Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-18 / 66. szám

DiLMáöíABöHStfAS Szeged, 1916. március 18. Bent az ügyeletes rendőrtiszt szobájában el­mondja, hogy Száríts Jánosnak .hívják, nyolcvan éves, Kosár-utca 6. b. sz. alatt la­kik, a földet miivelte akkor, amikor imég tu­dott dolgozni. Már régen „penzióba ment" — ahogy mondotta. — Most otthon van, gondol­kozik a világ folyásáról... — 'Hej, tekintetes uram, sokáig speku­láltam .azon; hogy én az én nyolcvan esz­tendős koromban, hogy szolgálhatnám a ha­zámat itthon ugy, mintha csak ott fenn vol­nék a Gránioon, ellenséget, muszkát itt nem lehet lüni, de rájöttem, hogy fogni lehet. Itt van kérem ez a fogolytábor, de meg a kör­nyékbeli tanyákon is sok muszka dolgozik, sok szeretne ezek közül megszökni, sok is van szökésben. Láttam elég muszkát kódo­rogni a csálai erdő felé. Gondoltam, lesbe állok ezzel a baltáya! s ha szökött muszka jön arra, hát én kilesem. Reggeltől estig ki •szoktam járni a Csálába, négy muszkát el is csíptem már, ez itt ni az ötödik, ez a nagy­fejű, bárány,sipkás. ugy néz ki, mint a kutya­fejű tatár- Nehéz volt elcsípni, de mégis meg­fogtam, tegye vele a tekintetes ur a többit, az a tiz korona ezért a muszkáért most is jó lesz dohányra •.. — Előadás a csecsemővédelemről. A FeHeba rá ti Szeretet Szövetség péntek délután Reök Iván né elnöklésével tartott értekezlet tén dr. Ba.ncth Samu igen érdekesen be.szélt a eséeeemővédelemről. Kifejtette, liogy a cse­csemőhalandóságnak nagy mértékben az az okozója, liogy a gyermekek a romlott tej él­vezetétől léllhurutoT kapnak. Figyelmeztetni kell az anyákat, hogy feliforralás után a tejet ne hagyják nyitva és azonnal hütsák le, mert. a langyos tej. nagyon romlandó. Java­solja, liogy a szegény néposztályt jéggel kell ellátni, aminek gyakorlati keresztülvitele ak­ként lenne a leigeélszerü'bh, ha a városban \jégközpontok állíttatnának fel, ahol a kül­területi lakosok is kaphatnának jeget. Föl­hívja a figyelmet a gyermekelválasztás nagy fontosságára és óva int attól, hogy a gyer­mekeket minden átmenet nélkül elválasszák. Figyelmeztet arra, hogy a május 20-ától szeptember 25-éig terjedő időben nem szubad [elválasztani a gyermekeket. A gyermekellen­.őrzők tehát tanácsolják az anyáknak, hogy a csecsemőket május elsejére válasszák cl és ha ez addig nem lehetséges, akkor várják be az őszt, mert nyáron a gyermekek elvá­lasztása igen veszedelmes. A legrosszabb esetben bárom bét elegendő az elválasztásra, de május elsejéig még hat bél áll rendelke­zésre. Átmeneti táplálkozásul a, húslevest fél itojásisárgával, tejben grizt ajánlja. Megem­. fékezik arról a rossz szokásról, hogy a két­három hónapos csecsemőknek megengedik a kifli, zsemlye és kenyérdarabok majszolását. Hit ha igazításul előajda, hogy ezt csak akkor [szabad megengedni, ha a csecsemőnek már legalább két foga van, mig ahhoz, liogy a gyermek 'liust ehessen, legalább hat fog szükséges. A gyakorlati és hasznos tanácso­kat a esecscmő-ellenőrzéssel megbízott höl­gyek nagy figyelemmel hallgatták. — Se nem Csönge, se nem Sarolta. Közel jbárom esztendő óta vitázik Nagyvárad, Keszthely és Újpest egy gyermek miatt, aki­nek nem tudni se a nevét, se a vallását, se az illetőségét és nem tudnak dűlőre jutni. A kesztlhelyi főszolgabíró átírt a nagyváradi polgármesteri hivatalnak Csöngő IMai'git gyámsági ügyében, kérve, liogy a gyermek anyja, Csönge Sarolta utóanyakönyvezJtes­i ék, mivel vagy Nagyváradon, vagy Újpes­ten született. iMivol Újpesten az ottani tanáén átirata szerint nem születhetett, tehát váradi illetőségű. Tehát Csönge Mária gyámügyé­ben; 'fölmerült költségeket fizesse meg Nagy­várad. Csakhogy Nagyváradon nem tudnak róla, hogy Csönge Mária nevii asszonynak született volna itt egy Csönge Sarolta nevii leánya 1892-ben. Csönge Mária nincsen selbol. Férje" Rieger -T. ibrssói lakos bemondása sze­rint ő tiz évvel ezelőtt elvált Csönge Máriá­tól. Az ő feleségének Sarolta nem volt a leá­nya. Rieger 1897-ben, vagy 1898-ban az új­pesti1 árvaházból vette ki a gyereket, aki sfc nem Csönge, se nem Sarolta, hanem Katalin, de hogy a vezetékneve micsoda,, arra nem emlékszik. Busffy nevii árvagyám és Klein Gyula nevii újpesti kereskedő járt közben n leány ügyében. 'Ezek talán tudják, hogy mi volt a gyermek vezetékneve és mi volt a val­lása. Tehát a „se Csönge — se Sarolta" nevii •nő, akinek illetőségét törvénytelen gyermeke gyámügye miatt .Nagyváradon keresi Keszt­hely szolgabirája, nem tartozik liozánk. Vi­szont Újpesten sem az áu vábáz, «m Klein Gyula, sem Busffy árvagyám no'm tudnak Csönge Saroltáról. lEzért vándorolnak a kö­rülbelül 25 kilót kitevő iratok három eszten­dő óta Keszthely, Újpest és Nagyvárad kö­zött. — A vak katonáknak. A városi felső keres­kedelmi iskola II. b) osztályú tanulói osztály­főnökük, dr. Kovács Józsei névnapja alkal­mából csokor-megváltás címén 14.(50 koronát juttattak liozánk a vak katonák javára. A pénzt rendeltetési helyére küldtük. — Nem tartották be az egy órai zárást. Csatorda Viktória, akinek ia Kossuth Lajos­sugárut 29. száin alatt 'van kocsmája, csü­törtökön éjjel 12 perccel később zárta az üz­letét, mint ahogy azt a miniszteri rendelet előírja. Jasik Pálné Párisi-körut 19. száin alatt levő vendéglőjében pedig még egy óra után is voltak vendégek. A rendőrség meg­indította ellenük a kihágási eljárást. — Eb­ből az alkalomból a rendőrség figyelmezteti az érdekelteket, hogy az egy órai záróra csakis azokra az üzletékre vonatkozik, ame­lyek ezelőtt egy óra után is nyitva tarthatók Igazgató : VASS SÁNDOR. KORZO-MOZI Telefon 11-85. Március 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap Két nagy szenzáció! I. RÉSZ. 1. Az angolok és franciák kiűzése Scd-il-Barból. 2. A Dardanellák tengerpartján. 3. Dardanella tájkép, a harcvonalhoz vezető or­szágúttal. 4. A török vörös félhold kórházhajói a harctérre mennek. 5. Parancsokra váró lovas futárok. 6. Egy stratégiai ut kiépítése. . 7. Utcai részlet Jalovából Galipolin. 8. Sebesültek továbbítása. 9. A sebesülteket a kórházhajóra viszik. 10. Egy ellenséges repülőgép a látóhatáron. 11. A Dardanellák egy kikötőjében. 12. Torpedózott ellenséges teherhajók. 13. Zátonyra jutott kereskedelmi hajó. 14. A feldúlt Krithia. 15 A Dardanellák bejáratát uraló Messondich­ágyuütegek. 16. Egy szétrobolt angol hadállás Sed-il-Bahr előtt. 17. Az angolok által feladott erődítmény, Sen-il­Bahr bejárata. 18. Sed-il-Bahr sáncai. 19. Egy lőszertár. 20. Az angolok gyors visszavonulásuk következté­ben kénytelenek voltak sok értékes hajót Sed-il­Bahban hagyni. 21. Képek az elpusztított Maidos-ból. Az ezelőtt vi­rágzóvédtelen várost az angolok teljesen rommálőtték. 22. A Dardanellák azon része, amelyet az ellenség 1915. március 18-án át akart törni, mely kisérlet árát hat nagy csata és több kisebb hajójával fizette meg. II. RÉSZ. 1. Az angolok és franciák elűzése Anfortából. 2. Képek a dardanellai hadak vezérkari táborából 3. Egy generális tábori otthona. 4. A tiszti kaszinó előtt. 5. Egy iroda-sátor felállítása. 6. Egy negyedórával később az iroda munkában. 7. A konyha előtt oszlrák-magyar, török és német katonák török kávénál. 8. Győzelmi öröm adjutantura előtt. 9. Repülők által való felfedezés elől védett autószin. 10. Egy török kantin. 11. Török tábor. 12. Messziről látható vörös félhold jelek által vé­dett török tábori kórházak. 13. Török katonatemető. 14. Egy tábori vasút építése a tengerparton. 15. Az Ari-Burnui csapat parancsnoka Ali Risa pasa elmenekült angolok hadállásait mutatja Enver pasának. 16. Az elhagyott angol hadállások megtekintése. 17. Léghajóágyu. (Hegyi ágyú beásott lafettával.) 18. Kilátás Haintepe és Jüksikairtra. A távolban Anaforta és a sóstenger. 19. Előugró árok kézigránát raktárral és angol segédeszközökkel gáztámadások ellen. 20. Az angolok partraszállási és egyszersmind menekülési helye. 21. Repülőgépből dobott bombának egy kórház épületénél egy bécsi asszony, a török főorvos fele­sége és három ápolónő esett áldozatul. 22. A repülök által már messziről látható genfi konventió jelvénye. Az előtérben a bomba robbanási helye. 23. A megölt bécsi asszony sirja a jalowai temetőben 24. A török katonák élete a lövészárokban. 25. Riadó. 26. Egy török ágyú tüzelés közben. 27. Képek az angolok által szétlőtt Anafortából. 28. A mosee szétlőtt tornya. (Minarett.) 29. Egy temető Anafortában. 30. Repülőgépről dobott bombák ellen, homok­zsákokkal védett lőszerraktár. Félig vidám, félig szomorú játék 3 felvonásban. Előadások pénteken és szombaton 5., 7 és 9 vasárnap 2, Vz4, 5, 7 és 9 órakor. — Számozott helyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom