Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-03 / 53. szám

Szeged, 1916, március 3. D®LM AGY ABOBSZ AG. 5 (Az olasz kormány 1915. április 8-iki jegyzékében mintegy M.000 négyzetkilomé­ter terület és majdnem egy millió Lakos — a számok nagyjából megfelelnek Pest vár­megye kiterjedése és népessége arányszámá­nak — átengedését kívánta 'Ausztriától. Kőbb követelései voltak: Déltiro], az u. n. Trentino azokkal a határokkal, melyekkél az 1811-iki napoleoni olasz királyság birt, vagyis a tisztára német IBczen városát is hozzászámítva, a k-arinthiiai IMölborgihet, Elitse-h, Tolm-ein, Görz, iGradisoa, IMonfalco­me, (Komién és Wabresina kerületiek, tehát az egész Isonzo-völgy és majdnem az egész •Görz ós Gradisea grófságok, azonfelül Lisséz, Lcsina, Curzola, iLagc'sta, (Méleda ós velők szomszédos kisebb szigetek. Mindeme terü­letek rögtöni átadásán felül kívánta, ho-gy Trieszt városa a oa-po d'istriai és piranói kerületiekkel együtt Ausztriától teljesén füg­getlen szabad kikötővé alakíttassák át. Az irredenta eszmékkel túlfűtött népfantáziá­nak azonban még ez is kévé®: Dalmáciáról, az egész magyar és osztrák tengerpartról. s. északon az Atpesck gerincéig, a Breimer i ló­góig kitolt olasz határokról álmodozik. A követelések anegclkolása állandóan: .Olasz­ország biztonsága és annak az állítólagos alá rondái tségi viszonynak: enyhítése, amely­ben az Adria-tiangeren a monarchiával széni­ben van. Vizsgáljak meg közelebbről, tény­leg igy áll-e a dologi Kisértsük anog a (fen­tel.bemlitettl) fölrajzi, stratégiai, néprajzi ós történeti szempontok alkalmazását az olasz jegyzék egyes pontjaira, hogy azután végle­ges Ítéletet tudjunk formálni róluk. A dalmát szigetekre emelt igényekkel egész rövideri végezhetünk. IE szigetek föld­rajzi szempontból mintegy folytatásai, ter­mészetes járulékai a dalmát partoknak, a melyekhez szorosan hozzá is simulnak. A néprajzi viszonyok még szorosabban fűzik őket az átellenes partvidékhez, mert 46 iezer főnyi szerb-horvát lakosságuk mellett az olaszok szánna -nem éri el az -ezret sem. (Nyil­vánvaló, hogy Olaszország tisztán stratégiai tekintetből helyezett olyan magy súlyt -meg­szerzésükre-, vtilágos hizo-ny-já-gául annak, hogy az irredentizmus nemzeti szinü le-ple valójában nyers hódi tó, imperialista ösztö­nöket takargat. Természetes, hogy Scmnino­ék sziveson kinyújtanák -kezöket a Cuzzolari szigetek után, mert birtokba vételükkel ki­tűnő bázist nyernének, honnét egyfelől ural­kodhatnának az Adria északi részén, más­felől állandóan veszélyeztethetnék Dalmácia, •Bosznia és -Hercegovina birásá-t. Ha vejük együtt sikerülné — mint tervezték — batal­mokba. keríteni az -Adriai-tenger déli kijáró­ján uralkodó valonai kikötőt, egyszer és mindenkorra biztosítanák Itália számára a tengeri hegemóniát, a iiiarc nost-ro ós a mafe clausium szép álmát valóra varázsolnák. És mégis az -aspirazion-i nazionali korrelativu­miaként tüntetik fel azt, ami igazában ha­talmi vágy. :N-e-m átallják jogtalan követe­lésüket azzal tenni elfogadhatóbbá. hogy hazájok fájdalma-s alárendeltségi helyzeté­ről beszédnek, holott náluk minden 42, ná­lunk ellenben csak minden 301 négyzet .kilo­méterré esik egy kin. hossza tengerpart s az olasz flotta tonnatartalmát tekintve legalább két-szer olyan erős mint a miénk. Valóban nehéz volna az olasz külpolitika ujabb kur­zusának jellemzésére meggyőzőbb -adatot ta­lálni o fénynél: néhány száz olasz megvál­té rali ól tőkét kovácsol az Adriaj tengeri erő­viszonyok gyökeres megváltoztatására a sa­ját előnyére. Egyiptomban elrendelték az általános mozgósítást. Lugrno, március 2. Az Idea Nazionale szerint ,a római angol nagykövetségre az a fiir érkezeti- hogy az egyiptomi kormány, te­kintettel a bejelentett német és török expeétl­ció által fenyegető veszedelemre, elrendefte uz általános mozgósítást. HÍREK oooo A török Vörös Félhoki kópeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos BJ zottság, (Budapest, képviselőház.) A férj, a feleség, meg egy kecske. (Saját tudósítónktól.) Ez a történet ar­ról szól, hogyan zavarta meg egy kecske egy házaspár huszonhat esztendei boldog házas­életét, Tóth András lprgosi gazdaember és a feleséige tavaly ünnepelték ezüstlakod-al­mn-kat és ime, — alig egy év múlva ttj- mint vádlott és panaszos álltak a járás bíró előtt — egy kecske miatt. Számtalan olyan esetet hallottunk már, hogy egy délceg huszár, vagy egy ,kevésbe délceg baka Ifetolakodott a férj é-s feleség közé, .sőt talán már civil is -akadt, aki ilyesmit elkövetett, de arra még a világtörténelemben 'cm -találunk példát, lio-gy a kecske mint válóok szerepeljen. Pe­dig ez egyszer igy történt. Tóth Andrásaiénak volt harminchat ke-­rc-na megtakarított pénze, nagyon fúrta az oldalát ez a tekintélyes summa ós egy szép' ria-pon kjecekévé változtak az állam bankói. Kiment a vásárra és vett egy fiatal kecs­két, A gazda nem nézte jó szemmel az esetet és néminemű kifogásokat terjesztett elő a kecske miatt. Az asszony csípőre rakta a kezeit és ugyancsak pörgette a -nyelvét a kccMke védelmében. Tóth András -ki nem állhatta az állatot és különösen akkor telt lie a pohár, -amikor a kecske a konyhakertet teljesen elpusztitotta. Még mindig türtőz­tette haragját, n-em ak-art összeveszni az asszo-n-nyal, de nnikor egy izbeu az elxSrfniól •ült és a kecske, -A-vtalán, sejtethogy a gazda nem sziveMieti, —r az asztalra ugr.tt :'s a finom krumplilcvi st a ysipetkéyej e^ryütt kiborította, előkapta- a vízhordó rudat és.-cl­vert-e az asszonyt, hogy csak ugy nyekkent. IA megvert asszony magához vette a kecskét ás elköltözött az ura házától, azóta -sem élnek együtt. Tóth né könnyű testi sértés miatt 'fel jelien tette az urát. A szomorú ügyet csütörtökön tárgyalta a szegedi . járásibiró­sjágnn Szobonya Miklós járásid ró. 1 Tóth' András elpanaszolta a járási)irón^k a kecske meg az asszony összeesküvését, elsírta nagy bánatát: az asszony legényes, vprannapon­kirnt italt fizet, a legényeknek, cs-akbc-gy vele táncoljanak. Tóthné.a kec-k-e védelmére fel­hozta, ho-gy az állat azért rohant a szobába és ugrott fél az asztalra, mert egy ló az tid­vájvn megijesztette• különben eszébe se ju­tott rolm a derék kecskének ilyén idétlen­séget Alköjetnl Kifogásolta az asszony, hogy az ura a kecske bely-e-tt őt. verte meg cs kérte a biinbe' e«ett 'embert a tönilöe1>e csukatni. Ezt már Tóth András sem állhatta szó nélkül és igy beszélt: — Te jártál minden é-jiel a legényekkel l i • 'V r mulatni. Az asszony rászólt: "*1_* Ezért nem haragudhat, kend öreg ember már. Az öreg dühösein fakadt ká erre: _ Tetszik hallani', tekintetes törvény­szék, itt is azt mondja, hogy öreg vagyok. A járáiabiró nagy lelki nyugalommal hallgatta végig a pörlekedést, azután kihir­dette M ítéletet. Tóth Andrást a '.bíróság hat napi fogházra ítélte, de a büntetés vég­-reh-ajtását a novella értelmében felfüggesz­tette. Tóth András feleblwzett, — A belügyminiszter megállapítottá a mulatók záróráját. Budapesti tudósítónk tele­. fon jelentése szerint Sándor János belügymi­niszter elrendelte, hogy éjfélután egy órakor az összes mulatók, bárok, orfeumok, bode­gák és más helyiségek, ahol szeszes ital kap­ható, zárni kötelesek. Ez -a rendelet kávéhá­zakra és vasúti vendéglőkre nem vonatkozik. — A Gyermektanulmányi Társaság vá­lasztmányi ülése. A Gyermektanulmányi Tár­isaság szegedi -fiókjának választmánya dr. Szetx iRóhert e.luöklésével csütörtökön dél­után ülést tartott:. Kliiff Péter ügy v ezet ő­al-elnök beszámolt a Társaság legutóbbi mű­ködéséről, majd előterjesztette dr, Pálfy •Jó­zsef árvaszék-i elnök indítványát, amélyhez többen szólottak hozzá. Pálfy József -azt in­(íiványozta, hegy a fiókkör lépjen be a. hely­beli iS-f-efóni'a-szövetségbe és ajánlja fel tá­mogatását a gyermekeiket illető mindén ügy­ben; a központ utján kérje fel a kurmáriyt, hogy a .gyermekvédelem terjesztessék ki az anyalvédelemre, az elhagyott gyermek ö-sz­sz-es gondozási diját viselje az állam,, az anya-könyvvezetői hivatal ók köteleztesse­nek, hogy a háza-sághoz szü-kségtes iratokat hivataliból szerezzék be, az árraházak fej­lesztését szüntessék he és hogy a gyermekek alkalmas családoknál helyeztessenek cl; in­dítványozza továbbá, hogy a fiókkör írjon f-el a iMa-gyar Gyenu-e-ktanuluiányi Társaság 'elnökségéhez, hogy ez kérje fel a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, ho-gy az is­kolák tantervei a iháiboru tanulságainak m-egíél előleg dolgoztassanak át. Lováos Jó­zsefnek, a vakok intézete igazgatójának ta­pasztalatai alapján aggodalmai vannak az ellen, hogy a liadiá-i vá-k családoknál ihtelyez­Je>scuek cl, ni: ót .-amin te a .várható csekély .ellátási dij fejeljen a gyermekek intelligcn­l)b családoknál * nem helyezhetők el. -Dr Ork onyi Ede kifejti, hogy a kormány mér foglalkozott e kérdéssel és .a családi nevelés melltte ,foglalt állást, A miniszterelnök, mint küztudiuná-u, legntóbb -kijelentette, hogy a kormány a hadiárvák nevelésénél -az iuiielli­gens szülők gyermekeire különös tekintettel -Írsz. Kinn Péter sem osztozik Kovács aggo­dalmaiban, viszont Vidaes Aladár segédtan­félügyelő szintén ellenzi, hogy az árva gyer­mekek kizárólag családoknál Hielyezte-sen-ek el. Végül a választmány az előadó javasla­tát fogadta el és az elnök- kimondotta, hogy a választmány Pálfy József indítványát vé­leménynyilvánítás nélkül további intézkedé­s-ok miegtétele Vi'getL átjuttatja a helybeli Stiefánia-Szövetféghoa. Kimondotta a vá­lasztmány azt is, „hogy az árvaszék -])atro­-názs-iniiködé-ét mind-tui ei-ejétel támo-giatia és- hogy a fiókkör belép tagn! a ' lielybeli M t ef á.n La -tSz ö ve tség be. — Előadás a gyermekvédelemről. A sze­gedi -Stefánia Szövetség a gyermekvéd-flem különböző problémáit -a 1-egkiválóbb orszá­gos nevű szakít rfiak előadásaiban ismerteti a szegedi közönséggel,. Meghívására vasár­nap délután fél ha-t ónakor, a városháza köz­gyüiásr terin-éljien dr. Madzsar József orvos, -a fővárosi könyvtárak főkönyvtárosa, az országos Stefánia Szövetség ügyvezető­igazgatója tart előadást „A jövő nemzedék védelme és a -háború" cimmel. A kiváló spe­ci'álpolit-ikusuak nagy ériknnie -a Társada­lomtudományi Társaság és a Good Templár­j-cud l'elviaágoztatása. .Uiabl.an a csrcsemő­halaiídósá-g elleni küzd-elmct tette tanulmá­nyai. tárgyává, és .aiagy tudományát, kiváló szociálpt 1 itikai •képzettségét az iigy szolgá­latába állítva, annak elsőrangú harcosai lett. A .szegedi közönség, amelynek már több-zör vplt alkalma élvezhetni Madzsar József ki­váló szónoki képességét, nagj- várakozással tekint a nagyon időszerű értékes előadás elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom