Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-18 / 41. szám

4 DÉLMAGYAÍtORSZAG. Szeged!, 1916. február 18. kákban, az úgynevezett „do,bcellák"-'ban, mig a könnyebb, gyógyítható betegeket és idegbajo­sokat az emeleten helyezik el. Ezek egy-két évii pihenés után visszanyerik ép elméjüket;; a kis Horváth is ezek közé tartozik. Az egyik önkéntes ép anekdotát mesélt el társainak. Ök is azt hitték, uj /beteg vagyok, hát bemutatkoztak sorra. Az egyik ülös hon­véd, szintén szegcdi fiu, banklhivatalnok béké­ben, — rögtön informált is a többiek betegsé­géről: — Az ott — mutatott rá titokban egy ön­kéntes .káplárra, — hegedűművész civilben. Tagja az Operának is. A harctéren .súlyos ideg­bajt kapott és miután hazajött, egy nap szolgá­latba irták ki. Reggel kezdődött a szolgálata, de csak este ment be a kaszárnyálba. Mikor rap­portra vitték, otti — mintha ez a .legtermésze­tesebb dolog lenne — azt jelentette ki, hogy el­felejtette, hogy szolgálatban van. — Maga ilyen feledékeny ember? — kér­dezte a kapitány. — Nem kérem, nem vagyok feledékeny. A múltkor is meghívtak vacsorára és két bét múlva eszembe jutott... Nekem általában minden eszembe jut... — Látták, hogy nem beszámítható, .hát be­küldték ide. Most minden éjjel sturmot rendez. — És neked mi bajod? — kérdeztem tőle. — Nekem? — kacagott. Aztán a fülemhez hajolt és ugy súgta óvatosan: — Semmi. Szimuláns vagyok. Egy másik „kolléga" aztán megsug a, — szintén titokban — hogy a barátom a kórházba való megérkezése után üt .perccel, az ezredor­vossal is közölte titokban, hogy nincs semmi baja, csuk szimuláns. És kérte, liogy azért ne haragudjon rá. A jó fiúnak tudniillik épen az a mániája, hogy szimuláns. Egy önkéntes őrmester — minden vitézségi érme megvan már — súlyos melankóliával került he. Oly nagy az akaratihiánya, hogy etem kell, mert különben nem enne. Meg sem mozdul egész nap, csak ül, ahogy Leültetik, vagy fekszik cs nem szólalt meg már négy hete. Egy másik csendesen ül egy sarokban egész nap és szintén nem beszél, csak végtelen egyhangúsággal mondja egész nap: — Ta—t.a—ta—ta—ta ... Gyilkos gápfegyvertiizben zavarodott meg és most is azt hiszi, hogy maga .is gépfegyver. Ez a Legszánalomraniéltóbb .beteg az egész kór­házban. Mikor már régen künn .vagyok az el­mebajosok osztályából, akkor is a fülc'mbe cseng ez a megszakítás nélküli, végtelen egy­hangúsággal kiejtett rövidke kis szó: — Ta—ta—ta—ta—ta ... Sipos Iván, Attrakciók napja lesz szombaton és vasárnap az Urániában. Joe May, Albert Pauiig, Marió Bonardésfóia May szerepelnek egy műsoron. A DéJmagyarorszAg telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81; Tiz millió koronába kerülne a vadvizeket levezető csatorna. (Saját ia dóriién klói.) Az Íróén keserves tapasztalatok és temérdek kár ismét a sürgő­sen megoldandó várcsi kérdések homlokteré­l e állította a tanyai vadvizek kínos prob­lémáját. So\mogyi Szilveszter, polgármester va ügy jelentőségéihez mért. buzgósággal és alapossággal foglalkozott azzal, hegy miként lehetne a nagy fia jen segiteni és 'valóságos kis me mor fedelű hot késeit