Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-12 / 8. szám

Szeged, 1916. V. évfolyam 9. szám. Szerda, január 12. ELŐFIZETÉSI ÁS SZEGEDEN cgtn áros . K 34"— félévre • . K12"— negyedén* K &— egyhónapi* K 2"— Kiadóhivatal Káráaz-«tM Í Telefonszámi 81. Egyre szám ára U 8Bér. ^ ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész éne . K 28 — félévre . . K14.— negyedéne K T— egyhónapi* K 2-40 LEGÚJABB. elfoglaltuk a íoveent. - 26 ággut, 6 nehéz ágyút, sok hadiszert zsákmányoltunk. - Csapataink megszállották Beranet. Ipeknél ujabb 13 szerb ágyút ástunk ki. BÉCS: Óriási vihar pusztított a városban. Számos helyen tiiz keletkezett, aminek következtében sok baleset történt. Az anyagi l<ár nagy. STOCKHOLM: Pétervári jelentés szerint a besszarábiai fronton a helyzet igen súlyos. A fagyos időjárást olvadás váltotta fel. A lövészárkok viz alatt állanak. ROTTERDAM: Az angol alsóházban a munkáspárt indítványt nyújtott be, hogy a Dardanella-íikció szerzői ellen büntető eljárást indítsanak meg. ZÜRICH.- A központi hatalmak Toulonban levő szalonikii kúnzuhnt a Savoy cirkálóra internálták. BUDAPEST: Gyulassy Elemér, a soproni 18-ik honvédgyalogezred őrnagya gyógyithatatlan betegsége miatt öngyilkos lett. GENF: Durazzóból Parisba olyan hirek érkeztek, amely szerint a bolgár hadsereg, miután megerősítéseket kapott, EMtsszána vidékén újra megkezdte az offenzívát. BÉCS: A Zeit-nak jelentik Stockholmból: Európa legtiagyobb és legkülönösebb őserdejében egészen különös harcmodor fejlődött ki, amely ép oly eredeti, mint amily nagy veszélyeket jelent a résztvevők számára. A • rengeteg Polézia-mocsarakban, a melyen sem ut, sem ösvény nincsen és a melyben olyan emberek laknak, akik a tulajdonképeni világgal alig jutottak még érintkezésbe, vad gu&rillaharcok keletkeztek. A Polézia egyes vidékeit csak télen lehet megközelíteni, amikor u mocsarakat kemény jégkéreg borítja, más részében pedig meleg források bugyognak elő és messze kiterjedésben imegakadályozzák a fagyási. A németeknek sikerült ezen a vidéken -olykép szervezni a guerillaharcot, hogy az oroszok SZÍVÓS ellentállása és védekezése ellenére is sikerült nekik megvetni a lábukat. Különösen sok szerencsével alkalmazták itt a lovas osztagokat, amelyek meglepetésszerűen törnek elő. KÓPÉN HÁGA: A Birsevija Vjedomosti szerint a miniszteri iparkonferencián bejelentették, hogy jelenleg 135.000 hadifoglyot alkalmaznak az orosz iparban. LUGANO: Anglia mulatságos taktikája, amellyel a veszteségeit bejelenti, ismét jelentkezett, amikor Gallipoli kiürítését nagy eredményként ünnepelték, |mert ezáltal uj csapatokkal rendelkezhetik a balkáni és az egyiptomi harctér számára. Csak a Corriere delta Sera jegyzi meg, hogy Anglia a Suvlaöböl kiürítése után kijelentette, hogy a félsziget többi részét sohasem fogják kiüríteni. Az elhatározás megváltoztatását Robertson vezérkari főnöknek tulajdonítják. BUDAPEST, január 11. (Közli a mi- | niszterelnöki .sajtóosztály.) Hősies gyalogságunk a nehéz tüzérséggel és a haditengerészettel remeik együttműködésben, három napi kemény harcban legyőzte az ellenség elkeseredett ellenállását és a télies Karszthegység mérhetetlen nehézségeit és elfoglalta a tengerből sziklafalként 1700 méternyi magasságban kiemelkedő, a védelemre évek óta berendezett Lovcent. 26 löveget, 2 tizenkét centiméteres ágyút, 2 tizenöt centiméteres modern mozsarat és 2 huszonnégy centiméteres mozsarat, azonkívül lövöszert, puskákat, élelmiszert, ruhakészleteket zsákmányoltunk. A lövegek egy része sértetlen, ezeket az ellenség ellen használjuk. Montenegró északkeleti részén az ellenséget, amely tegnap közvetlenül Berane előtt még egyszer ellenállt, elüztük. A község és az azt délnyugat felöl uraló magaslatok birtokunkban vannak. Gyors közbelépéssel elejét vettük ainnak, hogy Reraneban az égö Lim-hid egészen elpusztuljon. Ipeknél újra 13 szerb lövedéket ástunk ki sok lőszerrel. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, január 11. A nagy főhadiszállás jelenti: A balkáni hadszintéren nincsen különös esemény. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Sedd il Bahrnál visszamaradt angol csapatokat leölték a törökök. — Ütközet a Fekete-tengeren. Konstantinápoly, január 11. A főhadiszállásról jelentik január 10-iki kelettel: Sed il Bahrnál nagy tömeg holttesten kívül, amelyet az ellenség temérdek hadianyagával együtt hátrahagyott, nincs többé ellenség. Üldözés közben azokat az angol csapatokat, amelyek nem akarták magukat megadni és a kikötök felé menekültek, leöldöstük. A balszárnyon a Kerevis-patak szakaszában nagy tömeg ellenséges, önmagától robbanó aknát találtunk, amelyek közül egyetlen egy helyen a mi műszaki csapataink kilencvenet tettek ártalmatlanná. Irak-front: Január 7-én a Kut el Amarában bezárt ellenség több ponton erős tüzelés után kitöréseket kísérelt meg, de mindenütt állásaikba vertük vissza. A Kaukázus-frontról nincs jelenteni valónk. A Fekete-tengeren a Szultán Javus Szelim páncélos cirkálónk és az Imperatrica Maria orosz páncélos cirkáló között nagy távolságról -tüzérségi harc fejfödött ki, a mely félóráig tartott. A Javus semmiféle sérülést nem szenvedett, ellenben az orosz hadihajót eltaláltuk. (M. T. ,1.) A török hivatalos jelentés. — Az angol haditörténelem „fényes lapja" London, január 11. Asquith miniszterelnök a képviselőházban rövid nyilatkozatot tett, amelyben kiemelte a brit haderők rendkívüli nagy teljesítményét, amidőn iGalllpoli félszigetéről minden veszteség nélkül vonultak vissza. Tizenegy hátrahagyott ágyú közül >tiz darab tiizenötfontos volt, amelyeket megelőzőleg teljesen hasznavehetetlenné •tettek a brit csapatok. Ez a visszavonulás az angol ihaditönténelemben fényes lap marad mindörökre és a brit tisztek, akik azt végrehajtották, rendkívüli elismerésben fognak •részesülni. (M. T. I.) A dardanellai győzelem a török kamarában. Konstantinápoly, január 11. A kamara mai ülésén Enver pasa hadügyminiszter több képviselő kívánságára tájékoztatta a kamarát a Dardanelláknál elért győzelmekről. Vázolta a Dardanellák elleni angol és francia expedíciót és kifejtette azokat az okokat, a melyek miatt az expedíciónak kudarccal kellett végződnie. Rámutatott arra, hogy legutóbbi kamarai beszédében foglalt állitá-