Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-08 / 57. szám

•Szeged, 1916. március 8. it\ \ DILMÁGYÁROfUSfXÖ Az Universul támadása egy román tábornok ellen. - Aki a „guruló rubel" szolgálatába állott. — Bukarest, március 7. Az Universul je­lenlegi politikai igazgatója, Crainioeanu tá­bornok 1899-ben megjelent röpiratában, a melynek ciine: „Románia semlegessége", élesen kikel laz oroszbarátság ellen, amely Románia semlegességét veszélyezteti. Az egész munká vezérgondolata ebben a mon­datban csúcsosodik ki: „Romániát csakis Oroszország felől fe­nyegeti veszedelem!" Crainicanu röpiratában ezeket irja: Az oroszok minden nehézség nélkül fog­jak a Dobrudzsába benyomulni, sőt Iha épen akarják, könnyen megszánhatják Moldovai Is. Ez pedig minden bizonnyal megtörténik, hogy ha nem áll velük szemben elégséges katonánk és erőditmény. Ha ellenben hadseregünk, Foksaniban, Malacon és Harsován, vagy Csernavodánál, Vagy Konstanzánál, vagy pedig Babadagnál erődítményeink lesznek, amelyek egyrészt a Kárpátok, másrészt pedig a Fekete-ten­korre támaszkodó bázissal bifnak, akkor Oroszországnak nem lesz könnyű helyzete, erről meggyőzhet minket egy a térképre ve­tett pillantás. Ilyen feltételek mellett könnyen meg­történhetik, hogy egy a moldovai Kárpáto­kon át Erdélyből jövő osztrák-magyar had­Screg, amely a mi hadseregünkkel együtt működik, az oroszok operációs vonalát le­vágja. Akkor pedig nemcsak iliogy könnyű szerrel be nem törhetnek az oroszok Romá­niába, hanem a mi hadseregünk az osztrák­magyarokkal egyesülve mindenféle orosz in­váziót lehetetlenné tesz. Azokról, akik Romániában más nézeten fannak, malíciával ezeket irja Crainiceanu: „Romániában az ég elleni bűnt követ el az> aki igaz hazafiúi kötelességét akarja tel jesitem, aki hazáját jobban szereti, mint ön­magát és népszerűségét." Oroszország terveiről igy ir a tábornok: „Oroszország uj világot akar teremteni, ez pedig veszedelmesebb, mint a németség." A röpirat egy másik helyén igy ir Craini­ceanu: „Minden elmélet elvetendő, amelynek nem képezik alapját az orosz veszedelemről felhozottak, mert egy ilyen elmélet a gya­korlatban ugy az országra, mint a hadsereg­re nlézve a legszomorúbb következményeket eredményezheti, mert az az egy bizonyos, miszerint majdnem lehetetlenség, hogy Oroszország semlegességünket respektálja." Igy irt és gondolkozott Crainiceanu tá­bornok 1899-ben. És ma? Ma becsületes meg­győződését szegre akasztva, u guruló rubel szolgálatába állott s Oroszország mellett agi­tál. Amig ilyen politikusok ütik az antartt vásári dobját Romániában, addig a követ ke % zetességeknek, elvhüségnek és igazi hazafi­ságnak apostolai azok, akik az orosz vesze­delem ellen küzdenek. A német oftenziva második felvonása. Genf, március 7. A párisi sajtó, amely tegnap még azt hirdette, hogy a Verdun el­leni ntómet offenziva szélcsendhez jutott, ma kénytelen beismerni, hogy a német offen­ziva második felvonása is megkezdődött. Az Echo de Paris az uj offenzívát azzal jelenti be, hogy a németek Douaumont elfoglalásá­val annyiba lázba jöttek, hogy .a német főpa­rancsnokság kénytelen a csapatok hangula­tát követni és ezért elrendelte az offenzíva folytatását. A Radical és a Le Rappel attól tartanak, hogy a Bras <éís Backerwile felé előretolt francia csapatokat a németek elvágták a fő­csapatoktól, mert a németek ez idő szerint már a Muus lúdját is tüz alatt tartják, miáltdl a francia csapatok visszavonulását megaka­dályozták. a gondolattal, hogy ö most együtt van az urával és megcsal engem . . . Istenein, miért; mi volt ez. istenem? Szera . . . Nem tudok szabadulni a gondolattól, Rálátni köt hozzá; mi ez? Hát mégsem min­den mindegy, mégis csak urak felettem az u'ethazugságok? Mégis? ... Oh Szera. Széna! . . . . Szeretsz még mindig. — ezt mondtad pKosr,ak, de miért? És miért üz azóta, hogy tudom ezt, homályos, nyugtalan vágy feléd, Szera, minden, minden hazugság a földön, m'frt hazudsz magadnak és miért akarsz •Tgem is visszaűzni a hazugságokba? Miért? Mién? Szerelem . , . Szera . . . , Hogy összetartoztok ti ketten, hiszen u\zudtok mind a ketten . . . Mosolygó kóp­hazudtok, mint az élet. Mi üz hát mégis 'étek, akik oly szépen, színesen ugyan, de jy'vton csak hazudtok. És miért kellett ne­tem megrakodni a bánattal és igy. örökös yturkeségben élni, szegény napok lassú el­oiuiását lesni? Miért, miért ez a céltalan si­várság, ez az örökös zaktotottság és soha 8 "cm nyugvása a léleknek? Miért? Miért? Szerelem, Szera. hazugság, élet, szóp­borzalom, kin és gyötrődő szenvedé"?, "hért és hova és meddig űztök miég; ki té­vedten kódorgók az ember rengetegek pusz­taságában, mert megtanultam látni, hova érek igy? Hova. merre, meddig és mikor lesz már vége ennek a hallatlan komédiá­nak??? Szera . . . Szera . . . Mennem is kellene már, igen-igen, men­ni; istenem, hová; és miért nem mozdul meg a lábom? . . , Milyen szürke, szomorú, szenvedő min­den! . . . Nem. itt sem lehet tovább maraÜ­ni már; menni kell! . . . Mindegv is, hogy hová. csak menni, menni innen . . . Talán haza. Istenem, mikor is, miért jöttem elhazuiról? Igen, haza . . .haza . . . haza . . . megígértem, hogy otthon leszek, várnak . . . Menni kell . . . miért is? mi­ért? . , , igen . . . Nos, persze. De miért is kellett eljön­nöm hazulról, miért, miért is? Otthon . . . igen, sirbak körülöttem az emberek, sirtak és én elfutottam a sirás elől. Mily messze is űzött! . . . ... Ott az ablakban egy nő áll; óh Szera. Szera, hol vagy? Szera. én egyszer ntég elmegyek utá­nad . . . Vársz reám, Szera? Csökkenteni kell a tejfogyasztást. — Mindennap kevesebb tejet szállítanak Szegedre. — (Saját tudósítónktól.) Számtalan ku­darc érte már a jóakaratú hatósági tejvá­sárlókat, akik, -- önzetlenül — a közönséget akarták szolgálni. Sokféle terv merült fel a tejhiány enyhítésére, a tanyai tanítókat is belevonták a hatósági tejbeszerző bizottság­ba. fel is emelték a tej árát, de mindhiába. Általános volt az a nézet, liogy a tavaszi enyhe időjárás beálltával a szegedi tejkorf­tingens lényegesen emelkedni fog, sz kembe­rek is biztosra vették, hogy a negyvennyolc filléres ár Szegedre csábítja a tejáriisitással foglalkozó vidékieket.!De nem igy történt. Amikor december végén a hatóság egy liter tej árát negyvennyolc fillérben szabta meg, néhány hétig emélkedétt a piacra ke­rülő tejmennyiség. Ez az örvendetes emel­kedés azonban az enyhe idő bekövetkeztével egyenes arányban egyre csökken. A ható­ság, — ugy látszik — tul vérmes reménye­ket táplált, állandóan kétezer liter rtapi több­letre számított. Ma már kevesebb tej van a szegedi piacon, — a tejcsarnokokat is bele­értve, — mint volt az áremelés előtt. A Központi Tejcsarnok például béke­időben napi hétezerötszáz liter tej fölött ren­delkezett. Mióta ,a 'háború kitört, ez a meny­nyiség hónaponkint csökkent, ugy, hogy a novemberi kimutatás már csak ezerötszáz li­ter tejforgalmat tüntet föl. Az áremelés ja­vított valamit a helyzeten, 2500—3000 literre emelkedett januárban a Központi napi for­galma, de ez a mennyiség február végén is­mét ezerötszáz literre csökkent. Tudomásunk szerint ott rejlik a hiba, hogy a termelők csak olyan szerződéseket akceptálnak, amelyekben a szállítandó tej mennyiségileg nincs meghatározva, csak az van kikötve, hogy az uradalom a saját szük­ségletének levonása után köteles a íenma­radt tejmennyiséget átszolgáltatni. Ez pedig nagyon tág fogalom. Rendelkezésünkre ált egy adat, amelyből világosan látszik, hogy a termelő annyi tejet szállít be a tejcsarnok­nak, amennyit akar. Egy környékbeli grófi uradalom naponta 838 liter tejet -termel és ebből csak 275 litert bocsát a Központi ren­delkezésére a következő elszámolás sze­rint: borjak részére 388 liter konvenció 166 „ kezelési veszteség 9 „ Szeena! • . . Lásd, itt most megeredt az eso összesen 563 liter, marad tehát beszállitamió 275 liter. A bor­jakat azért táplálják tejjel, mert a takarmány rendkívül drága. A hatóság tulajdonképen azért emelte a tej árát negyvennyolc fillér­re, hogy a régi és uj ár közötti különbség a drága takarmányt megfizesse, a termelők ne legyenek kénytelenek a borjakat tejjel táp­láltatni. A Délmagyarország munkatársa érdek­lődött a Központi Tejcsarnok igazgatóiánál, Kőrös Albertnél aziránt, thegfelel-e a való­ságnak az az elterjedt far, hogy a Központi tervbe vette néhány fiók beszüntetését. Ko­ros igazgató a következő rélvilágositássaT BBBolgáát; . i

Next

/
Oldalképek
Tartalom