Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-27 / 49. szám

Szeged, 1916. február 24. délmagy arorszag. 3 Szegedi zászlós az albániai harcokról. Durazzó közelében érte az olasz golyó. — yílbán csapatot vezetett Csszad pasa Zsoldosai ellen. Asquith nagyravágyó proyramja. Rotterdam, február 25. A Nieuxve Rotterdamsche Coarant jelenti Londonból: A Manchester Guardian dicséri ama férfiak bátorságát, a'kik most a béke ügyét védelmezik Angliában, noha felfogásukkal roncs egy véleményen. A lap azután az Asquith miniszterelnök által közölt békefeltételekről beszél és azt mondja, hogy a végső feltétel, nevezetesen egy döntő vereség magától értetődik, mert iNémetorgszá|g nincs döntő módonJegyőzve, akkor arra sincs kilátás, Ihogy a többi föltételeket megvalósítsák. A lap a békefeltételeket nagyravágyó programnak nevezi. E feltételeik a mostani pillanatban lehetetlenek, amivel azt akarja mondani, hogy az adott körülményeik között teljesen kivül vannak a szövetségesek hatalmi körén. A lap ezután igy folytatja: Ha mi az Asquith álta! közölt békefeltétellé! nem értür.k egyet, azt keréken ki Jtell mondanunk, mert . ha azokat helyeseljük, akkor békéről való beszédeknek meg kell szünidők és a háborút folytatni kell. Természetesen az is lehetséges. hogy Asquith szándékait helyeseljük, de egyszetsmind mint elérhetetleneket elvetjük. ' Ha mi a békéről beszélünk, akkor ama feltételeket, amelyeket Asquith a háboru elején a Dublinban mondott beszédében felállított, el keli utasítanunk, mert azok, mint most már határozottan mondhatjuk, egy ma vagy később kötendő békével össze nem egyeztethető. Ha mi e feltételéket elfogadjuk, nem csak mint ideált, hanem olyas valamit, melynek elérésére törekszünk, akkor jobban teszsziik, ha a háborút folytatjuk és a várveszteséget s a nyomort tovább tűrjük. A nézetek megoszlanak, kévésbbé a háboru célja, mint a háboru kilátása tekintetében. Ha azt Ihiszsziik, hogy a katonai helyzet Ihoft pontra jutott, amin nem térhetünk napirendre, akkor minden embernek, aki hazáját szereti, kötelessége megkísérlem, hogy a gyötrelemnek, amely Semmire sem vezethet, véget vessünk. Szeretnők, ha lehetséges volna: világos képet kapjunk arról, miképen képzeli el a kormány a győzelemre vezető utat. OROSZORSZÁG HADIHAJÓT VÁSÁROL. Frankfurt, február 26. Párisi jelentés szerint á Petit Journal azt a hirt közli, hogy az orosz kormány visszavásárolt Japánországtól négy cirkálót, amelyet az orosz 'lotta az orosz-japán háboru folyamán elvesztett. nlNAM!TMERÉNYLET AZ OLASZ VAS. UTAK ELLEN? Lugano, február 26. Davione képviselő kérdést intézett a kormányhoz egy'állítólag Svájcba szervezett, de még idejében fölfetezett és az olasz vasutak ellen irányuló dinamit merénylet ügyében, amelyben állitóla8 német konzulátusi tisztviselők is részív ettek, de diplomáciai oltalom nem engedte, h»gy őket üldözzék. A Secolo szerint a kormány oly rendszabályt tervez, amely' angol minta szerint az idegeneknek, a semlegeseket is beleértVe> a tengerparti várzónákban való tartózkodást szabályozza, vagy egyáltalán megtijtja. A rendszabályt az előfordult gyújtogatások miatt mondják szükségesnek. (Saját tudósítónktól.) A volhyniai mocsarak, Galicia puszta fenföldjei, Montenegró kietlen kőtengerei, Tirol és Karinthia felhőbevesző havasai után, magyar katonák küzdenek Albániának a kuiturától teljesen érintetlen, vadregényes, ős állapotban levő rögein is. Magyar katonák száguldottak végig a roppant iharcmezők minden poklát és ők állanak őrt a pokolbejárat égő, sistergő katlanjánál. A mi derék katonáink gigászi küzdelméről, megmérhetetlen akadályokat letipró kitartásáról, a magyar tiszt megbizhatóságáról, fölényes bátorságáról tesz tanúságot B. M. zászlós esete is, aki sebesülten érkezett pénteken az egyik szegedi kórházba, egyenest az albániai harcokból. A zászlós, a ki télies néven nem akar szerepelni, az albbbi rendkivü! érdekes részleteiket mondotta el a Délmagyarország egyik munkatársának az albániai harcokról: -— Szkutariból indultunk útnak, Albánia meghódítására. Itt igazán paradoxon ez a kifejezés, hogv „útnak" indultunk, mert Albániában utak alig-alig akadnak. Terep, lakosság és általános viszonyok szempontjából Albánia legkülönösebb része Európának. Járhatatlan hegyláncok az országot egymástól teljesen elkülönített részekre osztják; különböző népfajok, néptörzsek, nyelvosztályok, vallások és hitfélekezetek zagyva keverékéből kerül ki a lakosság. Az egyes törzsek egymással is évszázadok óta állandó harcban élnek és innen magyarázható, hogy mig az albánok egy jelentős részében mi nyertünk, értékes segitséget, a másik része Esszad pasához és az olaszokhoz csatlakozott, liogy a legelkeseredettebb küzdelmet folytassa fa.iro- i konai elien. — Szkutariból mikor megindultunk, a magyar csapatok közé már számos albán szabad csapat volt beosztva. Ezek önként jánikoztak fel és nagy hasznunkra voltak, -mivel a terepet kitűnően ösmerték. A Driuvöígyén keresztül, előnyomulásunknak alig vo't akadálya.. Itt a terep még némileg tűrhető és Alessi'óig ut is vezet. Észak-Albánia lakossága vélünk rokonszenvez, harcokra tehát itt még nem került a sor, sőt valóságos ünneplés között haladtunk előre. A hegyek közüi folytonosan' érkezteik ujabb albán seregek, amelyek szintén készséges örömmel csatlakoztak hozzánk ugy, hogy előnyomuld haderőnk tetemes része már az albánokból került ki. Alessióban néhány napra megpihentünk, uj formációkat .alakítottak, a magyar katonák egy része visszamaradt és a megszaporodott albán csapatókat a mi tisztjeink vezetésére bizták. Én egy egész századot vezettem, amelynek alig egy 'negyed részét képezték a mi katonáink. — Alessiót elhagyva, Planán és Delbinitin keresztül az ísmi folyóhoz vonultunk. Itt imár vége volt a szívélyes fogadtatásnak és nyugalmas masirozásnak. A körengetegek és őserdők borzalmas hazájában' a legádázabb ellenségre akadtunk, amely a maga módján, erdei vadak módjára védelmezett minden talpalattnyi földet, minden szorost, minden szűk átjárót. Kérlelhetetlen guerillaharc kezdődött, amelynek sórán hajtóvadászatot kellett tartanunk. Minket iis betörő vad embereknek tartottak, kifürkészhetetlen leshelyekböl váratlan sortüzeket zúdítottak ránk; liláskor pedig szilárdnak látszó hegytömbök indultak meg a fejünk fölött, titkos erőktől mozgatva. Patakokon és szakadékokon keresztül vezető pallók váltak gyakran ketté, másszor pedig mázsás fatörzsek dűltek el utunkba. —• Testet-lelket megőrlő fáradalmakon és izgalmakon keresztül juthattunk csak. lépésről-lépésre előre. A magyar katona ilyen körülmények között is a réginek bizonyult: dalolva, vagy káromkodva, de felséges erővel és kitartással viselte a nehézségeket. A félvad albánok, akik már őseiken keresztül edződtek hozzá a nomád élet minden nyomoruságához, ámulva és csodálva nézték ncpfölkelőinket, akik ha harcról volt szó, mindig az első sorban küzdöttek. — Az Ismin át Prezához jutottunk. Itt találtunk először formális ellenállásra. Preza körül Esszad pasa zsoldosai vonultak fel, a kik jórészt reguláris albán katonákból s úgynevezett „csendőrökből" állottak. Az ellenség körülbelül két ezrednyi legénységből állott, olasz és szerb tisztek vezetésével. A harc azonban nem sokáig tartott. Tábori tüzérségünk és a jól bevált szurony támadás hamarosan megfutamította Esszad seregét, amely szétverve menekült a közeli hegyeik közé. A velünk tartó albánok ezúttal igazán derekasan küzdöttek, ugy rohantak az ellenségre, mint az igazi „mágár homfed." —• Prezától két oszlopban mentünk tovább. Az egyik rész Bazar Sjak felé tartott, a másik rész pedig, amellyel én is előnyomultam, Tiranán át az Arzén folyóig, amely délfelöl szegélyezi Durazzót. Hihetetlen fáradalmak és veszélyek között jutottunk él a rettenetes terep mocsaras ragadvánvain keresztül az Arzénig. A folyó túloldalán olasz katonák állták, akik a legerősebb tüzet irányították ellenünk. Ezek már Durazzó előállásainak védelmére voltak az Arzén alsó partjára tolva. Itt rövid ideig állóharc kezdődött, de tarackjaink megérkezése után, hamarosan egy erős lendülettel átvétettük maguifkat a kis folyón. En az átkelésnél sebesültem meg: a túlsó parton vállon talált egy hitvány olasznak a golyója és ha 'hü albánjaim ott nem teremnék, még könnyen fogságba kerülhettem volna. — Sajnos, Durazzó bevételénél már nem lehetek jelen. Tiranán át, Szerbiába, majd hamarosan Zimonyba kerültem és egy különös kitüntetés révén, hazajöhettem szegedi kórházba. Remélem, mire felgyógyulok, Durazzóban már rég magyar zászlót is lenget a tavaszi szellő. DIVATOS férfi-, fiu- és női ItSÉEi Wl öltönyök, Kalapok, sapkk stb. rendkívüli olcsón szerezhetők be KRÉMER (égnél, Kosiutt Lipi-iuglriif l. MMIL