Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-23 / 70. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1916. március 23. Nem lehet zsirt kapni Szegeden. — A hentesek árdrágító ötlete. — (Saját- tudósitónktól.) Az élelmiszeruzsora terén mindig ujabb és ujabb ötletek teremnek, amelyek a miniszteri rendeletek, az ármakszimálások, a hatósági intézkedések és a közélelmezési bizottságok körültekintő munkálkodása dacára még mindig találnak módot arra, hogy a közönség zsebéhez férkőzzenek és onnan jogtalan hasznot bűvészkedjenek elő. Az elkopott ötletek ellenszerét már némileg kitanulta a közönség, az- W-ötleteket pedig jó volna, ha a hatóság végezné ki, inert amikorra ezeket a prakszis teszi lehetetlenné, addigra el is érték céljukat: a közönség kiuzsorázását. Egyik nagyon jó kieszelt ötletre mutathatunk ez alkalommal rá, a zsir árának legutóbbi makszimlásával kapcsolatban. Nem régiben még hét korona és néhány ifillér volt a .zsir kiiöia-Szegeden. A legutóbbi hatósági maksziniálás öt korona és néhány fillérben álfapitotta.nneg a zsir árát, vagyis kilónkint körülbelül két koronával tette olcsóbbá. .A zsir hozzáférhetősége azonban ezzel a •két korona olcsóbbodással együtt hatványozott mértékben megnehezedett, noha a hatóság intenciója kétségtelenül áz ellenkezőiét célozta, csakhogy a jámbor hentesek felháborodtak, hogy egyszerre „ilyen olcsó" legyen a zsir és ugy látszik, közös egyetértéssel abban állapodtak meg, hogy a „zsir elfogyott." Néhány nap óta ennek a hentcsi furfangnak- következtében nem lehet Szegeden zsirt kapni. Akármelyik henteshez is megy be a vásárló, -mindenütt egyhangú válasz fogadja: — Nincs zsir kérem! Nem kapunk •zsirdisznót. az a zsir pedig, amely a sovány 'disznóból „kijut", nekünk kell. A zsíranyagot feldolgozzuk szalonnának. Ugyanezt mondják a piacon az úgynevezett hentes-kofák is, (ez uj műfaj, speciálisan háborús alakulás, vagy pedig tragikomédia „Utazás a közönség zsebére" ciinmel), akik.szintén megkapó szó,bőséggel indokolják, högy záirt nem adhatnak, csak akkor, ha öt kiló fiáját, meg tiz kiló szalonnát is vesz hozzá az ember. Akad közöttük azonban egész őszinte nő is, aki aztán egész nyiltan kiönti szive fájdalmát: — Hogyis ne, majd most adunk zsirt, amikor a hatóság „lemakszimdlta". A csirkések annyit kérnek, (amennyit akarnak, vegyenek tyúkot. Mindebből nyilvánvaló a hentesek u.iahb trükkje. Zsirt nem bocsajtanak forgalomba, hogy hamarosan általános panaszok révén az a látszat kerüljön közre, mintha zsirhiány lenne. Ezen az alapon a hatóság aztán kénytélen lenne ismét magasabbra szabni a zsir árát, mire egyszerre lenne zsir bőséggel. Azonban a derék henteséket addig sem kell félteni, hogy zsírjukba fulladnak. Felfedezték, hogy a füstölt szalonna makszimális ára maradt a régiben, vagyis kilója nyolc korona. Innen van aztán, hogy olyan hévvel feküdtek rá a zsiranyag szalonnává való feldolgozására. A kihágási bíróságon. — Elitéit élelmiszerdrágitók. — (Saját tudósitónktól.) Az élelmiszeruzsorások, a tejpancsolók, az utcai botrányokozók férne a kihágási biróság. Amióta az élelmicikkek árai inakszimálva vannak, számtalan azoknak a száma, akiket a hatóságilag megállapított ár túllépése miatt vont felelősségre a kihágási biróság vezetője. Szigorú büntetések kiszabásával sok árdrágítónak vette el a kedvét a busás haszon tisztességtelen uton való megszerzésétől dr. Temesváry Géza iőkapitány-belyettes. Árdrágító ritkán szabadul három napi elzáráson alul, mig visszaeső bűnöst tizenöt napra helyeznek a hűvösre, hogy alkalma legyen gondolkodni afölött, jobb-e a megengedett tisztességes nyereség, mint a kockázatos nagyofcb anyagi haszon, megfelelő elzárással spékelve. Alig néhány napja, hogy az egyórai általános zárást szabályozó kormányrendelet