Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-24 / 46. szám

8 délmagyarország Szeged, 1916. fetauár 24. Kérdések, amelyekre bcijos válaszolni. Mindnyájan tisztában vagyunk .azzal, hegy a. 'kenyérjegyrendszer a -lisztipocséko­lást van hivatva (meggátolni. Tudjuk azt is, hogy mindenki csak az előirt mennyi véget fogyaszthatja, a fizikai imunkát végzőik töb­bet, a szellemi miuukások kevesebbet- Jó! ki­fli ncÜáltáik odafent, imikepen lehet az eimlbe­írekeit ,a tékrzlá'siól leszdktatui, icls'ak arról nem gor úrvkfdtak, begy a reh dr letet be is tartsák. Szfgeden tudvakivőleg bizonytalan meuinyiy'cü kávéház és bizonyos mennyisé­gű vendéglő van, ahol a kenyérjegyet csak hírtől ÍÉimerik. Csak szórványosan fordul elő, hogy a ka fél okaiban, vagy az étt erem ­ben, egy-egy elszánt pincér niegineri kér­dezni a — vidéki — vendéget, hogy vájjon mi 'a viéleiinénye a ken37érutalványról. TT.gy tudjuk, a .pék esaik annyi kenyeret nátha t ki a vendéglősöknek és kávéseknak, ahány ki­lóról szóló utalványt 'mutatnak be. Honltian veszik ja kávés'é]r és vendéglő­sök a kenyérjegyet? Hát béreim, ezentúl a záróra ingáját előbb fogják megállitnni, .mert a katonák nagyon elzüllenek. Az alkaloniszerző, zug­kávéházak és kurtakee-niék, megfelelő szá­lún álpireérncklkel spékelve ivásra) és szere­lemre csábítják a harcosokét. Ez még heim volna vpleoni nagy baj, de a szerelem körül va.r. a tmla'jrlonképrni hiba. Erélyes intéz­ik edrás-el elhatározták, hogy azokat a kocs­mákat és DŐizenekares kávéházaikat, ahol a katonáik a pénzüket, és erejüket hagyják, este tiz órakor bezáratják. A rendeletnek mindenki örült, t— kivéve az érdekelteket — miért nem léptetik hát éledbe? iA tanfelügyelő a diákokat el akarja til­tani a (mozitól. Azt mondja, Iliogy (A kilenc ujjtt ember minden ujjára Jdettő jut azokból a filmekből, amelyeket a gyerekeknek 'iietm szabadná látni. Lehet, begy igy van, de nelm (írj az eset, mert a hálboMn előtt már szó volt az iskolás gyerekek mozibajiárásá'nak orszá­gos rendezéséről. Valamelyik miniszter imá­ban heveri .a kidolgozott elaborátum', csak ,elő kellene kaparni. A háiboru u.tán bizonyára elő >is 'kaparják, addig kér helyi rendelik©ké­sekkel zavarni a dolog országos és egyöntetű ren dezésót. Miért zamJrták? i lA ivadV iz-kérdés teljesen, élposványoso­dott. Igaz, ho-gy a tanyai gazdák küldött­sége, — olykor több deputúeió egyszerre — nap-nap n-táta megjelenik a .polgármesternél, r-ki beható sin ifoglalkozctteizz I a nagyfontossá gu kérdéssel, de a megoldás egyre késik. Megállapíthat:nik azt is, ihogy nem a ható­ságon muliik a bajok nugszüntetkse és a ja­jok elhallgattatása. tA polgármester kifej­tette, Iliogy a vadiviz-kérditst csak ugy lehet megoldani, ha ez érdekelt gazdák is hozzá­járulnak a költségek fedezi, rélhez. Nem .nagy összegről A*an szó, hiszen sokfelé oszlanának a költségek, aránylag csekélység az egész. M Vét deputdcióümk hát a gazdák, mi­éM nem szúrják le azt a kis pénzt? « Hogy miért tettük fel ezeket a kérdé­seket? Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak! Szegedi diákok a háborúban. (Saját tudósítónktól.) A hát oruiiak az. iskolára való hatásáról már annyi komoly cikk jelent meg, hogy egy kis pihenőül nem árt, ha a nehéz problémák feszieget-é-se he­lyett felkeressük a derűsebb vonatkozásokat is, '.Hiszen a háborús állapotnak amúgy is annyi szomorú jelenségei és konzekvenciái vaunak, az Cet rideg és kiméi étien1 reáliz­n,usa oly 'véresen sújt ránk, hegy ualóságga! ióc'selckedet-szúmba megy, ha — bár né­hány pillanatra — a humorosabb és ártat­lan etetekre irányítjuk az emberek tekinte­tét. A 'közönség maga is mohó vággyal fordul a szórakozások ifelié, ezért van oly kivétele ­•se'n jó 'keletjük a színházi és mozijegyeknek; ezért örvendenek oly jó látogatottságnak a .kávéházak és minden (hely és alkalom, ahcl a háború izgalmakéi) mértéken felül próbára tett idegek lecsillapodhatnak. Az iskolát sem kell tehát ugy elképzelni, hogy o.tt most csupán a komorság ütött ál­landó tanyát. Az a szólás-mondás, hogy a gyermek a