Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-16 / 64. szám

_ Szeged, 1916. március 16. LaLMAGYÁROKŐSÁff Szegedi kereskedők részvétele a közélelmezésben. (Saját tudósítónktól.) Hírt adott már arról a Délmagyarország, hogy a közélelmezési üzem uj rezsimjét arra kívánja felhasználni a Szegedi Kereskedők Egyesülete, hegy a helybeli kereskedőket bevonja a 'közélelmezés lebonyolításába. Első pillanatra nyilvánvaló, hogy a terv egészséges és az uj, az eddiginél jobb utakat 'kereső városi vállalkozásnak csak haszna lehet belőle. Egyelőre arról van szó, 'hogy mindazokat az élelmicikkeket, amelyeket a város beszerez, ép ugy a helybeli kereskedők árusítanák, mint ahogy a városi rizs is a kereskedőkhöz •keriilt elárusitás céljából. A Szegedi Kereskedők Egyesülete képviseletében szerdán Valihora István, elnök tárgyalt ebben az ügyben Balogh Károly, tanácsnokkal, a közélelmezési üzem uj vezetőjével, aki előtt a terv tetszetős, ép azért hozzájárult. Az egyesület azon kívül vasárnap és szerdán délután tanácskozott ebben az ügyben és a tagok között már a legkisebb részletkérdést illetően is megállapodás jött -létre. Természetes, hogy a vezetőség ez alkalommal nincs tekintettel arra, liogy ki tagja az egyesületnek, ki nem, szívesen lát az akciónál minden kereskedőt, aki abból részt kiván. Szerdán délután megállapodtak az akció vezetésével megbízott kereskedők abban, hogy Balogh tanácsnokhoz azzal a javaslattal fognak járulni, hogy a boly béli. kereskedőket a liszt; zsir, szalonna, kenyér, burgo- , nya, cukor, rizs, kávé ós a következő főzelékféléik: bab, lencse, borsó, árpakása árusításába vonja be. A kereskedők azt hiszik, hogy egyéb élelmicikkek iforgalombahozatainval nem igen ikell foglalkozni a közélelmezési üzemnek, amennyiben ennek szüksége mégis előállna, a továbbiakra is felajánlják a városnak szolgálatukat. Tervük szerint a beszerzés minden munkája a közélelmezési üzemet terhelné. Amennyiben a város igénybe kívánná venni, ugy az áru minőségének mint árának megállapításánál készséggel állanának rendelkezésre. Az egyesület azon kivul abban a kedvező helyzetben van, hogy megközelítő pontossággal meg tudja állapítani a 'szükségletét, anti egy szakszerűen vezetett közüzemnél szintén fontos dolog. Az árut megérkezése után az előre megállapított mennyiségek szerint átvennék az egyes kereskedők. Az árat az érdelkelt kereskedők és a hatóság együttesen állapítanák meg, azok közhírré tételéről a város gondoskodnék, igy meglenne a kellő biztosíték arra is, hogy korrekt áron kerülnének a közönséghez azok az áruk, amelyéket a közönség érdekéből a város szerez he. A kereskedők azt hiszik, hogy ezen a módon meg Lelhet előzni sóik olyan károsodást, aminő a várost eddig érte. A beszerzés szakszerűsége mellett a kezelés kellemetlenségeitől és bizonytalanságaitól megszabadul a közélelmezési üzem. Az árut ugyanis 'megérkezése után átveszik a kereskedők, igy tóm történhetik meg az, ami például megtörtént a burgonyavásárlásnál: hogy a város v<)lt kénytelen nagy mennyiségben beraktár°zni. Megszabadul azon kiviil a közélelme2ési üzem azoktól a gondoktól, amelyek egy Üzlet íentartásával járnak. Elesnek természetesen az ezzel járó kiadások is, az ellenőrzés sok és mindig kétes eredményű munkája. A közönség érdekei pedig kétségtelenül so'kkal jobban lesznek 'kielégítve, ha