Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-11 / 7. szám

DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1916. január ll. Moraht az orosz offenzíváról. Moraht őrnagy, ia Berliner Tageblatt világhírű katonai szakírója, a most folyó orosz offenzíváról ezeket irja: — A császári és királyi liailisajtószállás logutóbib jelentései megállapítják, hagy a keletgaliciai és besszarábiai határon [folyó orosz támadás lényegesen ellanyilialt. Decem­l>er 31-én rámutattam arra, hogy az uj orosz támadásoknak .van bizonyos jelentőségűik öi január 4-én már meigáll'apithaíttain, Ihogy e támadások komolyabb jelleget öltöttok. Oroszországnak azt az elhatározását, hogy a Beisszarábiában összegyűjtött csapatait a Biu­kovin'a és a keletgaliciai front ellen vesse, a többi antant-lhatalooi nyomására vezettem vissza. iLeíhetsiéiges azonban más eshetőség is. Kétségtelen, hogy mióta Oroszország 'Anglia részéről nagyobb pénzügyi támogatást ta­pasztal, aharcra való haj 1 anidóságaisnaigyolb. Ugy Angliának, mint Pranciaorszálgnalk, előblbinek Phillimore ellentengernagy, ntób­binalk Pau tábornok személyében, ellenőre van Oroszországban, akik bizonyára azt 'ki­váritiák, hogy az nij orosz erőikkel vagy a ten­ger felől, vagy román területen keresztül, támadást kíséreljenek meg Bulgária ellen. Ha azonban most Oroszország aiz ő .uj had­erejét egészen más irányban, .dlé'l .helyett nyu­gaton vetette latba, azzal azt .bizonyította, cimit Olaszország is megtett, hogy a maga salját háborúja" alkkor is fontosabb előtte, ha az antant érdeke másutt tenné kívána­tossá a harcot. Nem tuk.ágosan optimista az emiber, lm az orcsz támadási cél megválasz­tásában ismét annak a jelét látja, ihogy az antant egyes államainak .a kívánságai a „legfőbb hadi tanács" összeállítása dacára sem hozhatók mindig egy k'alap alá. Milye® fontosnak tartja az orosz hadve­zetőség a keletgaliciai és 1 esszarábiai fron­tot, az kivehető a. cárnak azon manifesztu­mából is, amelyet minden besszarábiai köz­ségben kifüggesztettek. Azt hirdeti ez, hogy az uj offenzívéival karácsonyig el kell fog­lalni Cscnwviczot és fel kell szalbaiditani Galíciát. Január 6 — az orosz naptár szerinti ;zrnt este — volt tehát a határidő. Ez pedig ©Mólt anélkül, hegy Galícia fel volna sza­badítva és az oroszok dühös támadásán már néhány nap letelte után is meglátszottak az elernyedés jelei. Nem régiben kifejezést ad­tam e lap hasábjain azon személyes meggyő­ződ"'-símnek, hogy az orosz akarat kimerült. Ez ütötte rá bélyegét az ellenséges hadveze­tésre.. .Nem szabad figyelmen kiiviül hagyni, bogy ai frontokon és aizok mögött még min­dig nagyszámú katona-anyagot, gyűjtöttek ;;--ze és hogy mindennemű támadó eszköz összeilialmoz'á&ára sok hét állott rendelkezé­sükre. De minden, amit Oroszország hadi te­vékenységének az újjáélesztésére összehozott azóta, hogy a cár vette á,t a főparancsnoksá­got, elernyedt és kimerült. Szervezetének az óraműivé tehát a Galíciáiból, Lengyelország­iról és Kiurland'ból való .„dicsőséges vissza­vonulás" idején oly hatalmas lökést kapott, hegy szabálytalanul jár és csak külön ösztö­kéliésfe hagyja abba arra való hajlandó-á­gát, hogy ne működjék. lAz se kerülje el figyelmünket, hogy nem régiben kiiváló orosz szemlélyiségek oly nyi­latkozatokat tettek, amelyek élesen, rávilágí­tottak a harciban való elfáradtságira. Elég komoly nyilatkozat, amikor Chosztov, az orosz belügyminiszter azt mondja, liogy Moszkva puskaporos hordóhoz hasonló, ame­lyet a legkisebb ,szikra is felrobbanthat. Ale­xandrov pétervári városi képviselő pedig oidanyilatkozott, hogy az orosz nép lelkesedé­se ép most lohadt Ve, amikor a legnagyobb erőkifejtésre volna szükség és Ihogy a háború kezdetén megnyilvánulj lelkesedést méh) le­vertség váltotta fel. És ezeket, a nyilatkoza­tokat a Cenzúra bizonyára le is tompította. Azonfelül az orosz hadtvezetőteég a besszará­biai front, mögötti haidlmüveleti területen oly intézkedéseket 'tett, amelyek azt mutat­ják, hogy nem bízik meg a saját lakosságú­nak az érzületében. Besszarájbra főkormány­zó ja magas pénzbüntetéssel, fogsággal ós Szi­bériába való száműzetéssel fenyegeti 11102 azokat, akik a Pruthon át Romániába mer­nek szökni. x Aloghevesebb harcok a Pruth és Dnjesz ter között dúltak, de a Dnj észtertől északra is, "abban a szögletben, amelyet ez a folyam a Sztrypával alkot. Szövetségeseinknek és a (hozzájuk beosztott intimet, csapatoknak a ihádaliásait azonban nem voltak képesek 'át­törni. Az orosz jelentések ugyan több íziben számolnak be arról, de "láthatólag csak annak a benyomását akarják ezzel kelteni, mintha a lrarc ide-odabiullámzása helyi sikerekhez juttata volna őket. Tudjuk, mire lehet érté­kelnünk a részben zavaros, részben hazug orosz harctéri jelentéseket és csak sajnáljul azoknak a szerencfeétlein szerzőjét, aki mindig arra kényszerül, hegy az igazság és cári kegyivesztés közt ide-oda inogjon. Jmnos tá­bornok is a hivatalával ós méltóságaival játszik, ha nem tuld sikerről beszámolni. Oroszországnak azonban nincsenek uj hadve­zérei és azért mostani offenzivájá vai ' csak meg rosszabbította hadseregének kritikus helyzetét .. 1 iA legerősebb támadásokat az oroszok a bukovinai állás jobb szárnya, tehát a Csernovicz, Uamncze, Toporoutz és Ok na közti állások ellen irányították. Itt Pflanzer­Baltin tábornok ugyanazt a hősi ellenállást fejti ki, amelyet egy év óta tannsit, amikor a Bukovinának lassankinti felszabadítására vállalkozott. 'Az oroszok mindenütt sűrű osz­lopokban rohanták meg a jól megerősített állásokat.. Pétervári jelentések szerint a szé­les drótakadályok huszonnégy sorban 'van­nak egymás mögött kiépítve és erős. villa­mos árammal megtollíra. Minden tálmadás borzasztó veszteségek közepette omlott ösz­sze és budapesti jelentések a csatateret elbo­rít ó stlk ezer orosz bulláról beszélnek. lEigy semleges katonai író a helyzetről való beszá­molójába® joggal mondja, hogy ebben az őrült em.her mészárlásban van miami nerói vonás. iMaguk a Csernovicz elleni támadásik egy lépéssel sem haladtak előbbre. Ezt az orosz 'állításokkal szemben hangsúlyoznunk kell. A Dnjeszterlől északra az oroszok külö­nösen az Uscieszko és Buczacz városok kö­rüli területek ellen támadtak. A korábbi har­cokból ez a két hely is eléggé ismeretes. A Galicía felszabadítását" célzó cári parancs teljesítéséi"© jellemző a vállalkozások hiányos egységessége. Nem egyszerre, hanem egy­más után támadtak a Joffre-fclc vény sze­rint, amelyet egy idő óta ugy az olaszok, mint az oroszok követnek, de ha a műveletük­ben követik is ezt a vényt, nincs meg az a fniekbon. Csak külsőleg utánozzák, megvan a pergő tűz és mégvamnak a gyalogsági hullá­mok. de hasztalan. » 9 Végre rá kell mutatnunk arra, hogy az oroszoknak a Bukovina és Kelet-Galícia meg­szerzésére való törekvése még ma is ép nay fennáll, mint a világháború kezdetén. Már az első orosz támadások is Csernovicz ellen irányultak, amelyet az orosz túlerő elől ak­kor ki hollett üríteni. Amikor azonban 1915. februárjában ("megindult itt az osztrák-ma­auar offenzíva és Uzvort, Mohiarát, Szucsa­vát és Kimpolungot elragadták az ellen - te­tői. az orosz hadvezetőségnek léi>ésről-lépésre kellett hátrálnia. Csikorgó hidegben törtek ningnkimik szövetségeseink támadó csapatai a behavazott lieeyszorosokon át utat iés néni enoTodtek az ellenségnek időt. a gyülekezésre. Elfoglalták Kolomeát cs az oroszokat tuhhb­táik a Pruthon. 1915. február 17. történt a Csernoriczba való bevonulás. Azután a he­ves 'ütközetik egész sora folyt le a Dnjesz­11,értől délre. Ámde Pflanzer-Balliu tátvernek Czibvlka és Lüienhoff a 1 tábornagyok had­osztályaival, a (melyekhez kéisőibb még égy harmadik hadosztály is csatlakozott, minde­nütt. ellen tudott állani az orosz tálmadásnak és minden ellentámabúsra kínálkozó alkal­mat ki tudott kémlelni. Amikor Nyugat-Galí­ciában, megindult májusiba® a nagy közös tá­madás, annak a hatása lassankint a Thijesz­ternél levő jobb .szárnyon is érezhetővé vált és az oroszclkát hatalmas vereséggel átiker­gették a folyamon. Életbelépett a kenyér­jegyrendszer. (Saját tudósítónktól.) A jövő annáilesei is felfogják jegyzeni azt a fontos dátumot, a mélyen a liszt-1 és kenyérutalvány-rendszer Szegeden életbelépett. 1916. január 11-ike nevezetes nap, mert ugyan gondol tünk-e arra valaha, hogy a péknek még pénzért is csak akkor legyen szabad kenyeret adni, ha J vásárlási jog©Hiúságunkat hatóságilag iga- j zoilijuk. i A kormány intézkedéséneik az a célja, I hogy az indokolatlan élelmiszer pazarlást az | utalványrendszerrel sziik határok közé szo- ] ritsa., nehogy — ellenségeink nagy örömére 1 — előbb fogyjunk ki ebből a' fontos élelmi- ! cikkből; még mielőtt az uj termés ismét bő- f ségesen ellátna bennünket. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a liszt- és kenyérutalványok kezeléséről és felhasználásáról a következő ismertetést adta ki: A polgármesteri hivatali néhány naip előtt közhírré tette, hogy lisztutalványok kiállí­tása és kézbesítése néhány napi időt fog igénybe venni, s miután tizedike után csak utalvány ellenében lehet lisztet vagy kenye­ret kapni, felhívta a figyelmet arra, ihogy egy pár napra lássa el magát a szükséges mennyiséggel. A lisztutalványok ;ki vannak állítva, de azok, akiknek kenyér lisztjük és más lisztfé­éjiik vagy búzájuk van, .utalványt nem kap­nak. Akinek csak főző vagy nullás lisztje van, az 60% erejéig kap utalványt. Az utal­ványok kézbesítése folyamatban van és leg­később kedden vagy szerdán mindenkinek a kezében leszi. Ha véletlenül mégis egvesek nem kapnák meg. csütörtöktől kezdve a liszt­hivatalnál jelentkezhetnek. A lisztbivatai a Széchenyi-téren, a régi Tóth Péter-féle ház­ban a bejélentőhivatalban van. — A szállo­dák utalvány-átalányt .kapnak, melyből min­den vendégüket minden nap kora reggel egy­egy utalvánnyal ellátni kötelesek. Az utalvá­nyok elszámolását a iliszthivatal ellenőrzi. — Vendéglőkben sem szabad kenyeret adni másként, minit utalványra. Vannak esetek, hogy valaki reggelizni akar egyik kávéház­ban, ebédelni egyik étterembe, vacsorázni másik étterembe megy, holott egy napra csak egy utalványa van. Ily körülmények közt a kávés vagy vendéglős megegyezik a vendégével és a vendég a napi utalványt csak minden harmadik napon adja át. Ha va­lakinek vidéki vendége van. és az szállodába1 száll, ott naponkint megkapja a kenyér-utal­ványt, ha házhoz száll, a házigazda vagy el­látja a saját utalványából, vagy szükség ese­tén a iliszthivataíhoz fordul utalványért. A két vasúti vendéglő a polgári egyének számszerinti fogalmához képest utalvány­átalányban részesül s azzal a liszthivatalnak elszámolni tartoznak. Kórházak és internátusok a bennük levő személyek száma szerint megkapják a napi utalványokat. — A városi népkonyhák és pe­dig az újonnan felállítottak is. kötelesek be­szedni az általuk kiszolgáltatott kenyér vagy tészta után a megfelelő mennyiségű utalványokat. Ezt akként eszközölhetik, hogy minden másod- vagy harmadnapon vesznek be a kiszolgált egyénektől 1—1 .napi utalványt. Pékek, szatócsok és lisztkereskedők csák

Next

/
Oldalképek
Tartalom