Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-11 / 60. szám

DÉLMAGYAROBSZÁG. Szeged, 1916. március 11. formailag, hanem lényegében is érvényt akai szerezni. Mert nem elegendő, hogy a vendéglőket és kávéházakat éjjel egy órakor bezárják. Lehet •minatni bezárt ajtók mögött is és nemcsak a kávéházakban, hanem otthon, a lakásokban is, ahova a vendéglőkből pezsgőt is lehet hozatni és nem nagy fáradsággal a cigányokat is felvitetni. Ha a hatóság ezeket a visszaéléseket nem tudná megelőzni, még rosszabb helyzet teremtődnék, mint a zárórarendelet életbeléptetése előtt. A kicsapongásokwak ezt a módját a hatóságnak eré'yeseii ineg keli gátolnia, nehogy a különben igen üdvös rendelet rossz következményekkel járjon. Ezzel kapcsolatban különösen fe'hivjuk a hatósági ellenőrzést azokra a nyilvános helyekre, amelyekben a dolog természete szerint a zárórareridelet tilalom fáját nem állították iel. Az olasz hadüzenet történeti és lélektani háttere. Irta: dr. Balanyl György. Ili. A kérdés még ma, a habom második félé-vében is izgat bennünket. De kielógitő megoldása a legnehezebb feladatok közé tartozik. Arról nem .is szólva, liogy a? még mindig élénk érzelmi reszonanciák, melyeket a folyamatban levő küzdelem esélyei egyre élesztenek, állandóan veszélyeztetik 'történetírói tárgyilagosságunkat, a tekintetbe veendő szempontok sokasága és bonyolultsága szinte leküzdhetetlen nehézségek elé állítja átfogó képessegünket. Mert nem egy csomó, többé-kevéííbbé elhatárolt tény puszta felsorolásáról van itt szó, hanem a legel len tétesehb formákban fellépő erők felismeréséről, gyakran imponderabills hatásaik szétválasztásáról, egyéni kezdeményezések és tömegpszichológia i jelenségeik történeti szerepének 'megjelöléséről, szóval olyan feladatokról, melyek kiterjedt tárgyismeret mellett sokoldalú érdeklődést és mélyreható, világos tekintetet tételeznék fel. Még szembetűnőbbé válik a megoldás nehézsége, ha arra 'gondolunk, liogy a rendelkezésünkre álló források egy része, köztük hivatalos helyről származók is, szándékosan a fonalak összekuszáló sár a s a valódi okoknak hamis jelszavakkal való kendőzésére törekszenek. Azonkívül állandóan fenyeget bennünket a veszedelem, bogy hibás általánosítással vagy egyik-másik közreműködő tényező jelentőségének túlbecsülésével valószínűtlenül egyszerűvé tesszük a valójában végtelenül bonyolult fejlődésmeneteit vagy nagyon messze incnő okfejtésekkel megnehezítjük az eseményeik összefüggésének és helyes aranyainak világos felismerését. A következő soroknak nem is az a céljuk, hogy genetikus és kimerítő összefoglalását nyújtsák az olasz hadüzenet összes történeti előzményeinek, iAhhoz még nem rendelkezünk elegendő kritikailag megrostált anyaggal, másrészt nélkülözzük az átélt eseményeik nyugodt megítéléséihez szükséges távlatot. E sorok csupán vázlatos és lappangó erőknek nemzeti eszményeknek és hatalmi törekvéseknek, társadalmi mozgalmaknak és szellemi áramlatoknak, a felelős ós felelőtlen tényezők tetteiben kifejezésre jutott lélektani motívumoknak röviden, mindannak, ami a semlegesség tiz mozgalmas hónapja alatt részint mint már meglevő aspirációk egyre erősödő visszhangja, réselnt mint újonnan ébredt vágy az olasz köztelket állandó hullámzásban tartotta s utálja a világtörténelem egyik legszógyenleteeebb árulásának elkövetésére ragadta. Italia gységessé válása óta aktiv Ikülpoflit'ikát folytat. A .nacionalizmus hajtó ereje és az olasz nép esztétikai érzéke, mely kiválóan fogékonnyá teszi a külső sikerek iránt az érvényesülés ujabb és ujabb ösvényeinek, keresésére ösztönzi. 'Külpolitikájának irányát földrajzi fekvése és történeti fejlődést szabja meg. .Ebből a szempontból bárom élesen elválasztható pro,grammot különböztethetünk meg: a középtengeri, az adriai és az irredenta programmot, melyek a körülményekhez képest majd egyszerre, majd felváltva adják mie.gr a legifjabb európai nagyhatalom külpo1 ilt ik á jónak iszign a t uralj át. Történeti sorrendben első a közép tengeri programúi. Marzini már 1838. hazája számára követeli Észak-Afrikát. Bismarck egy 1806. kelt levelében hasonlóan Italiának akarja juttatná a földközi tengeri uralmat.1) A vaskan.ee]lár éles szeme a jövőbe tekint: az olasz igények felkarolásával Franciaországot óhajtja gyengíteni.2) .Hogy Róma elfoglalásával az egyesítés müve betetőzést nyer, az uj nagyhatalom reményektől és nagyotakarásoktól duzzadd vitorlákkal száll a világpolitika tengerére. A terza Ran\i nagyságban és fényben méltó akar lenni az elsőhöz, a hasonlíthatatlanhoz. Uralkodni akar a Földközi tenger medencéjén. Vágyai az ősi ellenségének, Karthagonak romijaival megszentelt afrikai part: Tunisz felé sznllanak. Történeti jogok mellett gazdasági és stratégiai szempontok i.s élesztik a nagy jövőre hivatott tartomány birtoka után való vágyát.3) De belső ziláltsága, magasam szárnyaló vágyaival fordított arányban álló gyengesége és elszigeteltsége nem engedik, hogy kinyújtsa kezét a partjaitól mindössze néhány óra járásnyira fekvő föld után. Egymás után szlasztja el a legkedvezőbb alkalmakat. Rövidlátó áflamfénflai hallatlanra veszik Audrássy biztatását ós Bismarck bátorítását a berlini kongresszuson.*) Tunisz annektálása egyre késilk. Az olasz közvélemény szentül hiszi, bogy Italia képzelt jogait senki seni meri érinteni s azért elegendőnek tartja a pénétratuxn pacifiqve-iú. Annál váratlanabbal és fájóbban éri a csapás, melyet az idősebb latin testrér mér reá. Mert íiiig a római kabinet bizonytalanul tétovázik, Jules Forryvei felszínre jutott francia imperialista politika siet megragadni az első alkalmat, a funi.v/.iak eegy beütését 'Algír ha s az 1881. máj. 12-én kötött bardoi szerződésben Tuniszt de fac-to francia gyarmattá teszi.s)i Álmainak széttépése, vélt jogainak kijátszása hihetetlen mértékben felizgatja az olasa közvéleményt. Egész Italia az elkeseredés és harag féktelen orkánjától remeg. A franciabarát Cairóli minisztériumot úgyszólván pillanatok alatt elsöpri az általános felzúdulás. A lelkekben .kezd derengeni a belátás, bogy Italiának ki kell emelkednie elszigeteltségéből s a szövetségesek rendszerével biztosítani magát hasonló meglepetések ellen. iEz a felismerés azután megteremti a lélektani alapot a gyűlölt Franciaország legyőzőjéhez, a német birodalomhoz és mert — Biainarck ezavai szerint — Berlinbe csak Bécsen keresztül vezet. az ut, az osztrák-magyar monarchiához való közeledésihez. Tunisz megszállása után alig egy évvel, 1882, máj. 20. befejezett ténnyé válik n központi hatalmakhoz való csatlakozás. 'A kettős .szövetség hármassá bővül ki/) •A hármas szövetség megadja Itáliának a szükséges hátfödözetet, de nem egyúttal az erőt. A koloniális törekvések ennek ellenére továbbra is tengelyei maradnak külpolitikájának. A nemzeti (hiúság és nagyra vágyás kárpótlást Ikeres a szétfoszlott álmokért. Maneini külügyminiszter (1885. jatt. 25. mondott beszédében) kiadja az uj jelszót, liogy a Földközi tenger kulcsa a Vörös tengerben keresendő. A diplomáciáinak Tunisz elfoglalására következő kurzusa valóban: Középtengeri politika a Vörös tengerben dev.ise aíatit indul.7) Anglia jóindulata és nem mindig önzetlen barátsága lehetővé teszi Eritrea és a Szórnáli föld megszállását. A pillanatnyi sikerek újra megduzzasztják az olasz remények vitorláit. A Conculta vérmes politikusai már egy nagyszabású afrikai gyarmatbirodalom ábrándjait szövögetik s 'Abesszinia meghóditására készülnek, mikor bekövetkezik a hirtelen kijózanodás, a rettenetes aduai vereség '(1896. márc. 1.), a legcsufosaöb kudarc, mely valaha nagyhatalmat ért. A magasan szárnyaló tervek egyszerre füstbe mennék. A célok és a megvalósításukra hivatott erők aránytalansága újra kegyetlenül megbosszulja magát. Italia két évtizeden belül másodízben Ikerül abba a kényszerhelyzetbe, liogy külpolitikáját revízió alá vegye. h Mackay, Freiherr v. Italiens Verrat ani iDreibund. München—Leipzig, 1915. 20. d. 2) U. o. 24. 3) Fischer, P. D.: Die italieniséhen iKolon.ieu. Internationale Monatsehrift. 1015. 828— 29. 1. 4) GJhlumecky, Freiherr v.: Österreeich•Ungarn und Italien. Leipzig—'Wien. 1907. 4. I. Deutschland und der Wéllkrieg. lirsgg. v. 6. Hintze, Fr. Meinecke, rH. Onckeu u. II. Seb umacher Leipzig—(Berlin, 1915, 336. *) Deuitschlairiid und der Weltkrieg. 337. 1. 1) Miklós ö.: Olaszország és a hármas szövetség. Magyar Figyelő. 1915. febr. 161. skk. 11. Igen világos Frakuói előadása: Tanulmányok a hármas szövetség történetéhez. Budapesti Szemle. 164. k. 323. s. kk. 11. 7) Ohlunedky i. m. 8. Szeged tiem adóztatja meg a hadseregszállitókat. <Sutát tudósítónktól.) Juricskay Barna, nagyváradi adó- és pénzügyi tanácsos szabályrendekt-tervezetet dolgozott ki, amely, — állítólag — hivatva van községi pótadó kirovása nélkül a városok fizetőképességét biztosítani. Igazságos és méltányos1, hogy a hiányokat azok pótolják és a közterhek J viseléséhez azok járuljanak hozzá nagyobb mértékben, akik a háború következtében az ipari és kereskedelmi konjunktúrák eredményes kihasználása által tettek szer nagyobb jövedelemre. A Juricskay tanácsos által kidolgozott tervezet íontosabb pontjait itt kö— Minden kereskedő, maros, kereskedelmi, vagv ipari szakegyesület, munkaközpont, részvénytársaság, vagy fogyasztási szövetkezet és minden magánvállalkozó, aki a város területén akár ideiglenes jellegű, akár állandó cs. és kir. katonai, 'vagy m. kir. honvédségi kórházaknak, gyógyintézeteknek, vagy üdülőhelyeknek, továbbá ideiglenesen, vagy állandóan a város területén állomásozó Ausztria és Magyarország bármely fegyverneméhez tartozó csapattest, vagy a m. kir. csendőrség részére bármily nemű szükségleti cikkek szállításával akár esetenkint nagybani megren delésre, akár állandóan vállalkozási szerződés alapján üzletszerűen foglalkozik és igy a katonai kincstárral kereskedelmi viszonyban áll. a szállított szükségleti cikkek eladási áru után városi hadiilletéket fizetni köteles. Ugyanezen elbírálás alá esnek a jogtudósok és örökösök is. A városi hadiilleték alapját, az eszközölt szállításért a katonai kincstár által kifizetett keresti összeg képezi és pedig: a) mindazok, akik 50,000 korona összegig terjedöleg teljesítettek szállítást, az eszközölt szállításért kifizetett összegnek / százalékát; b) mindazok, akik 50.000 korona összegen 'felül eszközöltek szállítást, az eszközölt szállításért kifizetett összegnek 2 százalékát fizetik városi hadiilleték cimén. A megrövidítésnek kitett városi hadiilleték 5-20-szoros összegig terjedő pénzbirsággal sujtatik, niely pénzbírság azonban 200 koronával kevesebb nem lehet. Az esedékessé vált hadiHleték öszszeg meg nem liatározímtása esetén