a közélelmezési üzem árui a város minden részében kaphatók lesznek. A kereskedők természetesen megelég? szenek a legminimálisabb haszonnal. Ugy látszik, jól is számítottak, .amikor azt hitték, hogy ajánlatuk előnyeit 'a közélelmezési iizem vezetője átlátja. Ezzel a megoldással elérheti a hatóság azt, hogy a közönség legszélesebb rétegeinek szolgálatával egyidejűleg támogatja a helybeli kereskedelmet is. Szegeden 400—500 kereskedő van. A hatóságra nézve nem lehet közömbös, liogy ezék megtalálják-e rendes megélhetésüket a háború teremtette nehéz megélhetési viszonyok mellett is. Tudott dolog, hogy sokan azért is ellenezték a közélelmezési üzemet, mert azon a véleményen voltak, hogy a kereskedők minden közélelmezési üzemnél biztosabban, jobban és olcsóbban fogják beszerezni a szükséges cikkeket. A 'több mint más- j •fél őv óta szerzett tapasztalatok viszont arról győzhettek meg, hogy 'a hatóság beavatkozása a köz élelmezésbe csak üdvös -1 lehet, ha módjával, okosan és szakszerűen történik. A szegedi közélelmezés legtöbb hibája eddig 'az volt, hogy az intézkedést olyan ember kezébe adták, aki nem volt szakértő. Az eddigi tanulságokat niost bizonyára hasznosítani fogják. Az a mód, amelyet itt ismertettünk, nagyon alkalmasnak és célszerűnek látszik. ssaaaaíi.aaaa...aiBMasss.sH«H»a...K2.aKBaabaaa.«'?> A márciusi ünnepségek. (Saját tudósítónktól.) Most, amikor az uj történelem készül, nem lehet március idusáról! megfeledkezni. Egész Európa egy lángtenger és mégis szentelünk egy napot az emlékezésinek, hogy a szabadiság haj na lh apadását méltó módon megünnepeljük. Az idei ünnepségek nem voltak olyan nagyszabásúak, mint a békés idők emléknapjai, de mégis leróttuk köteles kegyeletünket porladó őseinkkel szemben, akik ezelőtt hatvannyolc évvel a szabadságot számunkra véráldozat nélkül kivívták. A rókusi templomban délelőtt tiz órakor Várhelyi József prépost tartott ünnepi istentiszteletet, amelyen dr. Cicutricis Lajos főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével a város .hatósága is megjelent. Istentisztelet után az i'mineplő közönség a Kossuth-szobor elé vonult, ahol dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselő lelkes teszéd kíséretében helyezte a függetlenségi párt nemzeti szalagos 'koszorúját a szobor talapzatára. Dr. Kelemen Béla képviselő a következő ünnepi beszédet mondotta a Kossuth-szobornál: — Hatvannyolcadik évfordulóját ünnepeljük március ló-ének, amely napnak emlékéhez fűződnek mindazok a történelmi események, amelyek teljesen átal a kitettünk hazánk állami és társadalmi életét. 1848. év folyamán az urkéri-ég, a robot, a nemzeti kiváltságok m®Rszűntek, a jo! Lágyból polgár lett, a törvény előtti egyenlőség megváló itta t ott és a rendi Magyarország helyébe népképviseleten nyugvó alkotmányos törvényhozás és független felelős kormányzat lép tt. Rom'baidőlt a mult és a nagy átalakulás abban a 12 pontban öltött testet, amelyek a szabadtág, egyenlőség, testvériség eszméitől áthatottan juttatták kifejezésre az egyéni és politikai szabadságnak, a nemzeti önállóságnak és függetlenségnek követelményeit. Kossuth Lajos eszméi voltak azok, amelyek március 15-ének ifjúságát inspirálták és mi a mélységes bála kegyeletes érzésével jelentünk meg az ő szobra előtt, hogy lángelméjének, tetterejének és a mult idők géniuszának hódoljunk. Fájdalmasain érezzük, hogy méltó nagy ünnepet ma sem ülhetünk. Ez az esztendő nem az ünnepségek tartásának az ideje. Kevesen is vagyunk együtt, mert a nemzet polgárságának legjobb része, annak java. szirae, virága, az ép, erős, egészséges férfilakosság 18 évtől 50 év; s korig talpig fegyverben áll és a reánk zúdult kegyetlen, emberietlen, irtózatos háborúban 20 lrónap óta a harcvonalban küzd. A magyarság ugyancsak kiveszt részét a hákobuból, győzünk, de — folyton kevreibedürak is. Tegnap i> azt irja ,a Hőferjedentés, hogy e -/• rdi 46. gyalogezred SanMartinónál hétszer verte vis-za véresen az olaszok táimadá-át. Nagy n mi győzelmi örömünk, megmentették országunkat egyes területrészének ellióditásától. De nagy a ml gyászunk khmert ha elfog is bennünket a győzelmi mámor, érző szívvel biró embernek lehetetlen arra rom gondolnia: tegnap is sok szegedi anya veszítette el egyetlen fiát, sok szegedi nő hitvesét, sok szegedi család fenntartóját, az ő táana~ziát; az ő gondozóját. Aon legyen a mai nap a mi 'ősségünk. •Mai együttlétünk erősítse m g jogos bízod "1munkat a nemzet jövőjében; > -tóan Tűzzünk abban, hogy valóban nem biáhan omlik patakokban a honfivér és aközel jövő megfogja hozni azt, liogy a kielégítő eredménnyel befejezett háború után a sóvárogva sóvárgott béke korszaka ha végre bekövetkezik: a nemzet egyeteme, mindenki, de mindenki kivétel nélkül megérteni és átérezni fogja március idusának nagy igazságait és Kossuth Lajos eszméi fogják egyesíteni az egész nemzetet a demokratikus haladásiban és az általános jólét előmozdításában. iA korszellem a hálovu után ledönti a válaszfalakat, minden társadalmi osztály egyesülni fog a nemzeti alkotás munkás-ágában és egyaránt le z megbecsülésben és a polgári jogok gyakorlásában része a magyar parasztnak és a ?zooialista ipari és gyári munkásnak, mert hiszen a nemzet egészének hazaszeretete, véres áldozata és hősies önfeláldozása biztosította katonai fölényünket • = ezzel megmentette hazánk területének épségét és az eddiginél sokkal nagyobb súlyt, többé cl nem vitatható szilárd pozíciót biztosított a magyar nemzetnek Európa népeinek sorában. TD a mai együttlétünk alkalmával arra is gondoljunk, hogy az itthon maradt polgárságnak elntasitbatatlan tartozó polgári kötelessége a gazdasági harcot- győzelmesen megvivrC- szorgos munkával, takarékossággal, ha >41 nélkülözéssel. egymás kölcsönös gyá'meli'ásával, minden földterület megmunkálásával, mert csak ilyen módon, ilyen erőfeszítésekkel lehelünk méltóak és érdemetek a harcban küzdő katonáink szenvedéseire é« önfeláldozására. Ezekkel az érzelmekkel eltelve helyezőm el a szegedi fügét len sógi népkörök koszorúját a nemzeti ünnep évfordulósának mai válságos Idejében Kossuth Lajos szobrának talapzatánál. Isten védje honvédő katonáinkat, Isten erősítse, gyarapítsa, vi.rá oroztnSSa M e *ok-af szenvedett m.agvar hazát! A városi felső kereskedelmi iskola március tizenötödiki ünnepélyét Elek Márton tanár ünnepi beszéde nyitotta meg; Karácsonyi Miklós tanuló pedig hazafias költeményeket szavalt. Az ünnepélyt a Himnusz fejezte be. A Szegedi Kereskedők Egyesülete internátusának „Dugonics-önképzőköre" délután öt órakor tartotta hazafias diszgviilését a következő műsorral: A Himnuszt énekelte az ifjúság. Hézer Béla elnöki megnyitót mondott. Nemzeti dalt Pratscher Lajos sza-