Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-15 / 63. szám

Szeged, 1916. március lő: DELMAGYA ROSSZÁ G. 5 Portugálok voltak az elsők, .akik meg-f találták a Kelet-Indiába vezető tengeri utat: ós akik a föld körüihajózása által be is bizo­nyitották a föld gömbalakját. Lisszabonban halmozódott fel az indiai kereskedelem arany esője, amely 5Üíi—5000 százaléknyi haszon­nal járt. Mert az a fűszer, amely Indiában két aranyba került, az európai piacon száz­nyolcvanért kelt el és ha egy egész hajóraj­ból csak egyetlenegy 'haiió került is épségben háza. a költség máris sokszorosan megtérült. Ebből az igazi aranykorból Portugáliának nem maradt egyebe, mint Camoéus halhatat­lan eposza: a Luziádók 'és afrikai nteg ázsiai gyarmaibirtokamak még- rendezetlen csőd­tömege. Amily rohamos léptekben hanyatlott1 Portugália tengeri hatalma, oly gyorsan emel­kedett Angliáé. Ennek, níiitt mindenféle do­'fognak a világon, többféle a2 oka. A portu­gálokat fekvésük a tropikus országokba, áz[ angolokat a tengerentul mérsékelt éghajlatú! országaiba vezette. Politikai szempontból pe­dig döntő: az angolokat minden oldalról véd­te szigetükön a tenger, ellenben a tengerjáró Portugál nemzetnek nem volt megvédve a nála. A brit sziget politikai -egységgé forrott, az ibériai félsziget ma is két nemzet országa. Ezeu politikai egység hiányának a következ­ménye, hogy Portugália kedvező földrajzi fekvése nőm tudott érvényesülni. Portugália és Spanyolország féltékenykedett és •bizal­niatlankodott egymással szerniben, ennek elő­nyét pedig a nevető harmadik" Anglia élvez­te és tengeri hatalmát mindinkább növelte. Az angol nép csak akkor tudott feszült vitorlákkal kihajózni a világpolitikába, mi­után a -belső viszályok elültek. Még .Erzsé­bei- királynőnek nem a spanyol armada, volt a legveszélyesebb ellenfele^ hanem Skót Má­ria. A francia imperializmus elleni első nagy világháborúban, a spanyol örökösödési há­borúban, Angliának -sikerült Portugáliát tej­iesen a maga párt jára hódi tani. E háború legfontosabb eredménye Angliára nézve: Gib­raltár (1704). Amikor másodszor küzdött ' Anglia és Franciaország egymással a világ­uralomért, a hétéves háború idején. Francia­ország és Spanyolország arra- törekedtek, hogy veszteségeikért Portugália rovására kárpótolják-magukat, ami Portugáliát végleg Anglia karjai közé űzte. A harmadik hadjá­ratban, 1. Napoleon alatt, az egész ibériai fél­sziget egvértelmiileg a császár ellen volt és •ehetetlennek mutatkozott -azt fegyveres erő­vel francia uralom alá hajtani. Akkoriban An­glia Wellington vezetése alatt folyton táp­lálta a félsziget ellenállását és a -császárnak az a törekvése, hogy a félszigetet meghódítsa Franciaország számára, -siralmas kudarccal végződött. Azonban Portugália azóta csak látszólag független ország és valójában An­ütia gyámsága alatt áll. A .brit áll'ammüvé.szet uz ilyen viszonyt kegyetlen humorral „véd­és dacszövetségnek" nevezte -el a legújabb ' 'áőben. Ezen „szövetség" járszalagján rán­totta most bele Anglia Portugáliát is a világ­•foboruba. Az olaszok izgatottsága Valona miatt. - Lnganó, március 14, Az olasz lapok iz­gatott hangon foglalkoznak Valona helyzeté­ül- A Giornale á italia kifejti, ihogy Valona Sem bevehetetlen. Az Idea Nationa'le követelj, ,lüky az antanttal karöltve hatalmas akciót "fojtsanak, hogy Szaloniki ós Valona .meg­yését biztosítsák. Montenegró főkormányzója. . Bécs, március 14. A király Montenegró "''kormányzójává Weber Viktor altáborna­kVotj a Lövésen meghódítóját nevezte ki. HIREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­apjait 20 fillérért árusitja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Az ellen liét rohamát verték vissza a ,négyvenlhatea egén.yek: a szegedi fiuk. Hétszer támadott a tal ján (San-fMartinbnál, hétszer szaladtak vissza véres fővel, bezúzott koponyával. A negyvonlmtosok kitettek maglikért, megmu­tatták az olasznak, hogy milyen az a liire­magyar virtus. Az elesett olaszokból hu Ma­li egyek emelkedtek állásaink előtt, amikor hetedszer kiterelték ineg, hogy a fiainkat ki­verjék az állásaiktól. iA negyve-nlhátosok nem csüggedtek, fáradhatatlanul ontották a gyii­kas tüzet és amit nem végzett el a golyó, ^ srapnell, elintézte ,a puskatus meg a kemény magyar ököl. háborúiban nem divat a dicshimnusz;, nem szokás a hivatalos jelentésekben balladá­kat zengeni a hősökről és mégis, .nem ugy hangzi'k-io Hőfer mái jehentéte mint egy hős­költemény: San-Martinónál a szegedi negyven­hatodik gyalogezred hét rohamot vére­sen visszavert. íRüszkc lethet a szegedi fiukra József fő­herceg,-akit a katonái a bálványozásig szeret­nek ós a k i nem kevésbé szereti a .negyven­halasokat, ' hiszen a hadtestparancsnokuk. Ugy látszik azért dolgoztak ilyen megsemmi­sítő erővel a fiuk, hogy ünnepeljék az uj ez­redtulajdonost. Báró Hazai goudolathan bi­zonyára. a szi vére öleli őket. A szegedi anyák, akik zokogva vettek bucsnt-a fiaiktól, az örömtől repeső szívvel hallják bizonyára a mgyvenhatosók ujahh, nagy dicsőségét és szájról-szájra jár a hir: — A -íLtigyvmÜBltüSok... hét .rohamot... a mi fiaink.:. iITőfor... hivatalos. Épen március tizenötödikéié, erre a ne vezetes évfordulóra jutott el hozzánk a negy v-euih-atos legények dicsőségének a hire, hoigy glóriás fénnyel vonja tó a sóba el nem muló magyar dicsőségét. — Március 15. Szerdán ismét reánk köszönt az a dicsőséges nap, amelyen százados sirx jából feltámadt a magyar szabadság. Az 1848. március 15-iki eseményekre hálásan emlékezik vissza "a nemzet és minden évben országszerte nagy lelkesedéssel ünneplik meg a korszakos jelentőségű év-fordulót. Március 15-ikének köszönhetjük, hogy a ma­gyar nemzet újra szabaddá lett. A nagysze­rű nap fölemelő példája annak, ihogy az egy­séges nemzeti akaratnak győzedelmeskednie kell. Március 15-ikét, amely vérteleniil vivta ki a nemzet legdrágább kincsét, a szabadsá­gát biztosító intézményeket, most ágyúdör­gés és csatazaj közepette ünnepeljük meg. A szerdai ünnepről sokan hiányozni fognak azok, akík a március 15-iki eszmékért vé­rüket ontják a csatatereken. Az itthonmarad­tak és a küzdő Ihősök e napon irtégis együtt ünnepelnek és testvéri találkozással egyesül­nek a hazaszeretetben. — A belvárosi tem­I plomban délelőtt tiz órakor ünnepélyes is­tentisztelet lesz, amelyen a népkörök és a szegedi függetlenségi párt is részt vesznek. Nz istentisztelet után a szegedi függetlenségi párt a Klauzál-térre vonul, ahol dr. Kelemen Béla országgyülésii képviselő rövid -beszéd kíséretében koszorút helyez a Kossuth-szo­borra. - Minisztertanács. Budapestről jelenti tu­dósítónk telefonon: Kedden délután öt óra­kor gróf Tisza István elnöklésével miniszter­tanács volt. — Személyi hir. Dr. Cicatricis Lajos főispán kedden reggel Szegedre érkezett. A .főispán szérdán résztvesz -a március tizenötödiki hí­tentiszteleten, csütörtökön pedig a törvény hatásági -bizottság közgyűlésén fog aLnökölni. | — A munka makszimális ára. A polgár­mester -a következő hirdetést teszi közzé: A minisztériumnak körrendelete alapján Szeged város területén követelhető legmagasabb munkabéreket a következőkben állapítottam ineg: I. Szántás-vetési és fogatos munkánál napszámbér felnőtt férfinek 3 koronától 3 korona 50 fillérig, serdültnek vagy nőnek 2 koronától 2 korona 50 fillérig. II. Szőlőnyitás és metszésnél napszámbér felnőtt férfinek 3 korona 50 fillértől 4 koronáig, serdültnek vagy nőnek 2 korona 50 fillértől 3 koronáig. 111. Kukorica és -egyéb kapálási munkánál napszámbér felnőtt férfinek 4 koronától 5 ko­ronáig, serdült vagy nőnek 3 koronától 3 korona 50 fillérig. IV. Szántás-vetés, boro­ngásnál 1 katasztrális 'hold után hajlóval együtt 20 koronától 2-1 koronáig, hajtó nél­kül 14 koronától 18 koronáig. V. Szőlőnyi­tásnál 1 katasztrális hold után 15 koronától 16 koronáig, metszés pedig 18 koronától 20 koronáig. VI. Szőlő, kukorica stb. kapálásért katasztrális hold után 16 koronától 20 ko­ronáig. VII. Szőlő permetezésért napszámbér felnőtt férfinek 4 korona 50 fillértől 5 (koro­náig, serdültnek vagy nőnek 4 koronától 4 korona 50 fillérig. Ezen munkabérek mellett a munkás maga tartozi-k magát élelmezni. — Szombaton megy el Szegedről a 28-as ezred. Februárban volt egy éve, hogy Szegedre helyezték a 28-asokat, akik tudvalevőleg a prágai és a cseh főváros körül élő emberek­ből kerülnek ki. A 46-osok hatalmas kaszár­nyáját foglalták -le számukra és az ezred le­gényei nemcsak a kaszárnyában, de azonkí­vül is kezdtek, -ugy, ahogy elhelyezkedni. A társadalommal a zenek-aruk tartotta fenn a -szélesebb érintkezést, jótékony esték nen­lezésével. A 28-usokat most felsőbb parancs­ra elviszik Szegedről, -Magyarország másik részébe, Királyihidára. Az ezred e héten, szombaton indul el és mond végleges bucsut Szegednek. J — Nem szabad a katonákat sértegetni. A szegedi Ítélőtábla, kedden három havi fog­házról öt havi fogházra emelte fel Belyus Dusán törökbecsei földműves büntetését. Be­lyust a törvényszék három hónapra itélte, mert az utcán masirozó katonáklat és őfelsíé­gét reprodukálhatatlan kifejezéseikkel illette. A tábla tulenyhének találta a kiszabott bün­tetést és az iratok ismertetése után két hó­nappal felcipelte a szerbérzelmü paraszt bün­tetését. — A közélelmezési számadások a köz­gyűlés előtt. Kedden, a közgyűlést előkészítő tanácsülésen javaslattal látták el a hatósági közélelmezési iizem számadásait. A tanács javasolja a törvényhatósági bizottságnak, hogy a számadásokat egyelőre vegye tudo­másuk de a felmentvényt csak akkor adja meg, ha a polgármester által megindított fe­gyelmi eljárás befejezést nyert. — Negyvenezer korona a háború áldo­zatainak. Hutter József, szegedi sörnagykeres­kedő kedden délelőtt megjelent a polgármes­teri hivatalban és negyvenezer ikorona név­értékű badikölcsőn-kötvényt adott át dr. So­mogy/ Szilveszter polgármesternek. A negy­venezer koronát mint alapitványt kívánja kezeltetni a jószívű adományozó, amelynek kamataiból a háború által sújtott nélkülöeő családokat fogják segélyezni. A polgármes­ter jegyzőkönyvet vett fel az alapítványról

Next

/
Oldalképek
Tartalom