Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-18 / 41. szám

4 DÉLMAGYAÍtORSZAG. Szeged!, 1916. február 18. kákban, az úgynevezett „do,bcellák"-'ban, mig a könnyebb, gyógyítható betegeket és idegbajosokat az emeleten helyezik el. Ezek egy-két évii pihenés után visszanyerik ép elméjüket;; a kis Horváth is ezek közé tartozik. Az egyik önkéntes ép anekdotát mesélt el társainak. Ök is azt hitték, uj /beteg vagyok, hát bemutatkoztak sorra. Az egyik ülös honvéd, szintén szegcdi fiu, banklhivatalnok békében, — rögtön informált is a többiek betegségéről: — Az ott — mutatott rá titokban egy önkéntes .káplárra, — hegedűművész civilben. Tagja az Operának is. A harctéren .súlyos idegbajt kapott és miután hazajött, egy nap szolgálatba irták ki. Reggel kezdődött a szolgálata, de csak este ment be a kaszárnyálba. Mikor rapportra vitték, otti — mintha ez a .legtermészetesebb dolog lenne — azt jelentette ki, hogy elfelejtette, hogy szolgálatban van. — Maga ilyen feledékeny ember? — kérdezte a kapitány. — Nem kérem, nem vagyok feledékeny. A múltkor is meghívtak vacsorára és két bét múlva eszembe jutott... Nekem általában minden eszembe jut... — Látták, hogy nem beszámítható, .hát beküldték ide. Most minden éjjel sturmot rendez. — És neked mi bajod? — kérdeztem tőle. — Nekem? — kacagott. Aztán a fülemhez hajolt és ugy súgta óvatosan: — Semmi. Szimuláns vagyok. Egy másik „kolléga" aztán megsug a, — szintén titokban — hogy a barátom a kórházba való megérkezése után üt .perccel, az ezredorvossal is közölte titokban, hogy nincs semmi baja, csuk szimuláns. És kérte, liogy azért ne haragudjon rá. A jó fiúnak tudniillik épen az a mániája, hogy szimuláns. Egy önkéntes őrmester — minden vitézségi érme megvan már — súlyos melankóliával került he. Oly nagy az akaratihiánya, hogy etem kell, mert különben nem enne. Meg sem mozdul egész nap, csak ül, ahogy Leültetik, vagy fekszik cs nem szólalt meg már négy hete. Egy másik csendesen ül egy sarokban egész nap és szintén nem beszél, csak végtelen egyhangúsággal mondja egész nap: — Ta—t.a—ta—ta—ta ... Gyilkos gápfegyvertiizben zavarodott meg és most is azt hiszi, hogy maga .is gépfegyver. Ez a Legszánalomraniéltóbb .beteg az egész kórházban. Mikor már régen künn .vagyok az elmebajosok osztályából, akkor is a fülc'mbe cseng ez a megszakítás nélküli, végtelen egyhangúsággal kiejtett rövidke kis szó: — Ta—ta—ta—ta—ta ... Sipos Iván, Attrakciók napja lesz szombaton és vasárnap az Urániában. Joe May, Albert Pauiig, Marió Bonardésfóia May szerepelnek egy műsoron. A DéJmagyarorszAg telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81; Tiz millió koronába kerülne a vadvizeket levezető csatorna. (Saját ia dóriién klói.) Az Íróén keserves tapasztalatok és temérdek kár ismét a sürgősen megoldandó várcsi kérdések homlokterél e állította a tanyai vadvizek kínos problémáját. So\mogyi Szilveszter, polgármester va ügy jelentőségéihez mért. buzgósággal és alapossággal foglalkozott azzal, hegy miként lehetne a nagy fia jen segiteni és 'valóságos kis me mor fedelű hot késeit ett « folyton tolakodó vadvíziekről. A memorandum első fele •a vadvizek geológiájával, földrajzával foglalkozik, sőt azok történelméről sem feledkezik meg. A második rész ázzál foglalkozik, liogy miként lehetne a vadvizek kártevését megszüntetni és hc.gy mibe kerülne ez. Kiemeljük a memorandumnak azt az adatát, hogy a tanyaiak ebben az őkelt legközvetlenebbül érdeklő kérdésben sohasem voltak ktöpbatók a legkisebb 'áldozaitib seju. És jellemző, hogy a polgármester most is ebben bizik legkevésbé. A 'memorandumnak n ; sedik, a közönséget is érdeklő része a következő: — A lakosság a kártételekhez hozzászokott és csak különösen nedves esztendőkben panaszkodik, amikor földijét egyáltalán hetin Pfszi álhatja. Ez akkor szokott bekövetkefani, amikor nedves őszre és télre jön a nedves tavasz, mind; .az 1873-ban, 1879-ben, 1881-ben történt és mintahegyan nagyon félni lehet, hogy a folyó élvben .is ugy lesz. Igen sok medence ugyanis csak az évnek fölös nedvességéit képes elraktározni és, ha a kö'votkező év szintén nedves, ugy ,a viz nem fér el a medencéiben, hanem a gerinceket áthágja, rombol és pusziit. E vadviteek miként való levezetése tekintetéhen a.z úttörő munkáit Valkay Imre és Szojka Gusztáv végezték 1882-ben. Tervezetük szerint egyes vizí völgyek külön csatornával letek volna a Tisza árterébe le'vezeteridők. A tervek egy részét a minisztérium jóvá is hagyta, de mert szerfelett költséges volt, kivitelre nem került sor. •» 1882-ben gróf Tisza Lajos e tervek és a hozzácsatolt érdekeltségi kimutatás alapján megkísérelte .a társulattá való tömörülést, de különösen a felső birtokosok mivel sem "akartak hozzájárulni a nagy költséghez, igy az egész eljárás abbamaradt. 1885-ben az ambiciózus Sass .Ede .mérnök isméjb felkarolta az ügyet és terjedelmes műszaki leírást, ipoutos átnézeti terveket készített. E tervek szerint a szentpéteri tótól a Papialmig kellene eg yhatatmás főcsatornát é.pi'teni, párhuzamosan a Tiszával, de attól ált la g 8—40 kim-rel .beljebb. E nagy csatorna ia. Holttiszába torkolna a Ma'tyér kikerülésével. Hossza körülbelül 60 kilométert tenne ki. Ebbe a nagy csatornába minden fent leirt fővizvölgyből 30—60 kilométer hosszú főcsatorna, ezekbe a főcsatornákba pedig oldalt számos kiscsatorna torkolna. Ily .alapos megoldás mellett is azonban egyes olyan felsőbb víztartályok, amelyek magasabb hurkokkal vannak körülvéve, továbbra is .megmaradnának. Valamint rendezetlen maradna a Nádas-tó közvetlen környezete is, hanem ez utóbbi vizét egy külön nagycsatorua vinné ,a Tiszába. ' Hogy milyen terjedelmű volna ez a munka, fogalmat alkotihatunk róla az által, liogy tutijuk, hogy ezek a fő- és mellékesatorná'k összes hossza meg közelíti az 1000 kilométert. 55 országúti, 432 dülőuti hiti, 255 fazsilip kellett volna hozzá 1885-ben, azóta természetesen még sokkal több. Igen nagy terjedelmű kisajátítás (szak és mellókcsatornáknál 363 hektár) járna e munkák sorában. IA részlettervek nem készültek el, igy csak nagy általánosságban számitoitták ki, hogy az összes épitési költség 1885-ben 4.019 ezer 094 kereng lett volna, mii pedig körülbelül négyszer annyi, Heh ál 10 millió korinát, meghaladó öps&eyké. kerfuAie. 1885. évbeli számítás szerint a létesítés minden hold földöt 22 korona költséggel telibellt volna, inig '' fenttarités aránylag nem sok, holdankint 2 koronát tcltt volna ki. A mai árak szerint a szakértők is négyszeres összegre teszik, tehát .a beruházás 44, az évi fenntartás 8 koronát terme ki koldankimt. Azt hiszem, <nia még dmeéivbbé hejiót ennek nwg\nycvni az érdelcehtek többségét. Reir.élhf,tünk-e (ilyen nagy beruházást az államtól a kcizel jövőben? Alig hiszem, hiszen a földművelésügyi kormány kijelentés® szerint u belvizek levezetése nem képez & idő szerint állami feladatot, /Ninics mais mód, mint a magunk erejehői, különösen a sövényházi árnieutesitő nz algyői társulatok utján részletekben nub cldlani a kérdést. Vizterülefünk a felsorol; tak köizött ugy északdéli, minit nyűg,átkeled irányiban a legmélyebben fekszik. A fchéit"1 vizVÖlgy vizét a kitisztítandó tfebcítói csaterna tovább is képes lesz levinni a Matté1' be és iha még egy szivattyú-telepet építünk 8 Holttisza medréhez, a már picglévővel egy®'.1 képes lesz a vízszint oly alacsonyan tattá'11} bogy a sok heömlés dacára legalább azoik"_ a földöket állandóan meg bírják mentei'1' melyek ma a feketéken nagy veszélyben va"' nak. Az algyői társulat hivatásának mcgle* lelően a Nádas-tó vizét nem elzáirni, líra'1®" a Dóci-tóiba, illetve ,a Tiszába vezeted iíTté*' szik, esetleg átemeléssel, sok szegény oiiibe földjét menti meg a tavaszi vizektől. Y!vn'i, mód, liogy az érdekeltségi körbe ez árányh'r nem nagy völgyeíetíből a szegedi íelsőtanté1; akistelek-csengelei lakosokat bevonatja. Hf® kot a. kisebb költségeket talán meggyőz'1®3 azok a földek. lAlsóta.nyán a már meglévő esatort gondosa.lb fennta.rtátea, a Holttisza. kiaö ; sallh szivattyúzása lehetővé tenné, liogy. pcpb.almi és madarásztól csatornákba^ te , M viz le vezet tessék. IAz alsóbb helyek e&Y szét, — akár az utak árkai rélszén is f. Mattyal lehetne közvetlenül összeköti. Csengéié északnyugati része az, am®"^ részlet megoldással czideig való tucloiuas | •zorint nem lehet segiteni. . I Még valamit tudni kell e kérdéfe"; Azok ,a vizek, inelyek iKecskeiiiiét—Csonff'• tói lefelé a kecskeméti—jankováczi /fővta „ 1 ásató vonaltól délkelet felé, vagyis "»•»».^ irányból mifelénk húzódnak,v miután 'j'1^ egy 40 m-rel magasabb helyről «r°( )Ui níiut i8V.tgcd területe fekszik, jórészhen » területünkön át ömlenek be a Tiszába. lofeléhuzódáts nemcsak a föld színe fel®'1 ; ténik, — bar a viz legnagyobb része ott lik lefelé, — hanem!, miután a boi'l0h. agyagi a la j felett tiszta homoktalaj V3,J1',aZ.n hány méter magasságban és a homok ősszelöittetésénéi fogva a vizet könnye1',} ,( ereszti, a vízfolyás a 'magasaib .helyek'0 ^ homok alatt is folyton történik. A esab1^,,, zás tehát a vadvizek által okozott ka"'"^.^ csak enyhit, de végleg megszünteti" GYÓNI Gtl* przemgriver8 Ára 1 kor Kapható: VARNAY :: könyvkereskedésében. L.