Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1916-02-19 / 42. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szegőd, 1916. február 19. egész cimer- és jelvénykérdést máskép, mint •törvényihozás,i utóm, megoldani nem lehet. Jogi szempontból lehetetlennek tartja, hogy amikor a cimerkérdés egy részletét törvényhozási utóm állapítják meg, ugyanakkor az egész megoldásnak az alapja rendeletben legyen lefektetve. Gróf Tisza István miniszterelnök örömének ad kifejezést, hoigy a magyar törvényhozás minden pártját egyesitik a nragyar-horvát testvéries érzelmek és azoknak .nyilvánítása. Biztosítja a Húzat, hogy a magyar államiság kellő mértékben kidomborodik a cimerben. A Ház általánosságban elfogadta u javaslatot. A részletes tárgyalás során Polónyi Gáza szólalt fel, akinek beszéde után részleteiben is elfogadta a javaslatot \a Húz. Eziután folytatták a kivételes intézkedésekről szóló miniszterelnöki javaslatok tárgyalását. Gedeon Aladár hibáztatja azt a rendszert, amely a miniszteri tisztviselőknek nem nyújt módot a kellő /szakismeretek szerzésére. Novak János szerint ia gazdák nem | Okai a drágaságnak, amelynek előidézéséhez a helytelen >termésbecslés is hozzájárult. Pozsgay Miklós azt fejtegeti, hogy az élelmiszerek árainak megdrágulásához nagy mértékben hozzájárultak a katonai bevásárlások. Gróf Batthyány Tivadar előadja, 'hóg5" a kivételes hatalomnak akkora kiterjesztését egy kormány sem élvezi, mint amilyent a magyar kormánynak a parlament ad. Minden vonalon megállapítja a kormány felelősségét. Az elnök ezután javasolta, hogy az interpellációs könyvet a szombati ülésen olvassák fel, nehogy emiatt a keddi formális iilés sokáig tartson. Polónyi Géza a napirendhez szólalt fel és fejtegette, hogy az •elnök javaslata házszabályellenes. Gróf Tisza István miniszterelnök válaszolt Polónyi felszólalására és bizonyította, liogy az elnök javaslata megegyeztethető a házszabályokkal. A képviselőház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. IAz iilés három órakor véget ért. téV. Románia kiábrándulása az Bukarest, február 18. A Moldova irja: Az antant, miután elkábította a világot képzeletbeli győzelmeivel, miután mindazt megígérte a kiis népeknek, amiről tudta, hogy meg nem adhatja és miután csalárdsággal és rágalommal azt ;a jogot követelte ki magának, hogy neki minden szabad, .mia már arra ébredt, hogy nagy népkieveréklót semminemű becsületes érdek, semminemű szent cél nem fűzi össze, ellenkezőleg: ojtyan egyveleg az ő tömege, amely minden pillanatban 'szétbomlik. Az antant egy kicsit lekésett ezzel a megállapítással. Ha ez a megállapítás idejében jött volna, a belső vak politika áldozatiad, az elpusztult országok, amelyek a külső államok csalogatásainak estek áldozatul, megmenekültek volna minden csapástól. Belgium és Szerbia ma is élnének. (Görögország, amelyet nem sikerült becsapniok, amelynek földjét neutrálisnak tudta a világ és szentnek, de amelyeit, az angol-francia civilizáció oly galádul tiport ősszé, c háboru folyamán, szabad volna akciójában, iha az antant aranyai nem ejtik meg a nép lelkét Ve nizelosz árulásai révén; hasonlóképen Olaszország is, mely a központi hatalmak szövetségese volt, ha Saland'ra és Sonnino el nem árulják, belátta 'volna, hogy semmi érdeke sincs abban, 'hogy oly háborúba kezdr jen, amelyből semmi haszna sem lehet, de mindent elveszíthet. Miit is mondott Briand, a francia miniszterelnök a Secolo munkatársának? Hogy azért megy Rómába, liogy megcsinálja az antant működéseinek egységét, hogy megtudja, hogy melyeik az (antant országainak erőforrásai ós mekkorák azok. Ez józan nyelven azt jelenti, hogy az antant hatalmai között nincs egység, nincs közös célra, ideálra lelkesítő kapocs, ami nélkül pedig kis ügyet sem lehelt megoldani, még kevésbbé ezt a világháborút. Ezenkívül is eljárt ia szája Bniandnak és kikotyogta azt, hogy az antant országainak antantból egyre általánosabb lesz. bizonyos hiányai vannak, amiket kölcsönösen kell k/i pótol niok, nem is ismerik ráadásul egymás haderejét. Ez megbecsülhetetlen kepe az antant késziiletfeuségének, züllésének. És még valami derült ki e beszédből, az, liogy az antant országai vakon, egymást nem ismerve, vagy tahin önmagukat se, kötöttek szövetséget egymással. Eddig azt hittük, hogy a szerződések, szövetségek főereje abban áll, hogy közös, általános megismerés alapján köttetnek és arra valók, hogy minden ellentétet, ellenkező érdieket kisimítsanak. Az antant ebben is uj leckét ad a világnak. Az igazi politikusnak a közös érdekek elméleteit nem szabad szem elöl' téveszteni. Hogy kell hát megmagyarázni iaz antant hatalmai között dúló tájékozatlanságot? Az antant hatalmai között való barátságból teljesén hiányzott az őszinteség alapja. Ezek, nagyok és kicsinyleik, egymást akarták megcsalni, mindegyik a másiknak elvérzésétől várta sikereit. Az antantot a kényszer, a nyomás, az erőszak szülte; népeit nem a közös érdek és rokonszenv hozta össze, az antant erőszakkal csődítette össze a világ népeit s hajszolta más népek ellen, hirdetvén a gyűlöletet, az irigységet és a boszavágyaí azon népek elten, akiknél; jsemmi bajuk sjem vők gyülevész haddá növekedett „hadseregeivel." Más szóval bebizonyult, hogy az antant harca nem a civilizációnak, nem a népek felszabadításának, a nemzeti államelmélet megvalósulásának a harca, nem a sötétség ellen küzd az antant a felvilágosodás érdekében, célja csupán músők megsemmisítése, hogy üzleti céljait megvalósítsa. )A népek lelkiismerete felébredt és amidőn kitűnt, hogy ők csak az angol, a 'francia és az orosz tőke áldozatai, a jelszavak eltűntek, .szétfoszlott a népek jöbblétének szent célj;a és megindult a lelki züllés folyamata. A becsapott ember géppé vált, a lél'eknélkiili gép nem arathat diadalt. Az antant világgá kürtölt végső (Kadalainak vége, az antant \nem [győzhet többé. Az egysiáglhiány, a hibák, amiket az antant politikusai és katonái elkövettek, nemcsak kapituláció ia múlttal szemben, de 'bevallása bűneiknek, amelyekkel az ártatlan kisnépeket becsapták. Thomas, francia muníció-miniszter szaval. hogy fölényben vannak az ellenségek fölött. Ez csak lelkiismeretien po.rlhintés azon népek számára, akik az antant Ígéreteitől elcsábítva, lépre mentek, hogy uj népeket csalhassanak meg újra, végórájukbdfh Az antant megint az Ígéretek mezejére lépett hagy bajában. ígéretei egy kis hitelre szorulnak csupán. A mult tanulságai alapján ez a hitel mindaddig nem lesz meg, amíg látható sikerek, tények nem igazolják Ígéreteik komolyságát, megbizhatóságált. Mi pedig ébren teszünk, hogy se az orosz, se az angol, se a 'francia, de ínég az olasz se ámíthassa el népünket megvalósíthatatlan Ígéretekkel és u túlvilágban bevált tervekkel. Tiftoni és az olasz kormány, Genf, február 18. Antibesbe, ahol ezidőszerint Tittoni tartózkodik, néhány más diplomatát is várnak, akiknek közvetve vagy közvetlenül befolyást kell gyakorolniok 0 jövő hónap folyamán Parisban tartandó aulán t-konferencia határozataira. A párisi te" pok levelezői lehetségesnek tartják, hogy Tittoni tanácskozni fog Salamkának és Sctnninónak Antibesbe küldendő bizalmi embereivel. Február 19-én és 20-án, szombaton és vasárnap, Attrakciók napja MARIO BONNARD A szenvedély cimü 3 felvonásos drámában. JOE MAY legújabb alkotása a Keresd az asszonut cimü detektivtörténet. ALBERT PAULIG A nadrág cimu vígjátékban. ^ Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakort vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek.