Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-05 / 30. szám

Szegted, 1916. február 5. BÉLMAGYARORSZÁG. A szegedi kisipar és a háború. (Saját tudósítónktól.) Szegeden több ezea- káíiplaros van. .A háború kitörésié leta bcslszan'tartása rtermészietesen eMol'ó•(MEoJkat dkozicitt >az lő lhefly.zetÉklbeni is, almely kürélthrukkttl tefláeB .volt. már ,a békés időkben ,is. \Bózsó jJános, az kparitiestiülieit .éaldeírtes tíitTfána arcicid el itt értékkss dolgodat (arról, Oiogy (mennyiben érintet tle la is.zieg.edi /kfei'piao-t a liáiboru, ln'ilkán't lefoeteltft «, hadbavonaiMak csiaOádljaáiKak ős ,az itKlw.icímiapado'tltaknak kenyereit bitet IÁ tar li. A titkár ur a követ klezőkta' voÜit szátves 0 szegedi kisipar helyzetét liiimeirtetuli: | A mostani viszonyok között a kisiparnak van a .legsúlyosabb 'helyzete. Azok az ipari ágak, amelyek a háborúval vannak kapcsolatban, némileg egzisztálhatnak még. Sokkal több olyan iparág van azonban, a mely semmiféle vonatkozásban -nem tudott jutni a háborúval; ezek az iparágak válságos helyzetbe jutottak és a háború kezdete óta csak tengődnek. Emellett még különösén súlyosan érinti a háború azokat az iparosokat, akiknek hadba kellett vonulni. Szeged iparosainak kétharmad része teljesít katonai szol gátiltot. Miután ezek a kisiparosok természetesen nem tudnak maguknak olyan tőkét gyűjteni, amelyből családjuk megélhetne, nagyon sok iparos-család valósággal 'nyomorog. Ez a legszomorúbb képe az ipari viszonyoknak, amelyen minden módon enyhíteni iparkodunk. Szegeden néhány ezerre megy manapság azoknak a száma, akiket a miniszterelnök által utalványozott összegekből a kereskedelmi és iparkamara támogat. iHa nézzük, 'hogy mely iparágak azok, a melyek a háború révén fellendüléshez jutottak,, kétségtelenül megállapíthatjuk, Ihogy Számra nézve elenyészően csekélyek azokéhoz képest, amelyek a háború hátrányát kénytelenek viselni. A fellendült iparok közül először Is a bőripart említem, ezenkívül még a kocsigyártó-ipar, a kovács-, bognár- és lakatos-ipar jöhet szóba. Ezek az iparágak abban a szerencsés helyzetben lehetnek, hogy a hadsereg számára dolgoznak. A nagy többség azonban tengődik. A tengődést érzi maga az Ipartestület is. Tagsági dijat a bevonultak i;em tudnak fizetni, de gyakran előáll az az eset is, hogy az itthonmaradt iparos se képes kötelezettségének eleget tenni. A hadbavonultak feleségei igyekezték ugyan a férjük üzemét fen tartani, hogy a visszatérő katona ismét megtalálja polgári egzisztenciáját, de ez — sajnos, csak nagyon kevés esetben sikerült. Legtöbben kénytelenek voltak becsukni és nagy nélkülözésben élnek. A liadi'segélyeseknek a száma, akiket az Ipartestület véleménye alapján még a kamara is tánnogat, igen nagy. Egész tevékenységünk majdnem pusztán ebben a ténykedésben merül ki. A kisipar mostani helyzete azonban nem maradt észrevétlenül. A miniszter felhívta a szegedi ipartestületet is, hogy alakítson alkalmi szövetkezetet és a hadsereg részére szükséges munkálatokból vegye ki a részét. Ebben a dologban az Ipartestület tényleg eljárt. Alakítottunk a szabó-iparosok részére ilyen alkalmi szövetkezetet, .továbbá a bőrés szücs-iparosok között is. A szabó-iparosok szövetkezetének az a rendeltetése, hogy a hadsereg részére zubbonyt, nadrágot és kabátot állítson elő; a szücs-iparosok a téli mellényeket készítik, a Csizma- és Bőriparosok Szövetkezete pedig a lábbeli-szükséglet egy részét dolgozza fel. A szabó-iparosok részére már a minisztertől 27.000 méter szövetet kaptunk és a munkálatok folyamatban is vannak. A szücs-iparosok részére még nem jött meg a munka; a bőr-iparosoknál most van folyamatban az u'j alakulás. A szabómunkákra ugy vagyunk berendezkedve, hogy nemcsak azt a 27.000 méter szövetet tudnánk feldolgozni, hanem háromszor-négyszer annyit is. Azok az iparágak közül, amelyek termelése a háborúval nem hozható kapcsolatba, legtöbbet az épitö-ipar szenved. Egyelőre nincs is kilátás arra, hogy ez az ipar fellendüljön. Az épitő iparosok nagy része 'be 'is szüntette iparát. Ezek csak a háború után léphetnek ismét munkába, mikor majd olyan vidékekre fognak gravitálni, amelyeket a háború romboló ereje érintett. Nálunk a stagnáció a háború után sem fog azonnal 'megszűnni és 'legfeljebb olyan építkezések lesznek csak, amelyeket a város vagy az állam tesz majd folyamatba. A kisiparosok érdekében megalakítottuk a mult évben az Iparosok Fogyasztási Szövetkezetét. Itt az volt az cél, hogy az iparosok a makszimális árnál semmi esetre sem magasabb áron jussanak a fontos élelmicikkekhez. Épen ezért a szövetkezet lisztet, főzelékfélét, zsirt és hust árult. Hogy milyen eredményt értünk el, azt leginkább mutatja, hogy mikor a város 7 korona 40 fillérre makszimálta a zsirt, akkor mi &60-ért árusítottuk és még mindig nem fizettünk rá. Az iparos közönségnek módot bírtunk nyújtani arra, hogy az élelmezését olcsóbbá tegye; sertéseket is hizlaltunk és részjegy formájában mindenki jegyezhetett a sertésre. A lefizetés apró részletekben .történt és .amikor a részleteket befejezték, akkor a íhizott sertés kilóját 3-80-as árban megkapták, a 4-70-es makszimális árral szemben. Nyolcvan darab sertésünk meg is maradt, amelyeket 10—12 ezer korona haszon mellett adtuk el. Most pedig 442 darab sertést hizlalunk. Bevásároltunk néhány 'vaggon burgonyát és vöröshagymát is, amiből most is árusítunk. A közélelmezést tehát sokkal sikeresebben oldottuk meg, mint a város. Nem 'kell attól rettegnünk, hogy meginterpellálnak bennünket azért, .hogy a pénzt mire költöttük, mert nálunk ilyen gazdálkodás inem volt. Fáradságot és munkát senki sem. kiméi, hogy a kisiparosok nehéz helyzetén a mostani válságos időben segítve legyen. Vita a nagybankokról. — A képviselőház ülése. — Budapest, február 4. (Tudósítónk telefanjelentése.) A képviselőház pénteki ülésén Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegykor nyitotta imég. Az elnök bejelentette, hogy három sürgős interpellációt jegyeztek be és pedig Gróf Eszlerhúzy Móric bizonyos hadianyagok (előállításánál a munkabérek, Pető Sándor az óbudai .propeller-szerencsétlenség és Ostffy Lajos a .hadifogoly táborok ügyében. A miniszterelnöki előterjesztések során Ottlyk István a kormány mulasztásairól beszélt. A gazdáktól — mondta — túlságosan' nagymennyiségű kukoricát rekviráltak, ez a zsirdrágaság oka. Az élelmiszerdrágaság a spekulációt idézi elő, az ipar jobban ki tudja használni a konjunktúrákat, mint a földművelés. Ezután. Sándor Pál szólalt fel, akinek beszédét Rakovszky István, Huszár Károly és Förster Aurél közbeszólásaikkal többször megzavarták. Sándor Pál a nagybankokat vette védelmébe. Bizonyos, — mondja, — hogy az arisztokratáknak nagy befolyásuk van a bankoknál, de nem hiszi, hogy az arisztokraták az ő történelmi nevüket erkölcstelen üzelmekre és visszaélésekre odaadnák. Azt fejtegeti, hogy ezeknek a történelmi neveknek a viselői, bár szoros nekszusban vannak a 'nagybankokkal, szívesen visszafizetnék a tantiemoket, ha arról lenne szó, hogy a nagybankokkal együtt a közönség érdekeit eljátsszák. Rakovszky István Sándor Pál burkolt gyanúsításait visszautasítja. A felszólaló — úgymond — a történelmi nevek viselője és az arisztokratákra való célzással valószínűleg azt akarta leplezni, hogy a hadseregszállítók ellen folyamatba tett bűnügyekben oly emberek .szerepeltek, akiknek 90%-a a Sándor Pál felekezetéhez tartozik. Gróf Tisza István miniszterelnök sajnálja, hogy a vita ide terelődött és hogy a képviselőiházban ilyen kérdéseket feszegetnek. Helyteleníti Sándor és Rakovszky felszólalását. A nagybankokat — jelentette ki a miniszterelnök — jogtalanul támadták és támadják, mert a nagybankok a hazafias kötelességekből kiveszik a részüket. Felszólítja Rakovszkyt, indokolja meg, .hogy a kormány férfiak közül kiket vádolt meg, amikor azt mondotta, hogy: „A kormányférfiak és politikusok bölcsője a bankokban van." Huszár Károly (közbekiált): Lukács László! Gróf Tisza István miniszterelnök: A jelenlegi kormányt nem érheti semmiféle vád. Báró Harkányi János nagy áldozatot hozott, amidőn a miniszteri tárca elvállalásával a bankokkal minden nekszust megszüntetett. A' kormány üldözi az uzsorást és minden tőle telhető eszközzel küzd, hogy a drágaságot teliiminálja. A kormány tehát e tekintetben sem vádolható mulasztással. Rakovszky István kijelenti, Ihogy ő nem akart a kormányon levők közül senkit sem támadni, csak kifogásolja, hogy a bankok mostani magatartása látszólag a kormány támogatásával találkozik. Ezután a vitát félbeszakították és délután 3 órakor az interpellációkra tértek át. Elsőnek Eszterházy Móric terjeszti elő interpellációját a hadifelszerelési cikkek körüli szállításokról. A 'vállalkozók — mondja — nagy haszonra dolgoznak, mig a rosszul fizetett munkások alig tudnak megélni. — Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. i Pető Sándor a propeller-szerencsétlenség miatt interpellált. Báró Harkányi JánoS kijelentette, hogy a vizsgálat folyamatban' f