Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-14 / 62. szám

4 BÉLMAGYAHÖ8SZAG. Szeged, 1916 mátcius li osztó-bizottság jelentését terjesztette elő. Az adományokból fennmaradt 761 koronát a vak katonák részére juttatták. Weiner Miksa meleg szavakban emlé­kezik meg a Hadsegitő Bizottság áldásos tevékenységéről. Indítványozza, hogy a mai naptól kezdve szüntesse be működését, mert most mar maga a hadvezetőség sem kívánja, hogy a hadsereget társadalmi uton lássák el felszerelésekkel. A bizottság pénzkészletét a takarékpénztárakban helyezték el, azokat hagyják ott. Indítványozza, liogy a nagy­gyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon az elnöknek, az összes tisztviselőknek. Az inditvánvt egyhangúlag elfogadták és dr. Orkonyi E dérié elnöknő kimondotta, hogy a Hadsegitő Bizottság feloszlik, de hozzá­tette, liogy ha netán a bizottság munkájára ismét szükség lenne, az természetesen újra akcióba"!éb. Kérte, hogy a kórházi bizottság tagjai qzérfetyvábbi a is folytassák működé­süket a kórházakban. Dr. Gadl Endre a hatóság elismerését tolmácsolta. Thury BéTáné meghatott szavakban fe­jezte ki elismerését dr. Orkonyi Ede elnök­nőnek a Hadsegitő Bizottság nevében, Engel Lajosné pedig a kórházi bizottság megbízá­sából nyújtott át virágcsokrot az elnöknő­nek, aki könnyezve mondott köszönetet a megtiszteltetésért és ragaszkodásért. A szegedi feministák tevékenysége. — Ujabb, hasznos akciókat Indítanak. — (Saját tudósítónktól.) A Feministák Egyesülete vasárnap délutáni értekezletért ujabb tanújelét adta szociális tevékenységé­nek. Az ülésen beszámolókat hallottunk az egyesület működéséről, különféle mozgalmai­nak eredményeiről. A beszámolóból kitiint, hogy ahol legégetőbb a könny, ahol legna­gyobb a szomorúság, ahol beteg a gyermek, ahrl .védtelen az anya, ott az egyesület tag­jai mindent elkövetnek a nyomor enyhíté­sére. Délután négy órára tűzték ki az értekez­letet. de már jóval előbb zsúfolásig megtelt a Vár-utcai helyiség. Négy órakor nyitotta meg az ülést dr. Turcsányi Imréné, az egye­sület agilis elnöke. Üdvözölte a megjelente­ket, külön az uj tagokat, elmondotta, hogy a tagértekezlet célja megismertetni az uj ta­gokat. az egyesület működésével, bevonni őket a munkába, beszámolni a mozgalmakról, de elsősorban is megbeszélni a módozatokat „A nők lapja" uj, népies irányú feminista új­ság terjesztésének céljából. A lap ismerte­tésére a budaipesti Feministák Egyesületének egyik legkiválóbb tagja jött le: Spády Adeí, aki a „Nők Lapi.iá"-nak a szerkesztője is, kéri, hogy fogadják és hallgassák szívesen. Spády Adél budapesti kiküldött tömö­ren egybefoglalja azokat az okokat, amelyek egy uj, népies irányú feminista újság kiadá­sát szükségessé tették. A legutóbb Hágában tartott békekongresszuson a női internacio­nálé abban egyezett meg, hogy az asszonyok a világ minden részében küzdjenek a háború ellen, küzdjenek a békéért és ne sajnáljanak semmi fáradtságot a nő felszabadításáért, mert minden nőt felelősség terhel azokért a bajokért, amelyek a társadalmát Sújtják. A hágai kongresszus első magyar hírnöke a „Nők Lapja". A „Nők Laipjá"-t 'a nép asszo­nyainak szánták, velük is meg akarják ér­tetni. hogy a 'nő munkája tette lehetővé, hogy a több mint másfél esztendős háború­nak, amely a férfikezek millióit vonta el a mezőgazdaságtól, ipartól, kereskedelemtől, a front mögött is nincsenek közvetlen ember áldozatai. Már most tanácskoznak arról, mi lesz a háború után, ha a férfiak vissza jönnék? A hazatérő férfiaknak munkát keli adni s már felütötte fejét ,az a terv, hogy a nőknek vissza kell vonulni a munkától. A világháború külön probléíma elé állí­totta a földmivelő katona özvegyét. Már be­szélnek arról, sőt csinálják is, hogy a rok­kant katonák földparcellákat kapnak. Ha jó az asszony munkája, mikor rokkantnak a felesége, miért nem gondolnák arra, hogy ugyanolyan jó az a munka, mikor az asz­szouy hősi halált halt katonának a felesége? Az előadó felhívja a figyelmet a belterjes gazdálkodásra, a bolgár kertészetre. A kert­gazdálkodásnál lehetne a hadiözvegyek jö­vőjét legjobban biztosítani s a jelenlegi viszo­nyok között is leginkább a kertgazdaság felel meg. A világháborúban tűnt ki, hogy milyen kevés asszony tud irni-olvasni. Az előadó indítványozza, hogy az irni-olva'sni nem tu­dóknak létesítsenek analfabéta tanfolyamo­kat. Előadása keretében beigazolta, hogy a nők szakképzettsége minden vonalon- épen olyan fontos, mint a férfiaké. Végül kérte a jelenlevőket, hogy a „Nők Lapját" terjesszék a nép asszonyainak körében, mert ezáltal a béke eszméjét szolgálják. Spády Adél szakszerű fejtegetéseit a hallgatóság sokszor megéljenezte és tap­; solta. Dr. Turcsányi Imréné számolt te ezután a Gyakorlati Tanácsadó működéséről és az gyesiilet anya- és csecsemő védelmi mun­kájáról. A Gyakorlati Tanácsadó ma már való­sággal egy katonai tudósitó-iroda szerepét tölti be. A világ minden részében levő tudósító irodákkal összeköttetésben áll a Tanácsadó amelyről Szegeden a Boszorkánysziget-ut­cában éppen ugy tudnak, mint a Nádor-utca rejtelmeiben, A Tanácsadó élénk összekötte­tésben áll az összes szegedi szociális intéz­ményekkel, de elsősorban is a munkaköz­vetitö hivatallal, ahová mindazokat átutalja, akiknek állásra, munkára van szükségük. A munkaközvetitö hivatal ismert előzékenységé vei kezeli az átutaltak ügyét. Az anyavédelmi programinot hiven és pontosan látja el az egyesület, a tagok élénk és komoly közre­működésével. Berger Vilma a nőtisztviselő szakosztály komoly munkásságu titkára az egyesület ál­tal rendezett (inesedélutánok eredményeiről számolt be. Mint érdekes és figyelemreméltó tünetet emiitette meg, hogy az egyesület működése iránt nemcsak a közönségnek, a tagoknak érdeklődése nyilvánul meg, hanem a különböző szegedi egyesületeknek is. Elő­fordult az is, hogy egyik-másik előkelő sze­gedi társadalmi alakulat engedélyt kért az egyesülettől valamely eszeiének az átvételé­re, illetve hasonló irányú mozgalom gya­korlására. Ez egyik eklatáns és legszebb bi­zonyítéka az egyesület szociális és kulturális liivatottságánaik. Tárgysorozaton kiviil tárgyalta az ér­tekezlet a nőtisztviselők szervezésének ügyét. Az értekezlet kimondotta, bogy beadványban fordulnak a törvényhatósághoz, amelyben kérik, bogy a munkaadókat kötelezzék a leg­uiabb miniszteri rendelet által előirt vasár­napi munkaszünet és a zárórák pontos be­tartására. Az analfabéta tanfolyamok rende­zése iránt megkeresik a Szabadoktatási Bi­zottság elnökségét, ha nem vállalná a Bi­zottság, ugy az egyesület állit föl tanfolya­mot. 1ISM halisarnolíliaii Kopzú-moEl épületében lógrammig K 4*60, továbbá harcsa, süllő és cigányhal is kapható. A Vörös-Kereszt Egyesület közgyűlését elhalasztották. — Szabálytalanságok az Összehívás körül.— (Saját tudósítónktól.) A Vöröskereszt Egyesület szegedi választmányának közgyű­lését, amelyet vasárnap délután négy óra­kor akartak megtartani, bizonytalan időre elhalasztották. Az egyletnek nyolcszáz tagja van, ezek közül alig negyvenen jelentek meg. A közgyűlés megnyitása után maga az el­nök tett javaslatot a közgyűlés elhalasztásá­ra, mert — szerinte — az összehívás körül szabálytalanságok történtek. Többen felszó­laltak, végül is az elnök kimondotta, liogy elnöki jogánál fogva a közgyűlést nem tart­ja meg. Részletes tudósításunk a következő: Veress Károly elnö'k megnyitja a ta­nácskozást : — Mindenekelőtt előértekezletet óhaj­tanék tartani, miután az összehívás nem meg­felelő módon történt és a tagok nem abban a számban jelentek meg, mint máskor. Én az évi jelentést és a közgyűlési meghívót vasár­nap délelőtt fél tizenegykor kaptam meg. Ezt nem a magam sérelmére mondom, nem is kívánom kutatni az okokat, amelyeket én mint elnök, talán ismerek, de felteszem a kérdést: Nem kivánják-e a közgyűlés elha­lasztását. liogy az< évi jelentés áttanulmá­nyozható legyen. Halasszuk el a közgyűlést két hétre, ebből sem az egyesületre, sem a közügyre hátrány nem származik. > Elsőnek Weiner Miksa szólt a kérdéshez és a következőket mondta: 1 — Sajnálom, hogy az elnöki székből ilyen kijelentések történték. A titkár urtói tudom, hogy a rneghivók a rendes időben feladattak. Nem ellenzem, hogy a közgyűlést e! halasszuk. Bokor Adolf: Ha történt sérelem és az reparálható a közgyűlés elhalasztása által, ugy halasszuk el két hétre. Kérem az elnök­séget, hogy a lapokkal a közgyűlés időpont­ját a kellő időben, hivatalosan közölje. Veress Károly elnök: Az a kérdés, van­nak-e olyan indokok, amelyek megkövetelik, hogy a közgyűlés ma tartassák meg. Dr. Lugosi Döme tit'kár: Az alapszabá­lyok értelmében a megjelentek számára való tekintet nélkül megtartható a közgyűlés. Veress Károly: Igen, ha szabályszerűen van összehiva. Hauser Rezső: Arra nincs paragrafus, hogy mikor kell összehivni. Én a lapokból is olvastam, hogy ma lesz a közgyűlés és a megliivót is megkaptam. Indítványozom a közgyűlés megtartását. Obláth Lipót csatlakozik Hauser indít­ványához. Sonilyődi István: Az elnök ur aggodal­ma iránytadó, ha az elnök azt gondolja, hogy sérelem történt, ugy halasszuk el. Dr. Lugosi Döme: Én nem két héttel, hanem két hónappal elhalasztanám a köz­gyűlést, liogy minden egyes tagnak térti' vevenyes meghivót küldhessünk. Veress Károly: A szavazást sem tartom szükségesnek, hanem elnöki jogomnál fogva és felelősségem tudatában a közgyűlést el­halasztom. j A Vöröskereszt közgyűlését valószínű­leg két hét múlva tartják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom