Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-23 / 45. szám

4 délmag y arország. Szeged, Iftlö. február 23. mintha legalább is egy hadilétszámra emelt szakasz lövöldözött volna a helyünkön. — Homályosuló szemekkel láttam, hogy a parton álló emberek egyike-másika meginog, aztán hatalmas lendülettel lebukik a töltésről bele a morajló vizbe. - Tiz percig tarthatott ez a kis csatá"Zás. Akkor hirtelen öntudatra 'ébredtem, beszüntettem a tüzelést és futólépésben indultam állásaink felé.. — Baj nélkül érkeztünk meg; a mieink már várták az orosz támadást, amely — akár csak az előbbiek — a rendkívül nagy emberáldozat dacára is teljesen összeomlott. Én azonban már másnap képtelen voltam hallgatni. hogy fütyül a szél a Szereth felett, — haza kellett jönnöm. Mert nincs annál borzalmasabb, mintha a szél fütyül az ember fiilébe és az ember azokra kénytelen gondolni, akiket megölt, inert fegyver volt a kezében és kitört belőle az ősember. fs. i.) • ••••••••ftBBBBHil9iiaBaflaBBiaHBHB(isaabflbh8sqabbfzssűcu9 LEVÉL CSANÁPMEGYÉBÖL * Makó, 1916. február 20. (rk.) Régen nem irtain. Olyan eseménytelen az idők járása mifelénk, ihogy hosszú ideig nem akadt egy levélre való anyagom. A nemes város közgyűlésének kellett elkövetkezni, hogy valamiről beszámolhassak. Sajnos, csupa negatívum a város bölcseinek a munkája. A múltkor ngy beszéltem róluk, mintha jobbak volnának a hírüknél, most ugyancsak rám cáfoltak. A mult közgyűlésen feltámadt a régi virtus. Megtagadtak mindent: a harcba vonult dettéktivtől a családi pótlékot, az ipariskolai tanítóktól a háborús segélyt, a dalárdától a szokásos évi adományt, a rendőrség államsegélyének helyes felosztásától a jóváhagyást. A tanács, élén a „mester"-rel, elinte nagv lelki gyönyörűséggel szemlélte, milyen nagy többséggel támogatja a közgyűlés „humánus érzéstől áthatott" javaslatait, de azután a fejét vakarta. Ugy járt, mint a Qöthe „Zauterlehrling"-je. Addig javasolta mindennek a megtagadását, hogv később nem tudta megfékezni az „elutasittatik", „napirendről levétetik" áradatát és ez csirájában pusztította el a már rügyezni kezdő ingatlanforgalmi adót és heílypénzszedési reformot is. Hja! a „képvisellő" urak csak addig pendülnek egy húron a tanáccsal, mig a mások bőrén lehet takarékoskodni, de mikor a saját krajcárkáikról van szó, felütik fejüket itt is, mint az antant államaiban, az érdekellentétek. Azt mondják, ezek a javaslatok a mester szülöttei. Évtizedek óta száll polgármesterről polgármesterre egv nagy probléma megoldása: hogvan lehetne a horribilis közköltséget apasztani. Az elődök vállalkozásokkal kezdték, de bizony a vállalatok jövedelme nem igen gazdagította a városi pénztárt. A mult ciklusban a garasoskodás politikája volt az uralkodó. Meg is sínylették az iskolák és kulturális intézmények. Most aztán a közvetett .adók jel ismert recipéjéhez folyamodtak. De a polgármester tervez, a közgyűlés végez. Felállott Csorba János „képviseMő" ur, mint vezérszónak és nem annyira talpraesett, mint inkább feje tetejére állított érvekkel szállott sikra a javaslat ellen. Szerinte a mai adórendszer a legigazságosabb, mert mindenki e? ven lő arányban fizet. Ha behozzuk az ingatlan-forgalmi adót, ezt csak azok fogják fizetni, akik házat vagy földet ve'sznek. És — kérdi a szónok — kik vesznek házat meg földét? Akiknek erre pénzük van. Hát pedig, uraim, ez nem igazság! (Zajos helyeslés a pénztelenek padjain.) Ezért a javaslatot „mindörökre le kell venni a napirendről." Ki tudott volna ennek az éles logikájú érvelésnek ellentállani? Nem akadt bátor ember, aki szembeszállni mert volna vele. A javaslatot óriási többséggel levették a napirendről. Ezer szerencse, hogy a vezérszónok ur belenyugodott egy kisi stiláris módosításba; a 'határozatból kihagyták a mindörökre szót. Hírlapjaink köréiben kitört a nagyzási hóbort. Azt vették a fejükbe, hogy ők példányemkint két krajcárt is megérnek. (A 'kis klerikális kivétel. Az tisztában van a maga értékével.) Az áremelést közös szózatban hozták a közönség tudomására. Emlegetik a papirhiányt, az emelkedő munkabéreket ás a maguk mentségére elsírják, mennyire fáj nekik, begy a közönséget a régi olcsó áron tovább nem szolgálhatják. Miért nem hivatkoztak egyszerűen elévülhetetlen érdemeikre? Hogy hircik föltétlenül megbizhatók; rendesen várnak egv pár napig a közlés Lükkel, hiszen időközben ínég meg is cáfolhatnák őket. A szombati országgyűlésről pl. már kedden referálnak. Ez ugyan egy kissé a gyorsaság rovására esik. de amit az olvasó kap, az föltétlenül hiteles. A lap értékét a szerkesztőségen kivül még nagyban emelik a szedő-gyerekek és tördelek is. Az előbbiek mulatságos sajtóhibákkal szórakoztatják az olvasót, az utóbbiak rébuszokat adnak fel, hogyan kell egy-egy cikkecske szétszórt sorait összeszedni, hagy az egésznek mégis (valami értelme legyen. Aztán monnyi anyagi áldozatba kerül a harctéri hivatalos jelentések megszerzése. Ezt kellett volna megírni a szózatban és akkor minden nyájas olvasó megértette volna, miért kellett a lappéldányok árát potom száz percenttel felemelni. A helyi társadalom jogvédő osztályát még mindig az a pör foglalkoztatja, melyet Kaján Vili indított m'eg Proviziós Ferkó ellen (irigyeik ezen a néven emlegetik őket) a szegedi törvényszéknél. Az egyik földbirtokos és tarhonyagyáros, a másik köz- és váltó ügyvéd. Üres óráikban felcsaptak menzáinknak Kiközvetítették egv dúsgazdag mágnásunk milliókat érő uradalmát egv budapesti cégnek. Az üzlet száznyolcvanezer koronát hozott a konyhára, de a koncon az ügynök urak összekülönböztek. A proviziós pör megindításáról egyik aradai lap hozott először hirt. Nagv örömmel jelezte, hogy ilyenképen legalább az államnak is meglesz az üzletből a maga haszna: hadi adóban leszedi a .provízióról a tejfelt. Ugyan, ugyan, hát ugv ismeri ezeket az urakat, hogv ha pörre nem kerül a dolog, eltitkolták volna ezt a csekély mellékjövedelmet? A magyar-német testvériesülésnek egy igen ékes példáját szolgáltatta a napokban egyik kávéházunk. Egyik asztalnál egy pár német katona mulatott. Olyan szépen énekeltek, hegy gyönyörűség volt hallgatni. Csak egv mulatozó közös hadnagyocskának nem fért a fejébe, hogy mernek ezek a közbakák az ő jelenlétében kornvikálni. M'iga mellé rendelte a cigányt, de a hurok hangját is túlharsogta a német katonák nótája. A ml hadnagyunk sem volt rest. oda üzent a katonáknak, hogy hallgassanak; ö parancsolja, •i hadnagy ur. Azok visszaüzentek, hogy nekik nem parancsol, nekik nem hadnagyuk. Többről-többre, szórói-szóra az lett a nóta vége, hogv miután jói kikáromkodta magát és a. németek előtt ismeretlen nyelven lepiszkolta a nótázó bakákat a hadnagy ur, ellépett a kávéházból. Ugy halljuk, ebben az ügyben Uebknecht képviselő interpellálni akart a német birodalmi gyűlésen-, de fíethmann-HoUweg, tekintettel a két állam jelenleg még barátságos viszonyára, lebeszélte. (volt Konrád) Rókautca 6. sz., Szegedpályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva (íQzta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. Rőser Ádám. — A magyar nevelésügy gyertyámosl apostolénak szegedi munkássága. —• Szeged város egyik lelkes barátijának és nevelésügye buzgó munkásának haláláról adott hirt keddi számában a üélmagyÍrország. A 78 éves korában meghalt Rőser Ádám Szegeden a magyarosítás szolgálatában kitűnő munkásságot fejlett ki és azáltal, hegy ő létesítette városunkban az első 'konviktust, maradandó emléket állított itt nevének. MozgéQkomy, agilis természete ujabb, meg ujabb alkotásokra is serkentvén őt, nagy rész illeti meg abból az érdemből, hogy Szegedet az idegenajku ifjúság évről-évre mindnagyetb számban keresi fel. Született Gyertyámoson 1838-ban. Mint gyermek végigélte ia szabadságharcot. Majd kereskedelmi iskolai tanulmányokat végzett nagybátyjának, Rőser Jánosnak pesti tanintízetében. Ennek befejeztével a kereskedői pályára lépetit és mint ilyen működött Pesten és Nagykik indán. Ezzel utóbb felhagyott és a posta szolgálatába állott előbb Nagykikindán, majd minit postamester Gyertyámoson. Itt kezdődik közhasznú tevékenysége is és gyakorlati érzékét erős magyaros irányban juttatván kifejezésire, legelső sorban magyar olvasó-egyleteit alapitott községében, majd temetkezési egyesületet és takarék! pénztárat. Ezek folytán vezető 'szerephez jutván, üyeriyárr.os község száz éves jubileuma alkalmából, 1885-ben keresztülvitte ° képviselőtestületben uz első magyarosító és Szegeden IctCsitendö fiunevelöintízet létesítésének kimondását. E tervének megvalósításában hathatós támogatóra talált ugyan az akkori torontáli főispánban. Hertelendyben is. azonban a létesítéshez szükséges tőkét személyes agitációjávál, házról-házra járva teremtette mégis elő. Fáradságát siker koronázta, inert 1890-ben már megnyithatta kouviktusát Szegeden, a'Kálvária-utca 10. száiuü házban '60 növendék számára Kratochwill Péter 'főreáliskolai tanár vezeltése alatt. Az ily módon elvetett kis magból fokról-fokra terebélyes fa lett. Hogy eszméit németajkú polgártársaival meg itudtla kedveltetni. mi sem bizonyltja 'ékesebben, hogy intézete 'évrőlévre látcgatotta'bb lett, a kis intézet bővítésre szorul és nemsokára már 100, majd 150 idegenajku gyermeknek adott szállást. Az egy szerű kis házikó helyén ma már diszes palota áll. ékes példájául az eszme diadalánakKiváló gonddal őrködött azon is. hogy mindig hivatott vezetők álljanak az intézet télénKratochwill Pétert az intézetben dr. Varga Gábor váltotta fel, anriiak helyére pedig Somogyi József tanár lépett és ma is ő vezeti azt szorgos gondossággal. Emellett megteremtette Rő'ser 1899 .márciusában a gyerttyámosi magyar nyélvterjesztő egyesületet, mely feladatává a társasélet előmozdítása mellett az idegenajku H' kosok közt a magyar nyelv meg gyök eres fosét, gyakorlását, művelését és főleg annak terjesztését teszi. — Minthogy te a'karta vonni a nőket is a magyarosítás munkájáb0' ez az egyesület, élén az alapítóval és elnökkel: Rőser Ádámmal, ugyancsak Szcgedj^ állította fel az első leánykonviktust is. ante} egypár évig szépen is virágzott. Közben ujak" fiukonviktusekat is létesített 'és igy a magy0' rositás munkája mind szélesebb mederbe" folyt. 1900-ban a Szentháromság-utcába'" majd 1902-ben a Kossuth-utcában nyílta^ meg ezek az intézetek az előbbi Römer P^te igazgatása alatt tévénk irnt 70. az utóbbi Pedl t dr. Lippcy Qyörgv tanár vezetése md e __ évente 90 növendéket fogad be és nevel zafias szellemben az alapító intenciói szer"J' Hogv Rőser munkájának gyümölcse i'1"1^ dandó legyen, gondoskodott róla részint ' amikor szegedi házát a nyelvterjesztő ko viktus céljaira lekötötte, másrészt hozzá tó hitvese is, aki végrende'letileg ugyan?2 célra 96 hold torontáli föld jövedelmét biz1 sitotta.