legboldogabb, régien nem látszott oly igaznak, mint e gondoktól terhes idök­jben. A gyermekek — hála istennek — teljes épségében élvezik azt a jó természetüket, hogy minden apró, jelenték jelen eseinek örülui tudnak. A -tantermek csöndjét a tanu­lók egészséges nevetése ép oly gyakran sza­kítja meg most is, mint békeidőben'. A bánat és gond nem tud úrrá tenni a gyermekiek le'kéten, akik a szórakozást és a játékot többre becsülik a Dárius kincsénél. Most is éppen oly jól mulatnak társaik szóesusz. ni­lás'aíni, botlásain, zavarán, .mint háború előtt, fis erre most is igen sokszor van alkalom. Legutóbb is tiz egyik szegedi iskolában a kö­veikért) eset játszódott le: Történelemórán történt. Máriáról, Nagy Lajos leányáról volt szó. A fiu nem tud'ja a dolgokat. Máriát Károly kányának keresz­teli el. — Melyik Károlyé? Talán Róbert Ká­rolyé? — kérdezi a tanár. A határozott kér­dés és a fiuk ártatlan kárörvendése telije en zavarba ejtik a felelet, aki hirtelen igy akar­ja helyrehozni „súlyos" tévedését: — Níim, Mária Zsigmondnak ia — fia volt! Persze erre nagy nevetés tört ki, a tan­terem falai majd megrendültek a kacagástól, amit nem lehetett, de kár is .lett volna m-g­gátol ni. Hu a katonazenekar hangjai szűrődnek át az ablaküvegen, ez is jó alkalom arra, hogv a kíváncsi foki n-t etek azonnal az utca felé sandítsanak és rövid időre félbeszakít­sák a tanítást. Ezért sem illik valami nagyon haragudni. Az sem legutolsó dolog a gyer­mekiek szemében, hogy a héberus mendtrend miilatt az iskolából egy-egv órával előbb le­het távozni. Megmosolyogni való. milyen ön­elégülten válaszolják a tanár ifefe'et.revoná­sára: — 'Kérem, tanár ur, vefnatoIs vagyok. Érdekes az is, hogv a gyermekek mily lelményességgel akarják lehasználni óra­mulasztásokra a háborús körülményeket. Az egyik (tanuló például azért akar elmaradni az óráról, mert pontban délután öt órakor — és éppen neki — kell az összegyűjtött réztár­gyakat beszolgáltatni. Az meg már egészen közönséges fogás, hogy valamelyik katon-a­rokon van átutazóban, akit a pálvaudvaron kell fölkeresni. Se szeri, se száma az effajta Óriási rejtély az Urániában. Kérem a további hirdetéseket — figyelni. — Ürügyeknek, amelyek kitalálásában a gyer­mek tüneményesen kifogyhatatlan. Ha -észreveszik, hogy valamelyik tanár szívesen beszél az aktuális háborús esemé­nyekről, rögtön kész a megállapodás, hogy azit a tanárt, ahogyan csak lehet, többször meg kel! szólaltatni: ezzel is télik az idő­Mert nekik a világháborúban- is ez a legfőbb szempont. És kár, liogy nálunk a nagyobb győzelmek alkalmával nem rendeltek él szü­netet az Melákban, mert -annyi csillag nincs az égen, mint amennyit a 'tanulók Imádkoz­nának egy-egv győzelemért. A gye-rine kek •igy kénytelenek voltak beérni azzal a szünet­té!, amit a háborús pár napos gyűjtések cél­jaira engedélyezett számukra a közoktatás­ügyi kormány. yjy Csak az a baj, hogv a redukált heti órák miatt éppen -a könnyebb tárgyak: a torna, a szépírás és az ének maradtak el. de viszont a közismereti (tárgyak óraszámai is megrö­vidültek: ez is csupa haszon a gyermeki gon­dolkozásnak. Gondolkodásra és tanulságkeltő szemlé­lődésre ad módot az a kép is, amely a tizpé'; ces óra közökben tárul az ember szemei éle­Mii y gondtalan életkeid'vvel tódulnak ki a fiók a tantermekből és rohannak az udvarra ín]* kárezni és istenigazában hátbavágni egy­mást, azalatt, mig ligyúnekkcr a mess28 harctereken tombol a véresen -komoly kii. delein! Hiába, világok omolhatnak össze,J® tályok elveszíthetik koronájukat La gyerirf­jó kedvét,-bohóságát és paikosságát nem'v'e' sziti el sohasem. rrl Február 24-én, csütörtökön Asta Nielsen legújabb fellépte a IBRILLIÁNSOK ! cimü szenzációs 3 felvonásos detektivtörténetbc"­• ! A kis rezidencia • pompás vigjáték 3 felvonásban. | """ Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor' Gyermekjegyek csak az első előadások13 évrényesek. DIVATOS férfi-, fiu- és öltönyök, kalapok, sapkk stJ rendkívüli olcsón szerezhetők KRÉMER (tgnti, Kouutii t-noi-mim

Next

/
Oldalképek
Tartalom