ett « folyton tola­kodó vadvíziekről. A memorandum első fele •a vadvizek geológiájával, földrajzával fog­lalkozik, sőt azok történelméről sem feled­kezik meg. A második rész ázzál foglal­kozik, liogy miként lehetne a vadvizek kár­tevését megszüntetni és hc.gy mibe kerülne ez. Kiemeljük a memorandumnak azt az adatát, hogy a tanyaiak ebben az őkelt leg­közvetlenebbül érdeklő kérdésben sohasem voltak ktöpbatók a legkisebb 'áldozaitib seju. És jellemző, hogy a polgármester most is ebben bizik legkevésbé. A 'memorandumnak n ; sedik, a közönséget is érdeklő része a kö­vetkező: — A lakosság a kártételekhez hozzászokott és csak különösen nedves esztendőkben pa­naszkodik, amikor földijét egyáltalán hetin Pfszi álhatja. Ez akkor szokott bekövetkefani, amikor nedves őszre és télre jön a nedves tavasz, mind; .az 1873-ban, 1879-ben, 1881-ben történt és mintahegyan nagyon félni lehet, hogy a folyó élvben .is ugy lesz. Igen sok me­dence ugyanis csak az évnek fölös nedvessé­géit képes elraktározni és, ha a kö'votkező év szintén nedves, ugy ,a viz nem fér el a me­dencéiben, hanem a gerinceket áthágja, rom­bol és pusziit. E vadviteek miként való levezetése tekin­tetéhen a.z úttörő munkáit Valkay Imre és Szojka Gusztáv végezték 1882-ben. Terveze­tük szerint egyes vizí völgyek külön csator­nával letek volna a Tisza árterébe le'veze­teridők. A tervek egy részét a minisztérium jóvá is hagyta, de mert szerfelett költséges volt, kivitelre nem került sor. •» 1882-ben gróf Tisza Lajos e tervek és a hozzácsatolt érdekeltségi kimutatás alapján megkísérelte .a társulattá való tömörülést, de különösen a felső birtokosok mivel sem "akartak hozzájárulni a nagy költséghez, igy az egész eljárás abbamaradt. 1885-ben az ambiciózus Sass .Ede .mér­nök isméjb felkarolta az ügyet és terjedelmes műszaki leírást, ipoutos átnézeti terveket ké­szített. E tervek szerint a szentpéteri tótól a Papialmig kellene eg yhatatmás főcsator­nát é.pi'teni, párhuzamosan a Tiszával, de at­tól ált la g 8—40 kim-rel .beljebb. E nagy csa­torna ia. Holttiszába torkolna a Ma'tyér kike­rülésével. Hossza körülbelül 60 kilométert tenne ki. Ebbe a nagy csatornába minden fent leirt fővizvölgyből 30—60 kilométer hosszú főcsatorna, ezekbe a főcsatornákba pedig oldalt számos kiscsatorna torkolna. Ily .alapos megoldás mellett is azonban egyes olyan felsőbb víztartályok, amelyek maga­sabb hurkokkal vannak körülvéve, továbbra is .megmaradnának. Valamint rendezetlen maradna a Nádas-tó közvetlen környezete is, hanem ez utóbbi vizét egy külön nagycsa­torua vinné ,a Tiszába. ' Hogy milyen terjedelmű volna ez a munka, fogalmat alkotihatunk róla az által, liogy tutijuk, hogy ezek a fő- és mellékesa­torná'k összes hossza meg közelíti az 1000 ki­lométert. 55 országúti, 432 dülőuti hiti, 255 fazsilip kellett volna hozzá 1885-ben, azóta természetesen még sokkal több. Igen nagy terjedelmű kisajátítás (szak és mellókcsator­náknál 363 hektár) járna e munkák sorában. IA részlettervek nem készültek el, igy csak nagy általánosságban számitoitták ki, hogy az összes épitési költség 1885-ben 4.019 ezer 094 kereng lett volna, mii pedig körülbe­lül négyszer annyi, Heh ál 10 millió korinát, meghaladó öps&eyké. kerfuAie. 1885. évbeli szá­mítás szerint a létesítés minden hold földöt 22 korona költséggel telibellt volna, inig '' fenttarités aránylag nem sok, holdankint 2 koronát tcltt volna ki. A mai árak szerint a szakértők is négyszeres összegre teszik, te­hát .a beruházás 44, az évi fenntartás 8 ko­ronát terme ki koldankimt. Azt hiszem, <nia még dmeéivbbé hejiót ennek nwg\nycvni az ér­delcehtek többségét. Reir.élhf,tünk-e (ilyen nagy beruházást az államtól a kcizel jövőben? Alig hiszem, hi­szen a földművelésügyi kormány kijelentés® szerint u belvizek levezetése nem képez & idő szerint állami feladatot, /Ninics mais mód, mint a magunk ereje­hői, különösen a sövényházi árnieutesitő nz algyői társulatok utján részletekben nub cldlani a kérdést. Vizterülefünk a felsorol; tak köizött ugy északdéli, minit nyűg,átkeled irányiban a legmélyebben fekszik. A fchéit"1 vizVÖlgy vizét a kitisztítandó tfebcítói csa­terna tovább is képes lesz levinni a Matté1' be és iha még egy szivattyú-telepet építünk 8 Holttisza medréhez, a már picglévővel egy®'.1 képes lesz a vízszint oly alacsonyan tattá'11} bogy a sok heömlés dacára legalább azoik"_ a földöket állandóan meg bírják mentei'1' melyek ma a feketéken nagy veszélyben va"' nak. Az algyői társulat hivatásának mcgle* lelően a Nádas-tó vizét nem elzáirni, líra'1®" a Dóci-tóiba, illetve ,a Tiszába vezeted iíTté*' szik, esetleg átemeléssel, sok szegény oiiibe földjét menti meg a tavaszi vizektől. Y!vn'i, mód, liogy az érdekeltségi körbe ez árányh'r nem nagy völgyeíetíből a szegedi íelsőtanté1; akistelek-csengelei lakosokat bevonatja. Hf® kot a. kisebb költségeket talán meggyőz'1®3 azok a földek. lAlsóta.nyán a már meglévő esatort gondosa.lb fennta.rtátea, a Holttisza. kiaö ; sallh szivattyúzása lehetővé tenné, liogy. pcpb.almi és madarásztól csatornákba^ te , M viz le vezet tessék. IAz alsóbb helyek e&Y szét, — akár az utak árkai rélszén is f. Mattyal lehetne közvetlenül összeköti. Csengéié északnyugati része az, am®"^ részlet megoldással czideig való tucloiuas | •zorint nem lehet segiteni. . I Még valamit tudni kell e kérdéfe"; Azok ,a vizek, inelyek iKecskeiiiiét—Csonff'• tói lefelé a kecskeméti—jankováczi /fővta „ 1 ásató vonaltól délkelet felé, vagyis "»•»».^ irányból mifelénk húzódnak,v miután 'j'1^ egy 40 m-rel magasabb helyről «r°( )Ui níiut i8V.tgcd területe fekszik, jórészhen » területünkön át ömlenek be a Tiszába. lofeléhuzódáts nemcsak a föld színe fel®'1 ; ténik, — bar a viz legnagyobb része ott lik lefelé, — hanem!, miután a boi'l0h. agyagi a la j felett tiszta homoktalaj V3,J1',aZ.n hány méter magasságban és a homok ősszelöittetésénéi fogva a vizet könnye1',} ,( ereszti, a vízfolyás a 'magasaib .helyek'0 ^ homok alatt is folyton történik. A esab1^,,, zás tehát a vadvizek által okozott ka"'"^.^ csak enyhit, de végleg megszünteti" GYÓNI Gtl* przemgriver8 Ára 1 kor Kapható: VARNAY :: könyvkereskedésében. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom