól délre aknába ütközött és elsülyedt. Négy észtet és tizenegy főnyi legénységet bol­gár katonák megmentettek. Antant-ellenes balkáni szövetség létesülése. STOCKHOLM, március 11. A Rusz­éié Szlovo orosz lap jelenti, hogy Görög­ország és Románia között titkos egyezség 1('tt létre. Bulgáriával most folynak a tár­palások hasonló egyezség megkötésére. A Ruszkoje Szlovo azzal végzi cikkét, igen sajnálatos dolog, hogy az antant eIle" balkáni szövetség van keletkezőben. lenne, ha a diplomaták megakadályoz­ik ezt a fenyegető- veszélyt. Az olaszok folytatják Valona megerősítését. BERLIN, március 11. Athénből jelentik, az olaszok folytatják Valona megerö­s,(ését. A lakosságot elszállították. A vaio­|'ai öblöt aknákkal elzárták és a kikötő előtt "ndihajók cirkálnak. Megkezdődtek a határszéli harcok az Unió és Mexikó között. ! BERLIN, március 11. Washingtoni je­entés szerint az Egyesült-Államok csapatai összeütköztek többször a mexikói bandák­Utóbbiak száz halottat és 400 sebesül­ni vesztettek. Az Unió csapatai visszatér­4 a határra, ejöbb háromszor megütköz­ik a mexikóiakkal. U;abb jelentés szerint az Egyesült-Ál­szabad kezet adnak katonáinak, hogy 9 mexikóiakat a határon tul is üldözzék. Vörös Kereszt szegedi választmánya. (Saját tudósítónktól,) A Vörös Kereszt szegedi választmánya vasárnap délután 4 órakor taríia a városiháza nagytermében ez idei rendes közgyűlését. A kilenc pontból ál­ló tárgysorozat az évi jelentés előterjeszté­sével kezdődik. Ez a jelentés, almelyet Veress Károly elnök és dr. Lugosi Döme titkár irt alá. több érdekes adattal és jelenséggel szol­gál. Kétségtelenül buzgó munka eredménye, .de a kritikai .hangot csak akkor látja szük­ségesnek, amikor a közönség áldozatkészsé­gén")! CS í\ rró' szól, Ihogv a Vörös Kereszt Szegeden nem részesült kellő támogatásban. Ha már ezt a kérdést megpendíti a vezető­ség, a közönség bizonyára szívesen látta volna, ha okairól is bővebben értekezik. A beszámoló egyébként java részt olyan eseményeket ismertet, amelyekkel a maguk idején részletesen foglalkozott a sajtó. Meg­emlékezik Ferenc Szalvátor főherceg szegedi látogatásár ol, az ápolónők működéséről, a két betegnyugvóról, a két fiókkórházról, az njszegedi hadikórházról, a közvetítő iroda munkásságától, a gyüjtőkoesi-akcióról, a vasiioiivéd-szolorról, a beteg- és se besül t­szálliíásról, választmánynak a jótékonyság és a rokkantügy terén kifejtett működéséről. A beszámolóból a következőket közöljük: — Az 1915. esztendő ismét egyletünk liá­Iku u.s tevékenységét vette igénybe s bár­mennyire is megoszlott.j Szeged város társa­dalmának áldozatkészsége, a Szegedi Vörös­Kereszt Egylet 1916. évben értékes mozgal­makkal vett részt, a hadi jótékony súg terén « azon iparkodott, begy a Vörös-Kereszt cél­jait mentül jobban megközelit-e. lEhh'ez a nagy tc\. kenységiltez, amit a Vörös-Kereszt Egylet Szegeden kifejlett, el­ső sorban is Ferenc Sa.lvator királyi herceg szemleutja. Szegeden való tartózkodása, ha­tott huzditólag. (A Szegedi Vörös-Kereszt Egylet műkö­désének legkiemelkedőbb mozzanatait na­gyebi) vonó-okban késői b fogjuk i-iuertetni, azonban már most is előrebocsátjuk, liogy egyletünk tevékenyegében a legnagyobb 1 uzgalomnnal kórháznak és beteg nyugvó ál­lomásunk fenntartásán kiviil a gyűjtők: esi­'ínozgalom, a „va-ilionvéd"-szobor felállítása, a rokkantak gyámi szervezetének megalko­tása volt. lAz 1915. év folyamán a nemzeti mozgal­makhoz aképen is kívántunk csatlakozni, hogy azon tőkénket, melyet intézményeink fenntartásánál n lkiilözui tudtunk, hadiköl­<"sön vásárlására fordítottuk; — igy az özv. lovag YVorzikovszky-féle alapítvány részére 1060 koronás, a rashonréd-szobor al.p ré­szére 3000 koronás, o gyüjtőkocsi részérc 7000 körmös, választmányunk részére 3000 koronás hadikölcsön kötvényt jegyeztünk. Dr. Szündy Károly összeállította azokat a statisztikai adatokat, melyek a Magyar Vö­rös-Kereszt Egylet első évi működ sére vo­natkoznak. Könyvből a Szegedre vonntkez" statisztikai adatokat helyénvalónak találjuk leközölni. Eszerint: Szegeden volt 4 kisegítő kórház 109 ágygyal. 1 üdülőhely 500 ággyal, 1 betegnyugvó állomás 12 ággyal. Vagyis összesen 6 intézmény 621 ággyal; -zú­zalék «zénna 0.67. Legnagyobb százalék szalma van Rács-iBodrog vármegyének 5.22; legki­sebb Panc-ovának: 0.05. Adatai szerint Sze­geti lakossága 118.328 lélek, felajánlott ágy­szám 621; ezrelék 5.24. Ezrelék szám legna­gyobb Kassán: 64.80. legkisebb Baranya vár­megyéi en 0.42. A m besültek é>- betegek gyó­gyulási arányáról vr.'ló kimutatásban Szege] a következő adatokkal szerepelt: érkezett besültek -száma 2.645, gyógyultan távozott se­hcsü.ttek szánta 506, azaz 19.1 százalék. Meg­halt sebesültek száma 67, azaz 19.1 százalék, a betegnyugvókon átutazóknak nyújtott ide­iglenes kötözések és el«ő segélyek száma 41.483. A .szegedi állomási üditőlu lyek műkö­désének egy évi adatni: az iiditések .száma 39.138, adag tea 2.381, tej és tejeskávé 9.129, kenyér 39.137, szivarba 32.400, vegyes 27.462 darab, illetve adag osztatott ki. A szegedi társadalom áldozatkészségéről szóló statisz­tikai adatok ezek: 1914. évi áll. egyenes adő kivetési eredmény 2.397.379, az egyesület köz­pontjához beküldött pénzbeli adományok 454 K 86 f., a választmányihoz beküldött ter­mészetbeni adományok értéke 1;251 K, pénz­beliek 17,584 K, összesen 18.845 K, az egész áldozatikészség tehát 19.299 K 86 f, az ado­mányozások aránya az állanuiegyenesadók­hez százalékban kifejezve 0.81. A százalék­szám legnagyobb Fejér-vármegyében, ahol 27.65, legkisebb Brassó-vármegyéken: 0.06. Az adott összeg nagysága szerint a felsorolt 89 törvényhatóság közül, Szeged a 79-ik. Leg­nagyobb adakozó Budapest 2.792.937 K 94 f.­rel, a legutolsó Pancscrva 63 K 50 f.-rel. Szá­zalékos sorrendben Szegeti 0.81 százalékkal a 89 adakozó törvényhatóság köziil a 81-ik és pedig az utolsó 10 között! A hadifogoly iroda által eszközölt gyűjtésiben Szeged ösz­szésen 344 K 83 f.-rel szerepel. A szegedi vá­lasztmányhoz leérkezett adományok kimu­totá-a a következő: Pénzadomány 17.594 K, ágynemű 93 darab (290 k), fehérnemű 550 darab (961 K), nemes ital (500 k), szivar 3400 ('arab (170 k)„ szivar ka 56.800 drb (1704 k'). Ezék az adatok, ha néun is a legpontosab­bak, de mindenesetre a valósághoz közelálló adatokat niutanak fel. Megjegyezzük, hogy ezen adatok kizárólag egyletünk álta'l fenn­tartott intézményekre vonatkoznak. Egyletünk vezetősége a nehéz idők alatt is állandóan dolgozott s figyelemmel őrködött eminens érdekeink fölött. Évi jelentésünk statisztikai adatai a lehetőséghez képest mu­tatják kifejtett munkásságunkat és az elért eredményeket. Sajnálattal kell azonban meg­állapítanunk, hogy nem minden ténykedé­sünket koronázta a siker oly mérve, melyet el érni reméltünk. Ennek azonban több oka vau. A Szundy-féle adatokból megállapít­ható, hogy Szeged város közönsége éppen nem fokozcűt mértékben vitte ki részét a hídi. jtVékonyság terén, — másrészt 5 évről közölt adataink is mutatják, hogy alig valamivél fokozottabb városunk lakosságának érdek­lődése egyletünk iránt most, mint volt a bé­kében. Szeged város lakosságát a hadijóté­konyság érdekében más egyesületek is igénybe vették — más-más mozgalmakkal s igy azok az erők, amelyek elegendőknek bi­zonyultak egyes mozgalmaink megindításá­hoz, már a kivitel során beláttuk, hogy nem vagyaink képesek a szétforgácsolt és több irányban is lekötött társadalmat kizárólag érdekeink támogatására megszerezni. A jelentés utolsó részletében statiszti­kai adatokra van hivatkozás. Eszerint a ren­des tagok szátna 1911-ben 247. 1912-ben 361, 1913-ban 372, 1914-ben 674. 1915-ben 764 volt. Az alapító tagok száma 6-ról 18-ra emelkedett. A bevétel mindig kierek számot ! véve 1911-ben 24,000. 1912-ben majd 25,000, 1913-ban 27.000, 1914-ben majd 59,000 és 1915-ben maid 141,000 korona volt. Az egye­sület vagyona 1911-ben majd 25,000 és 79/5­ben 45 és félezer korona. Azt hisszük, a szá­moknak ez az aránya nem azt mutatja, amire a jelentés következtet, az országos összeállí­tás aiá a számokhoz ugyanis indokokat is kéne tenni 1911-től 1915-ig. Kétségtelen, hogy vannak egyesek, akik a íhadi-iótékonyság té­ren. bűnösen tétlenek maradtak, de ezt a vá­ros egész közönségéről ugy állítani, hogy az indokait ne keressük, még sem volna szabad annak az egyesületnek, ainelv 1915 év végén 45 és .félezer korona vagyont mutat ki. Azt is firtathatnánk, hogy minek ez a vagyon­gyűjtés? A közönség azért adakozik, 'hogy sebesült harcosainknak minél jobb ellátása, a nyomornak minél kevesebb aratása legyen. Ha a sebesültek számára bőven tellett, tessék a pénzt jótékony célra fordítani ott, ahol égé­tően kell. A fokozott adakozás ne fokozott tőkegyűjtésre inspirálja jótékony egyesüle­tcinket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom