Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-04 / 29. szám

Szeged, 1916. február 4. . DÉLMAGYARORSZÁG. 3 Aage Madelung harctéré Jelentése a besszarábiai frontról. Sok hónapi szünet után ismét meg­szólalt Aage Madelung, a magyar­ságnak e lelkes barátja, a Berliner Tageblatt hasábjain. Kevés hozzá hasonlítható stilmüvésze van a há­borús irodalomnak. Meg a legkisebb harctéri tudósítása is egy-egy re­mekműve (v modern stílusnak. Leg­utóbbi jelentését itt adjuk: A császári és királyi Pflanzer-Baltin hadseregnél, amely az Oroszország elleni 'front legszélsőbb jobb szárnyán az ellenség tizenkétnapos tcixcgtámadását rendületlenül Visszaverte, néhány megfigyelő 'helyről be­tekinthettem, mint vendég, az orosz állások­ba. A Csernoyictól keletre és 'északkeletre fekvő magaslatok ma (január 31.) ép 'ugy, mint a legutóbbi orosz támadások előtt, szi­lárdan vannak a császári 'és királyi hadsereg kezén. Itt legföljebb véresre verhetik az oro­szok a koponyáinkat. Az ép most befejezésre jutott csatákban nem volt könnyű dolgaik az előnyomuló orosz soroknak, amelyeknek egyes 'szakaszokon percenkinti 'száz löveges tüzérségi tüzet kellett kiálíaniok. Gránátjaink irtóztató felhőszakadása hullott merőlegesen ráj'uk, mögöttük, a visszavonulás minden re­ményét elzárja a pokol retesze: a saját zá­rótüziik és előttük, amikor a kétségbeesés bátorságával nekirohannak a mi akadá­lyainknak, még lelket öleiben csapnak át a támadók testén a mi iegyvergolyóink. Egyik sort a másik után hajtják előre, mig végre egy-egy megritkított sor valamely a meg­előző orosz pergőtüztől szétrombolt akadá­lyainkon keresztül vad csür'heként csak a 'kézifegyvert lóbálva berobog az árkainkba. Itt aztán már csak a nyers erő, a kasza és kalapács által megedzett ököl dönt. Irgalom nélkül uralkodik ilyenkor a halál a lövész­árokban, mig eldől, ki éli tul a két ellenség közül a másikat. Ha a döntés az ellenség ja­vára üt ki, akkor munkáiba lépnek a tartalé­kaink és rendet teremtenek a vitatott árok­ban és aztán megint minden csendes és sok­kal véresebb, mint annak előtte. Kemény munka árkokat megrohanni és megvédeni. A Csernovicot védő magaslatok akadályai előtt az elesett oroszoknak még egész sorai hevernek. Egykor a terjedelmes orosz síkságnak egészséges parasztjai és kovácsai. Soha többé nem támadnak fel ezek. hogy rohamra induljanak. Helyükbe mások lépnek, fiatalon és rózsásan, vagy öregen és boriakon egymás mellé, testi erővel és fel­szereléssel bőven ellátva és miként itt künn a mi derék fiaink készséggel elismerik: nem megvetendők, mikor egyszer nekilendültek. Azért mégsem sikerült nekik ezt a szegletet itt Románia határán benyomni. Becsülettel törekedtek erre és sokkal nagyobb veszte­ségeik voltak, mint nekünk, amint az ponto­san megállapítható. Most csend uralkodik itt, olyan, mint a vihar előtti csend. Az ágyuk mérsékeltebben váltanak most szót egymással, sőt az oro­szokéi gyakran adósaik maradnak a felelet­tel. Mögöttünk napsütésben fénylik Cserno­vic, a szép, dombos város. Vonatok érkez­nek és indulnak, és a villamos közlekedik, mint máskor. Egyszer-másszor a lakosok fölfelé néznek az orosz repülő után, aki közben-közben kézi gránátot és könnyű tá­bori ágyulöveget hajit le. Fölfelé néznek, aztán a dolguk után járnak Csernovic váro­sában, ahol a fekete-sárga lobogó leng. annak a kérdésnek az elhalasztását érik el az olaszok, ki kapja korlátlanul a kezére az Adria keleti partját. Egyáltalán nem lehet benne kételkedni, hogy az osztrák-magyar­bolgár közös offenzim az olasz expedíció vállalkozását a tegsuty<MabbM veszélyez­teti. A közélelmezést nem szünteti be a hatóság. (Saját tudósítónktól.) Alig mult Ivét hete, hogy a januári közgyűlés ugy határozott, bogy a város közélelmezési üzemét a nagy veszteségek és sok Szabálytalanság miatt be­szünteti. A határozatot akkor a legkülönibö­zőíélekép magyarázták, arról mégis majd­nem egyhangú volt a vélemény, hogy a ha­tóság örül legjobban a közgyűlési határozat­nak, amely sok gondtól és bonyodalomtól szabadította meg. A közélelmezési üzem megszüntetésének eszméje tudvalevőleg Wimmer Fülöptől származott, akinek éles­látása közismert és akinek véleménye üz­leti dolgokban irányadó. Igy történt, hogy sokan szavaztak a megszüntetés mellett olyanok is, akiknek az volt a véleménye, hogy a közélelmezési üzem íentartásával a város fontos szociálpolitikai kötelességet teljesít. Dr. Koszó István íelebbezésével uj hely­zet állott elő. Addig, amig a belügyminisz­ter nem dönt, a közgyűlési határozat végre nem hajtható. Az viszont tagadhatatlan, hogy a közgyűlés minden tagja reformokat kivánt volna arra az esetre, ha az az állás­pont nyert volna többséget, amely a közélel­mezési üzem folytatását reprezentálta. Maga a tanács is széleskörű reformokat vasod, amelyek nélkül Koszó István sem képzeli e! az üzem folytatását. Igy állván a helyzet, érthető kiváncsisággal lesi a közönség, mi fog történni. Fenmarad-e és folytatódik-e a vá­rosi üzem, vagy se. Ha igen, milyen cikkeket fog árusítani. Mindezek olyan kérdések, a melyek a leghitelesebb megvilágításra szo­rulnak, ép azért dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez fordultunk, aki a követke­zőket volt szíves mondani: — A fölebbezés benyújtásával jogilag az a helyzet állott elő, hogy a közgyűlési ha­tározat végre nem hajtható, tehát a közélel­mezési üzletet folytatni kell. A hatóság en­nek ellenére respektálni kívánja a közgyűlés határozatát és egyes intézkedéseit a jövő­ben esetről-esetre be fogja jelenteni. Mint­hogy öt vaggon kukoricához tudunk jutni, hizlalni fogunk sertéseket. Útnak indított a Haditenmény Részvénytársaság egy vaggon rizst a város cimére. Mindkét vásárlást be­jelentjük a februári közgyűlésnek. A sertések hizlalását egy kiváló szakemberre bizzuk. Az is lehet, hogy a rizsre ráfizet a város, de az nem -baj. Azt tartom iontosna': hogy rizshez jusson a közönség. Egyre fokozódik a cukorhiány is. Az sem lehetetlen gy a városnak kell közbelépnie, ihogy ©torhoz jusson a közönség. Élőállatot a sertésen ki­vül nem veszünk. Azt azonban, hogy milyen körülmények adhatják magukat « elő, 'nem lehet tudni és bizony a hatóság nem nézheti ölhetett kezekkel, Ivogy a lakosság egyik­másik elsőrendű élelmi cikkben ínséget szenved. Morahl őrnagy albániai eSőnyomuSásuRkrél. Berlin, február 2. Kitűnt, hogy Miklós­nak. Montenegró királyának szökése miatt való minden izgalom fölöseleges volt. A fegyverletétel a lehető legnyugodtabfcan megy 'Végbe és hogy Magyarország-Ausz­tria állandóan előnyomuló seregrészei sehol­setn estek csapdába, sőt komoly harcokra sem volt szükség, 'hogy Sein Giovanni di Me­duát megszállják és Durazzo irányában to­vább haladhassanak. A francia hadvezetőség hivatalos jelentései azt hangoztatták, hogy Medinától minden hadianyagot Brindisibe szátóitottalk .Hogy ez megint füllentés volt, kitűnik abból, 'hogy az üldöző osztrák és magyarok „nagyon sok tüzérségi anyagot" találtak ott. Azt is megtudtuk továbbá Pá­risbcl, hogy a bolgár hadsereg Albánia keleti határán áll, ugyanott, ahol a mult évi decem­ber elején megállott. A tény pedig az, hogy a bolgárok megszállották Dibrát és Strugát és igy most abban a helyzetben, van­nak, hogy Tiranán és Elbasszánon keresztül az Adria partjára mehessenek. Albánia déli határán görög területen a mozgósított görög hadsereg egyes csapatai állanak. Ezek az erők Janina és Konitsa körül koncentrálód­tak. Albánia északi részében a Djakova— Kukás vonal van a szövetségesek kezén s igy Albánia három oldalról van teljesen átkarol­va, a negyedik oldalán: a tegertől pedig északnyugaton van elvágva. A görög hadse­reg ugyan még semleges, de még sincs ki­zárva ammk a tehetősége, hogy az ország területének további megsértésével szemben nem marad tétlenül. Ep ugy megvan etnnak a lehetősége is, hogy Görögország egy Va­loiuiból Délalbániába történő olasz előnyo­mulást nem fog tétlenül nézni. Ellenségeink az Albániáért meginduló küzdelemben három pontra támaszkodnak: Durazzóra, Valonára és Korfum. Durazzó­ban állítólag Esszád pasa el sáncolta magát a montenegrói és szerb hadsereg maradványai­val és a saját zsoldos csapataival. Hadi anyagot kétségtelenül kapott Olaszországtól és pótlást a durazzói kikötőn keresztül fog kapni. Hogy azonban a Durazzóban való el­lenállás az Olaszországra kedvező fordulat szempontjából, mert hiszen erről van szó, unit jelentsen, katonailag érthetetlen. Itt az osztrák-magyar előnyomulás megállása csictk rövid lélekzetii lesz. Esszád pasa csapatainál sokkal nehezebb akadályok: a mocsaras te­rep, az uttalanság és az éghajlat. Az albániai összes olasz haderők pa­rancsnoka Botazzi (tábornok, aki Valónába.n tartja hadi szállását, ahol kiinduló pontja van egyúttal a mind valószínűbbé váló olasz előny omulásnak. Bármily optimisztikusan nézzük is a most két hadosztálynyi expedí­ciós sereg helyzetét, a legjobb esetben csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom