Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-14 / 11. szám

Szeged, 1916. január 14. ÍIÉLMAGYARORSZÁÖ 7. Csalással vádolt vívómester. — Törvényszéki tárgyalás. — (Raját tudósítónktól.) Báró Ckappou Sa­mu vívóm; • r és tornalaaiár állott csütörtö­kön a szegedi törvény szók e-lőtt. Malagurszki János -volt k-entekodő, jelenleg .dijn-dk jelen­tet t-e tel a viívóiniestert, aki — állítása szerint — két íziben ils Hrövetétit el csalást a kárára. Azt panaszolja Malaignuszki, hogy öhappomiál 1-ÍM4-1 :en Gerő Mór ügynök révén összekötto­teslhe lépett, a v,ivóulestei- egy találmányának kili'a-ználására. ö két rés-zileth; n kilencszáz koronát adott át a társnak reklám célokra és a gyógyszer találmány előállítási költségeire ós ezt az összeget még nenn kapta vissza. A találmány „eljárás szentriz előálHlgisám." A szem vizet, diappon Iklúszitet-t-e és szahadail­maatatta is. drappon a saaba-duhn-i okiratot átadta, erről azoiniban később ki-derült, hogy érvénytelen, mert a vívómester nem fizette b? a dijakat és igy érvényét -vasztette. Mjailagurszki aat állítja, hogy Ghappon amikor -vele az üzletet m-egköt-ötte már tudta, bogy értéktelen ók-irat, amelynek alapján az össziclköttetés létesült Ezenkívül a-zzal is vá­dolja Ghappont, hogy száz koronát olyan imá­don csalt. k,i tőle, hogy idllhitette vele, hogy Nagyváradon elhűlt nővére utón nagyobb összegül fog örökölni. Elhitte a me&ét és a száz koronát .útiköltségre cs kos-zorura köl­csönözte. Heressy Kálmán eliiöklésévtél a törvény­szék 1 öntető tanácsa mindenekelőtt a vádlot­tat. hallgatta ki. Cfliaiptpon előadta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert nem tudta, hogy a szabadalom lejárt, különben is Malagurszki nőm teljesítette vele szemben szerződésileg \ áilhailt Ikötelezetitségét és igy inkább ártott, mint li aszná l-t az az üzleti viszony, amelybe \ ele ik-eriült. iA sz-e.miviz alk'ko-rilban anár meg­lehetősen be volt vezetve, gyógyszeréezek is áriusitották, ole néki nem volt elegendő pénze reklámra. Malagurszki 3000 korona befekte­tésére kötelezte magát, de előre kikötötte, hogy csak 1500 koronát ad, — Ghappon sze­rint — de visszafizetni 3000 koronát kell. ,A 900 korona sem a helyes összeg, mert ő .csak 450 koronát kapott. Azért nem lehetett a sze-m-vizzel üzletet csinálni, merít Mala-guszlki indokolatlanul -megtagadta a kikötött összeg folyósítását Ami az örökséget illeti, — fe­jezte be védekezését a .vádlott — tényleg voík szó pár ezer koronáról, de nem kapta meg, mert. -az, akinél nővére a pénzét tartotta, csődbe ,került. M-alagurszki János dijnőket mint -tanait h'allgatta ki a Ibiróság. Malagurszki azt -á'l-lit­ja, hogy Qhappqn őt tudatosan vezett-e félre a szabadalmi okirattal. Tagadja, hogy ő száz százalék kamatot (kötött ki és elmondja, hogy azért nem adott több pénzt a vivómesternek, mert azt nem tudta beigazolni előtte, hogy reklámcélokra használ a fel a pénzt. Azt is elmondd-a a tanú vallomásában, Ihogy öliap pon neki 30.000 koronás örökségről tett emli tést. Ezért adta a száz koronát is. Mielőtt a tannt vallomására a birójág megeskette, báró Ghappon kijelentette, hegy ót -Gero ügynök előre figyelmeztette, mikor Malagiirszkihoz vitte, hogy annak az összeg­nek, amelyben megállapodnak, csak a felét fogja kapni. Dr. Horánszky Miklós ügyész Gerő Mórt tanúként megidéztetni (kiéri, úgyszintén arra is inditványt tesz, hogy ezt a két ügyet a felek között folyamatban levő sikkasztási ügygyei egyesítse a bíróság. A törvényszék ilyen értelemben határo­zott és a tárgyalást elnapolta. Az ostromlott Dünaburgban. — Francia tudósítás az orosz frontról. — A vidám orosz tisztek. — A düna­burgi cukrászdában. — Dörögnek az ágyuk. — Ezek voltaik a háború szép napjai! (Azt el­hisszük!) Ezek az urak, akik itt -vannak kö­rülöttem, mjiii'd annyian hiszik, hogy ,a szép Zürich, január 13. Megkapó rajzot kül­dött Ar.et iClaude francia újságíró Oroszor­szágból ,a Petit Párisién-nek Dünaburgról, vagy oroszosan Dwinskrő'l, amely előtt most még farkasszemet néznek, a németek az orosz seregekkel, de a nagy összecsapás már nem késhet soká. Oiinuburg sorsának -él kell dőlnie, mert ez -nyitja meg .a központi hatal­mak útját Oroszország szent szive: -Moszkva és Hétervár 'felé. A pétervári vonatok — irja Anet — csak -ugy érkeznek meg Dünaburgba, mint béke idején. Még a „Compagnie des W,aggons Lits" (Hálókocsi társaság) is minden nap kii I-d ezen .a vonaton egy étkező- és egy háló­kocsit. Az igaz, hogy a vonatok lassabban közlekednek, -de a vonal kettősvágány és igy nincsenek ,nagy késések. Képzelhetik, hogy a tiszteken kivül senki sem utazik .a posta­vonatokon, mert most senki sem -megy kedv­telésből Dünaburgba, Diinaburgnak száz-ezer lakosa volt, de ennék több mint háromnegyed részét elvesz­tette. Béke idején ,ez egy nagy város, min­den szépség .nélkül. Nagyon szo-moru volt az egész vidék, mikor most ott jártam. A felhők csaknem leszakadnak. Fo-lyton esik: vagy Hió, vagy eső, vagy vegyesen. Az utcáik szélesek, rosszul vannak kövezve -s -a házak alacsonyaik, az üzletek majdnem mind be vannak zárva s fabarrikádok vannak emelve előttük. A 'szállodák ós éttermek nyitva -ma­radtak, .de csak egyben lehet enni. A;z utcá­kon tiszteket, katonákat, -lovasokat, katonai automobilokat, kerékpárokat, számtalan sze­keret lehet látni, melyek élelmiszereket, mu­níciót ,(?) hordanak. Asszony nincs, a város­ban. Néhány szerencsétlen leány maradt itt, de esti kilenc óra után nem szabad matat­kozniok a városban.v Nyitva van egy cukrászda. Öt órakor lehet teát kapni. Ez a;z ostromlott váro-s „elő­kélő világának" találkozó helye. Alig volta-in ott egy negyed -óráig, egy tiszt barátommal, már ,is tiz -ujabb ismeretséget kötöttem. Rit­kán .léhet iDiinaburgban idegen arcot látni s a tisztek mind hozzám tolultak hirekért, kü­lönösen sóikat kérdeztek ,a francia hadsereg­ről. Amikor ,megtudták, hogy ,az orosz front­ra megyek, csőstül hullottak a rneglhivások. — Jöjjön Swenten elé. — JVli a hátsó részeken vagyunk. — Várjuk íllukst előtt nehéz tüzérsé­günknél uzsonnára. — ,A .. .-ik -ezred- -meghívja önt e'bédre, négy kilométerre a németektől. — A írepiilőosztag szerencsés lenne, ha egy gépét holnapután igénybe venné. Ha -egy 'hónapig tna-radnék Dünaburg­ban, rriinden nap más kedves társaságban ebédelhetnék. Mindezek a tisztek fiatalok, jó terme­tűek és oly vidámak, liogy szinte el sem kép­zelheti az, akit nem hadiéletre teremtett az Isten. Pedig akiket jtt -láttam, a hábor.u első napja óta harcolnak. Az egyik iQal'jciábóI jött vi-ssza, mások részt vettek a háború kezde­tén a szerencsés 'vájllalkozáso-kbap, vidám szívvel gyújtogattak Kelet-Poroszország­ban i(7). -Gyönyörű történetek, amelyeket erről a pompás előny omu-lásról hallottam! napok még visszatérnek. A legtöbbnek ki­tüntetések vannak a mellére tűzve. iSok kö­zülök megsebesült és több hónapos kórházi élet után tért vissza a frontra. Körülöttük hány jó bajtárs -esett el! De ,az emlék nem szomorítja pl őket. Mindnek jó kedve van. Sohasem voltam ilyen jókedvű kompániában — néhány száz méterre a németektől. Ha a németek azt hiszik, hogy ezeket -az -embe­reket demoralizálták, nagyon tsalódtak (?). A közkatonákat, gz más. -De a -tiszteket nem. Mialatt teát iszunk és süteményt esziik, egy tiszt a'-zt mondja nekem: — Nézzen bátra. Látja azt a kozákot ott az irodában? , Mjeg-fordtriok. Látok egy kozákot, aki ép lepényt .alkar venni. Megnézem figyelmeseb­len. Alacsony, -pirospozsgás arca, finom 'vo­nása, a kezei finomak. — De hiszen ez egy asszony. — mon­dom. — Tényleg egy asszony. -Levágatta a haját és beállott egy kozákezredbe. Végig csi­nált, mint .egyszerű közkatona, majdnem minden ütközetet és szavamra, ha pihenő van, a bajtársakkal szórakozik. A kis kozák .kifizette a lepényt és el­ment. Az utcán felugrott a lovára és elvág­tatott. * f Mikor -besötétedett teljesen, kimentem a Düua partjára. -A befagyott folyó ,mentét szegélyező fák egytől-egyig ki vannak .vág­va. -Dlnézem a széles és mély folyót, amely Rigánál -ömlik -a tengerbe ,s elgondolom, hogy mily neli-éz lesz „azoknak" -ezen átkelni. Az oroszok s-ok kis hidat verteik rajta, melyeken szünet nélkül, -még éjjel is folyton vonulnak a szekerek, -katonák. Ny-ugatról és északról dörögnek az ágyuk. D-e mily -boldog.dk még azok az emberezrek, ,akik nem ines-sze fölöm a falvakban, városokban egyelőre a tél jó­voltából biztonságban érezhetik magukat. — Vajjo-n mit hoz -számukra a tavasz? Czobor Péter dr. Korfu megszállása nemzetközi sérelem. 1863. november 14-én Ausztria-Magyar­ország, Anglia, Poroszország és Oroszország között szerződés jött létre, amely szerint a ióni-szigetek, amelyekhez Korfu is tartozik, Anglia protektorátusának kifüggesztése után Görögországgal egyesittetnek. Ebben a szer­ződésben a hatalmak .világosan kijelentették, hogy a jóni-szigetek Görögországgal való egyesilésük után az örökké tartó semleges­ség minden előnyével fognak rendelkezni. E szerint egyetlen tengeri vagy szárazföldi ha­hafolam sem fog a szigetek területén vagy a szigetvizeken egyesülni vagy állomásozni, kivételt csupán az okvetlenül szükséges rend­őrcsapatok Jognak képezni. A szerződő államok kötelezték magukat arra, hogy a semlegesség elvét tiszteletben fogják tartani, egy másik szerződés pedig, amelyet 1864. március 21-én. Anglia, Fran­ciaország és Oroszország kötött, .Görögor­szág függetlenségének biztosítása mellett tartós semlegességét is megállapitották. — Mindezekből kitűnik, hogy Korfut az ünne­pélyes nemzetközi kötelezettségekkel szem­ben megszállották. h t­>

Next

/
Oldalképek
Tartalom