Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1916-03-09 / 58. szám
Szegőd, 1916. március 9. ÍJÉLMAGt ÁRORS^A fí. zott a lábadozó oisztaigból. Kiment a laktanyába s ott este fél kilőne órakor il,\..nlichcrfi-ggrerrel homlokon lőtte magát. Hajón Gyula önkéntes azonnal meghalt. A mentők •a holttestét a IBezomly-házban levő katonai liulfabázibá vitték. — Garázda suhancok. Kedden éjjel a Felsővároson csúnya garázdálkodást vitt végihez* néhány éretlen suhanc. Negyven háznak az ablakait verték be, egész éjjel zuhogtak a kövek az ablakokra, ugy, hogy a lakók kétségbeesetten rohantak panaszt tenni a rendörségre. Ugyancsak kedden. — valószínűleg ugyanazok ia garázdálkodók — a Széchenyitéren kiét ékszerész kirakatát zúzták be. Abból, hogy a kirakatokból semmi sem hiányzott, arra következtet a rendőrség, hogv az egész hadjárat garázda suhancok müve. — Tanuljunk idegen nyelveket a Városi Nyelviskolában. Telefon 14—11. URANIA ftagy. Tudományos Szinház sa T¥T ffiárcius 9-én, csütörtökön i esi. •••• Anion Chodn kiváló német iró szenzációs drámája : Dráma 4 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor, Gyermekjegyek csak az első előadásokra ^ adatnak ki. férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. 0000 SZÍNHÁZI MŰSOR: GSOTÖRTÖK: Végre egyedül, operett, páratlan (bemutató). RÉN'illOK: Vagy ő, vagy semlvi, operett, páros. SZOMBAT: I. Tisza, (Szabados .János költeménye, II. Vagy ő, vagy senki, operett páratlan. VASÁRNAP délután: (Inagysága ruhája, játék. ElSTE: Vagy ő, vagy senki, operett, bérletszüijict. A Protestáns Nőegylet esiélje. A közönség legteljesebb érdeklődése mellett zajlott le ina este a színházban a h'otestáns Nőegylet miivészestélve. Miivészestíly volt ez nemcsak elnevezés szerint, de nagy egészében belső tartalmában is. Jótékony célról volt szó. igy tehát biztosra volt vehető, hogy az anyagi siker nem marad el. A művészi sikerről eleve biztosítékot nyujtoü.Swürűstriiin Valborg, aki a dalénekesnők birodalmában előkelő helyet tog.al el, Schreiber Boriska, aki zongora művésznői pályájának bár most van a kezdetén, de értéket képviselői kvalitásai arra enged nek következtetni, hogy előtte a diadalmas jövő és hogv jelentős hely jut a számára a zongora miivelői között. Élvezetet ígért a honviód zenekar, amely mai összeállításában is szépet és jót tud produkálni, mert olyan lelkes és munkás karmester áll az élén, mint a mi Fichtner Sándorunk és minden jóval biztatott dr. Szolay József felolvasása is, a hangverseny keretében. A müvészestély folyamán szóhoz jutott egy olyan ember is, akinek a szavát már nem halljuk többé, aki eleven művészetet már nem produkál és akinek nagyralhivaíott művészetét már csak hátrahagyott müveiben élvezhetjük. Kjfis Gyuláról emlékezünk, a ritka talentuma zongorásről, aki a véres harcokban fejezte be tartalomban gazdag, fiatal életét. A műsort a honvéd zenekar vezette be, amely Beethoven d-dur szimfóniáját adta elő, majd a programúi bátra levő részeibe Kiss Gyula „Hajnalpirkadás" cimü müvét, végezetül Bach—Fichtner ..Prelúdium és Fuga"-ját. Mind a három zenei számot ala pos készültséggel, a müyek benső tartalmának érvényre juttatásával adta elő a bonvéd zenekar, megérdemelt lelkes tapsok kíséreté ben. Dr. Szalay József „Zúzmara herceg" cimii népies meséjét, amelyen a 'humor derűs verőfénye vonul át, olvasta fel, amelyet nn" tó elismeréssel honorált a közönség. Swiirdström Valborg az első kijövet alkalmával a Traviata nagy áriáját adta elő — olasz szöveggel. Az olasz szöveg hallása nem volt kellemes, ám a művésznő kulturált éneke nagy gyönyörűségnek volt előidézője. A műsor második részében Swardström Valborg kisérő hiányában nem a (hirdetett számokat énekelte, hanem három norvég dalt és egy magyar miidalt adott elő a saját kísérete mellett. A dal az ő művészi mezeje, itt van ő igazán otthon és e téren nyílnak számára a siker értékes virágai. A hangulatos dalok megszépültek csodásan finom és művészettel teljes előadásában. A közönség eltelve a gyönyörűségtől, hódolva ünnepelte a művésznőt, akinek szereplése különös fényt kölcsönzött a miivészestélynek. Ebből a fényből juttatott Schreiber Boriska is, aki Beethoven c-moll „Variáció"-<ját adta elő bravúros technikai készséggel és azzal az átérző művészettel, amiben bennfoglaltatik az átéreztető képes ség ritka tulajdonsága. A bájos ifjú művész nő, akit a zongora művészetiébe Zucker Simon tanár vezetett be, értékes tehetség, alapos 'készültségi! művelője a zongorának. Meglepő a technikai tudása, billentése kulturáltságról tanúskodó, tónusa máris elsőrendű. Rendkívül melegen fogadta a közönség miivészi szereplését és az ismétlődő tapsokra Brahms „Fantasia"-ját adta elő a legteljesebb hatás mellett. Hisszük, .hogy az iifju művésznő zongora játékában ismételten alkalmunk lesz gyönyörködni és liogy tanúi lehetünk bizton remélhető jövendő sikereinek. Ő, vagy senki. A színházi iroda jelenti: Mi fiwu igazólja jobban lEysler muzsikájának! rendkívüli nópszerikséffet, mint az a körülmény, hogy Bécsben jelenleg három .színházban adják Ey.slcr legújabb operettjeit ós Lgy csak (természetes, hogy Budapesten is a Népoperában a Vagg ő ragg senki— rendkívüli sikerrel került szinre, aini hihetőleg miiünk sem marad el. Az újdonság .sikeréhez nagyiban hozzájárul a kitűnő, mulatság * szöveg, mely mindvégig kacagtató és -(•haséin akar durva trivinlitá-i kkal olcsó hatásokra pályázni. Hogy az nj operett kétségkívül Eysíer legszebb muzsiká ja, azt él döntötte már Bécs és ,Budapest közönsége, mely napról-napra tapsol a Vagg ő ragg senki killenvis, szép zenéjének, mely hihetőleg .nálunk is az évad egyik slngerdarnhja lesz. A katona a harctéren és itthon. — Katonai forrásokból. — A katona rendesen már annyira leszállított igényekkel indul a harctérre, hogy alig érheti valami csalódás az igények terén. Ehhez a nagy igénytelenséghez alkalmazkodik az emberi test is, amely annyi mindennek az elviselésére képes, amennyit rendes körülmények közt a kulturembertöl egyáltalán nem lehetne elvárni. Hideg éjszakákat tölt friss földgödrökben — amikor az előnyomulás nem engedi meg az állóharcot és rendes fedezékek készítését — nincs szalma vagy fa, amelyet maga alá tehetne, ehelyett azonban zuhog iteliilről nyakába az eső. Reggel 4—5 óra körül, mielőtt a táborikonyha megérkezik a kávéval, azt hinné az ember, hogy már képtelen még egy fél óráig várni arra a meleg italra, amely egyúttal étel is. S hányszor jönnek vissza üres csajkával és azzal a hírrel a kávéért küldöttek, hogy a konyha nem érkezett meg s sem is jöhet a tüzelés miatt. Néhány perc múlva aztán elfelejti az ember a kávét és igy is megy. Pedig a nagy testi megerőltetés, jövés-menés, vihar és szél, álmatlanság miatt ugyancsak farkasétvágya van a katonának; ha van mit ennie, mindig evésre kész. A hazai csomagok megérkezese után az egész rajvonal szüntelenül rágcsál, részint unalomból, részint, mert ritkán akad „hazai". Ezen a farkasétvágyon sem a veszély, sem az undor nem képes rontani. „Emberek halálának a látása — olvastam egy tábori levélben — alig ront valamit annak a kávénak az izén, amelyet a* legnagyobb sárban és az ágyuk tüzelése közben készítettünk." Alkoholhoz csak ritkán és kimérten jut hozzá a katona. De ha nincs hideg, könnyen is nélkülözhető. Téli állóharc azonban alig képzelhető el alkohol nélkül. Éjjel-nappal hidegnek és nedvességnek van kitéve a katona, a nap legnagyobb részét összegubbaszkodva tölti s igy föltétlenül szükség van az alkohol melegitő erejére. Olyan emberek, akik azelőtt ínég csak nem is szagolhatták a pálinkát, annyi rumot fogyasztanak, hogy ínég a rendes ivónak is megártana annyi — béke időben. A frontról visszatérő katona többnyire nem éppen szerény. Igaz, hogy a sebesültek nem szívesen beszélnek az élményeikről,