életbe lépett, máris akadtak olyanok, akik a rendelet ellen vétettek. Szerdán két kocsmatulajdonos állott a kihágási bíró előtt, az. egyik két nap alatt kétszer nem tartotta be a zárórát. A Párisi-körut 19. szám alatt van Jansik Pálnénak egy kis kocsmája. Jansikné március 17-én fél egykor még nyitva tartotta az üzletét, holott az italméréseket már tizenkét órakor be kel! zárni. Egy rendőr járt arra és benézett a kocsmába, ahol a kocsmárosné meg két vasutas vigan sörözött. A rendőr feljelentette Jansiknét. Másnap tüzérek mulattak a kocsmában, ismét záróra után. Or. Temesváry Géza kihallgatta Jansiknét, aki a főkapitány-helyettes kérdésére bevallotta, hogy nincs italmérési engedélye. Állítólag a napokban kérelmezte az engedély megadását, de ezek után természetesen nem fogja megkapni, miután dr. Temesváry hivatalból közli az Ítéletet a pénziigyigazgatósággal. Jansikné az első vád ellen azzal védekezett, hogy az a két vasutas, akit záróra után kiszolgált, férjének a barátai, de a kihallgatott tanuk megcáfolták. Előadta a kocsmárosné azt is, hogy a második alkalommai azért nem tudott rendes időben bezárni, inert tüzérek mulattak és amikor a katonai készültségért' akart menni, megveresse! fenyegették. Jansik Pálnét két rendbeli kihágásban találta bűnösnek a biróság és ezért összbiintetésiil tizenöt napi elzárásra és tiz napi elzárásra átváltoztatható kétszáz korona pénzbüntetésre itélte. A kocsmárosné megfelebbezte az Ítéletet. Március tizenhetedikén éjjel egy órakor még vigan mulattak a vendégek Csatordai Viktória Kossuth Uajos-sugárut 29. szám alatti kocsmájában. A rendőri őrjárat négy katonát talált az ivóban, akiket a kocsmárosné cselédje ínég egy órakor is kiszolgált. A szerdai tárgyaláson dr. Temesváry mindenekelőtt megállapította, hogy a cseléd még csak tizenhat eves. Miután a szabályrendelet értelmében csakis tizennyolcadik életéviiket 'betöltött nők alkalmazhatók a vendéglőkben, mint felszolgálók, Csatordai Viktoriát emiatt ötven korona pénzbüntetéssel sújtotta a kihágási biróság. A kihallgatott rendőrök vallomása alapján dr. Temesváry a záróra be nem tartása miatt nyolc napi elzárásra és száz korona pénzbüntetésre itélte a kocsmárosnét, aki felebbezést jelentette be az itélet ellen. Több zárórás tárgyalás szerdára nern volt kitűzve, az árdrágitók kerültek tehát sorra. Tóth Istvánné tápéi kofaasszony harminchat koronát kért a piacon egy hat kilós libáért. A hatóságilag megállapított ár kilónkint 3.80 korona, 22.80 helyett tehát 36 koronát kért. A libának akadt vevője Varga Andrásné szegedi piaci-árusnő személyében, aki nem sokalta a 36 koronát. A piaci ügye' letes rendőr mind a két asszonyt előállította. Tóthnét, mert a makszimális áron felül árult, Vargánét pedig, mert a hatóságilag megállapított áron feliil vett, nyolc-nyolc napi elzárásra és 100—100 korona pénzbüntetésre itélte a főkapitány-helyettes. Horváth Erzsébet dorozsmai lány hatvan fillérért árulta a tej literjét. Nyolc napi elzárást és száz korona pénzbüntetést kapott érte. A tejet a hatóság elkobozta és tártékesitette. Az árdrágító lány megnyugodott az ítéletben. Tazekas Mihályné Nagyszénásról jött be Szegedre, liogy Háromszoros árat kérjen a sovány kappanjáért. Rajta vesztett, nyolc napi elzárásra és száz korona pénzbüntetésre itélte a biróság. A drága kappant elkobozta a rendőrség és a hatóságilag megállapított áron eladatta. ea URÁNIA CO m ca Magy. Tudományos Szinház Í3 Március 23-án, csütörtökön Közkívánatra reprizként Drámai filnikölteniény 5 felvonásban. A szezon legnagyobb — eseménye. — Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. — Jegyek előre válthatók az előadás napján d. u. 3 órától. — A 9 órai előadásokon számozott helyek. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.